Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
117 89. kép. AIO. századi falu rekonstrukciója natkozik, többségükben rangosabb személyek, papok, birtokosok lakhattak. Feltehető, hogy egy 10. századi előkelő, törzsfő vagy nemzetségfő otthona lehetett a borsodi településen feltárt kőépület is. Nem kétséges azonban, hogy a település többi, ugyancsak földfelszínen álló, fa- vagy kőalapú faházában közrendűek, e törzsfő vagy nemzetségfő emberei éltek. A borsodi települést, mint láttuk, a házak omladékai közül előkerült leletek egyértelműen a 10. századra keltezik. És e 10. századi falu valamennyi feltárt háza a felszínen állt, kőből, illetve fából épült. Mindez élesen ellentmond a korábbi kutatások nyomán általánosan elfogadottá vált képnek. Közismert, hogy ez a kép Méri István alapvető kutatásai révén kezdett el kibontakozni. Méri saját feltárásai és a korábbi ásatások eredményei alapján úgy vélte, hogy az Árpád-korban az egyhelyiséges, félig földbe mélyített kemencés lakóházak jellemzőek falusi településeinkre, majd a 14. századtól a többhelyiséges felszíni házak foglalják el a helyüket. Maga is hangsúlyozta azonban, hogy az általa megrajzolt képen a további ásatások feltehetően változtatni fognak.823 A korabeli élet sokszínűségére, a különböző lakásformák, a felszíni és földbemélyített házak egymás mellett élésének lehetőségére László Gyu823 Méri 1964, 47—48. la hívta fel többször a kutatás figyelmét.824 Az egyoldalú szemléletben rejlő hibaforrásra Müller Róbert figyelmeztetett.825 Szabó J. Győző pedig hézagos ismereteink fényében arra intett, valljuk be, hogy csak egyfajta Árpád-kori háztípust ismerünk, a földkunyhót. „Pedig könnyen belátható, hogy a X-XIII. századi társadalmunk egészét tekintve legalább annyian laktak jurtában és faházban, mint földkunyhóban.”826 Egymástól függetlenül hasonló eredményre jutott a közelmúltban Fodor István és Mesterházy Károly. A magyar ház fejlődéstörténetét vizsgálva megállapították, hogy a földbe mélyített, egysejtű gödörházak nem lehetnek a 14. századtól általánosan megjelenő, több osztatú földfelszíni házak közvetlen előzményei. A földfelszíni házak előzmények nélküli hirtelen megjelenését pedig semmiféle gazdasági-társadalmi változás nem indokolhatja. Ebből következően mindkét kutató úgy vélte, a gödörházak mellett mindenkor léteztek földfelszíni épületek, és ezek szervesen hozzátartoztak 10-13. századi falvaink képéhez. A felmenő falú, illetőleg földfelszíni 824 László 1964-65, 118-120. 825 Müller 1972, 195. 826 Szabó 1975, 19.
