Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
Bevezetés
11 BEVEZETÉS A borsodi földvár Északkelet-Magyarországon, Miskolctól mintegy 30 km-re északra található. Az egész megyének nevet adó Borsod falu és maga a vár az 1950-es évektől közigazgatásilag Edelényhez tartozik (1. kép). A vár alapját képező alacsony domb a Cserehát hegység déli oldalán, a Bódva folyó partján, a Bódva mocsarai között helyezkedik el. A domb mintegy 15 méterrel magasodik a folyó szintje fölé. Erre emelték a napjainkra már erősen lepusztult sáncokat, amelyek viszonylag kis, 1,7 hektáros területet ölelnek körül. A sáncok a keleti és a nyugati oldalon maradtak meg legépebben, itt megközelítően öt méter magasan állanak (2. kép). Györffy György vetette fel először, hogy a Szent István kori megyék centrumai földvárak lehettek. Ezekben rendezte be a király állama első, az egyházi és világi életet egyaránt irányító központjait. E korai megyeszékhelyek építési idejéről és módjáról, a bennük egykor folyt életről kevés írásos adatunk van. Ezért vált különösen jelentőssé az ispánsági várak régészeti feltárása, amely az 1970-es évek elején indult meg. Az ásatások igazolták Györffy elméletét. Bizonyossá vált, hogy legkorábbi központjaink megyeszékhelyként épült váraink voltak. Az István uralkodása alatt létrejött megyékből a mai Magyarország területén azonban mindössze öt olyan található, amelynek központja az évszázadok során nem pusztult el, nem épült rá az újabb és újabb korok települése. Ezek közül Borsod az utolsó, amelynek területe szabadon kutatható. A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő feltárása 1987-1999 között folyt (3. kép). A feltárást Edelény városa kezdeményezte, a munkát anyagilag és erkölcsileg mindvégig támogatta. A magam, és a magyar középkor kutatás nevében ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki ezért a város vezetőinek és polgárainak. Az ásatás igen gazdag eredményeket hozott. Nemcsak az egykori megyeszékhelyet, az ispáni várat, a hozzátartozó templomokat, és temetőt, hanem egy 10. századi magyar falut is sikerült feltárnunk. De a munka során bepillanthattunk a borsodi vár és Borsod falu késő középkori történetébe is. Úgy véljük, az eredmények ismertetése hozzájárul korai történelmünk néhány igen fontos kérdésének, a honfoglaló magyarság életmódjának, gazdálkodásának, az Árpád-kori megyeszékhelyek építési idejének, szerepkörének jobb megismeréséhez. A borsodi földvár feltárásában, leleteinek feldolgozásában több szakember vett részt. A sánc átvágását Nováki Gyula, a gabonamagvak meghatározását Torma Andrea, az ételmaradványok vizsgálatát Gyulai Ferenc, az állatcsontok számbavételét Vörös István és Bárány Annamária, a kerámia- és kőzetvizsgálatokat Szilágyi Veronika, a salakok elemzésését Molnár Ferenc, az antropológiai vizsgálatot Bemert Zsolt és Kustár Ágnes, a faanyagok elemzését Grynaeus András, a pénzérmék meghatározását Gedai István és Tóth Csaba végezte. A térinformatikai elemzésben Honti Szabolcs és Szörényi Gábor András volt segítségemre. A C14-es vizsgálatokat előbb Hertelendi Ede, majd halála után Szántó Zsuzsa vezetésével a debreceni ATOMKI munkacsoportja, az archaeomágneses méréseket Márton Péter végezte. A tárgyakat Kozmáné Bányi Judit, Kováts Tibor, P. Dombóvári Judit és Hutai Gábor restaurálta. A rekonstrukciós rajzokat Sabján Tibor, Liptovszky Gábor, a tárgyrajzokat Sáfrány Andrásné, Bodnár Katalin, és Czifrák László, a fényképfelvételeket Dabasi András, Hapák József, Képessy Bence, Kulcsár Géza, a fordítást Lara Strong készítette. Munkájukat ezúton is köszönöm.
