Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

Bevezetés

11 BEVEZETÉS A borsodi földvár Északkelet-Magyarországon, Mis­­kolctól mintegy 30 km-re északra található. Az egész me­gyének nevet adó Borsod falu és maga a vár az 1950-es évektől közigazgatásilag Edelényhez tartozik (1. kép). A vár alapját képező alacsony domb a Cserehát hegység déli oldalán, a Bódva folyó partján, a Bódva mocsarai között helyezkedik el. A domb mintegy 15 méterrel ma­gasodik a folyó szintje fölé. Erre emelték a napjainkra már erősen lepusztult sáncokat, amelyek viszonylag kis, 1,7 hektáros területet ölelnek körül. A sáncok a keleti és a nyugati oldalon maradtak meg legépebben, itt megkö­zelítően öt méter magasan állanak (2. kép). Györffy György vetette fel először, hogy a Szent Ist­ván kori megyék centrumai földvárak lehettek. Ezekben rendezte be a király állama első, az egyházi és világi életet egyaránt irányító központjait. E korai megyeszékhelyek építési idejéről és módjáról, a bennük egykor folyt életről kevés írásos adatunk van. Ezért vált különösen jelentőssé az ispánsági várak régészeti feltárása, amely az 1970-es évek elején indult meg. Az ásatások igazolták Györffy elméletét. Bizonyossá vált, hogy legkorábbi központja­ink megyeszékhelyként épült váraink voltak. Az István uralkodása alatt létrejött megyékből a mai Magyarország területén azonban mindössze öt olyan található, amely­nek központja az évszázadok során nem pusztult el, nem épült rá az újabb és újabb korok települése. Ezek közül Borsod az utolsó, amelynek területe szabadon kutatha­tó. A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő feltárása 1987-1999 között folyt (3. kép). A feltárást Edelény városa kezdeményezte, a munkát anyagilag és erkölcsileg mindvégig támogatta. A magam, és a magyar középkor kutatás nevében ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki ezért a város vezetőinek és polgárainak. Az ásatás igen gazdag eredményeket hozott. Nem­csak az egykori megyeszékhelyet, az ispáni várat, a hozzátartozó templomokat, és temetőt, hanem egy 10. századi magyar falut is sikerült feltárnunk. De a munka során bepillanthattunk a borsodi vár és Borsod falu késő középkori történetébe is. Úgy véljük, az ered­mények ismertetése hozzájárul korai történelmünk né­hány igen fontos kérdésének, a honfoglaló magyarság életmódjának, gazdálkodásának, az Árpád-kori megye­­székhelyek építési idejének, szerepkörének jobb megis­meréséhez. A borsodi földvár feltárásában, leleteinek feldolgozá­sában több szakember vett részt. A sánc átvágását Nováki Gyula, a gabonamagvak meghatározását Torma Andrea, az ételmaradványok vizsgálatát Gyulai Ferenc, az állat­csontok számbavételét Vörös István és Bárány Annamá­ria, a kerámia- és kőzetvizsgálatokat Szilágyi Veronika, a salakok elemzésését Molnár Ferenc, az antropológiai vizsgálatot Bemert Zsolt és Kustár Ágnes, a faanyagok elemzését Grynaeus András, a pénzérmék meghatáro­zását Gedai István és Tóth Csaba végezte. A térinfor­matikai elemzésben Honti Szabolcs és Szörényi Gábor András volt segítségemre. A C14-es vizsgálatokat előbb Hertelendi Ede, majd halála után Szántó Zsuzsa vezeté­sével a debreceni ATOMKI munkacsoportja, az archaeo­­mágneses méréseket Márton Péter végezte. A tárgyakat Kozmáné Bányi Judit, Kováts Tibor, P. Dombóvári Ju­dit és Hutai Gábor restaurálta. A rekonstrukciós rajzokat Sabján Tibor, Liptovszky Gábor, a tárgyrajzokat Sáfrány Andrásné, Bodnár Katalin, és Czifrák László, a fény­­képfelvételeket Dabasi András, Hapák József, Képessy Bence, Kulcsár Géza, a fordítást Lara Strong készítette. Munkájukat ezúton is köszönöm.

Next

/
Thumbnails
Contents