Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
103 Két hasonló tárgy került elő Dormánd-Hanyipuszta 6. sírjából. A sírban egy idős nő nyugodott, lábánál lovának maradványaival. A tárgyak a sír fenekénél 10- 13 centiméterrel magasabban helyezkedtek el. Az egyik a zabla és a jobb lábfej között, a másik a zablához közelebb került elő.614 Az éppebb példány 2,4 cm hosszú volt, végein téglalap alakú, 1,4x0,9 cm-es hurok, a töredékes példány hossza: 1,9 cm. Két vékony ezüsthuzalból összesodort tárgy 3 töredéke került elő Besenyőtelek-Tepélypuszta II. temetőjének 12. férfisírjából. A huzalok végein és közepén hurkot alakítottak ki, az egyiknek a végén egy lemezes tárgy töredéke is megmaradt. A darabok másodlagos helyzetben, a csontok között szétszórva feküdtek.615 Hasonló, két szálból sodort tárgy látott napvilágot a szeredi (Sered, Szlovákia) I. temető 15, gazdag mellékletű lovas sírjában, a ló koponyájánál. Ezen azonban középen is van egy ugyancsak két szálból sodort hurok. Hossza: 2,8 cm, szálvastagság: 0,04 cm.616 Ezüst szálból sodort, 8 cm hosszú, végein 0,9x0,4 cm átmérőjű hurokkal ellátott tárgyat találtak a Tiszaeszlár-Bashalom h jelű (21.), gazdag mellékletü női sírjában, a lólábak között.617 „...tekert sodrású három drót darabka” került elő a bezdédi temető 4, lovas férfisírjából is.618 Két igen vékony bronzhuzalból sodrott tárgy töredékei láttak napvilágot a Sárrétudvari-Hízófoldek temető 200. gyermeksírjából, a jobb alkar alatt.619 A jobb felkarcsont végénél és a koponya mögött egy-egy, két bronzszálból összecsavart, hurokban végződő tárgy látott napvilágot a pécs-vasasi temető 112. gyermeksírjában.620A borsodi példány legközelebbi formai párhuzama, egy bronzdrótból sodrott, enyhén ívelt, mindkét végén szögletes hurokban végződő tárgy, aZsombó-Ménesjárás-dülőben feltárt, lószerszámmal és fegyverrel eltemett férfi sírjában, a lábszárcsontok között került elő.621 A tárgy rendeltetésével kapcsolatban meglehetős bizonytalanság uralkodik. Hampel nem tért ki rá, Dienes előbb ismeretlen rendeltetésűnek, majd lószerszám részének tartotta.622 Révész László bujtatóként határozta meg a dormándi példányokat, szintén felvetve, hogy ш Révész 2008, 81,25. tábla. 615 Révész 2008, 66, 17. tábla. 616 Tocik 1968, 46^t7, XXXVI. tábla 25. 617 Dienes 1956, 253, LXX. tábla 37, Dienes 1957, 27, 37, Dienes 1973, 196. 618 Hampel 1897, II. 499. CCCXLV. tábla. 1. A tárgy szerepel ugyan a sírról készült első beszámoló rajzai között, azonban sem a sír leírásakor, sem pedig a sírrajzon nem tüntették tol. így elökerülési helyéről közelebbit nem tudunk. Jósa 1896, 393, IV. sír В. 1, 394-395. Vö.: Révész 2003, 210, 204. tábla 4/14. A szerző egy hurkos-kampós záródású karperec maradékainak határozta a tárgyakat. Prohászka-Révész 2004, 142-143. 619 M. Nepper 2002, 340, 309. tábla 4. A szerző karperec töredékeinek véli a tárgyat. 620 Dombay 1961, 76, VII. tábla 28. A szerző nyakék töredékeinek gondolja őket, amelyekre a sírban ugyancsak előforduló gyöngyöket fűzték föl. 621 Bende-Lőrinczy-Türk 2008, 2-4. 622 Dienes 1973, 196. esetleg lószerszám részei lehettek.623 A besenyőteleki darabot feltételesen nyaklánc részének tartották.624 A kérdéssel a zsombói lelet kapcsán Türk Attila foglalkozott részletesen. Úgy vélte, a fentebb említett leletek közös jellemzője, hogy a csavart drótok végén kialakított hurkok szögletesek, és míg az egyik végükön teljesen zártak, addig a másikon a két drótszárat egymásra hajtották. Véleménye szerint a 10. századi példányok ebben különböznek a korábbi hasonló gepida625 és avar leletektől.626 További különbségnek véli, hogy ez utóbbi leleteknél a hurkok oválisak és nem szögletesek, valamint, hogy a 10. századi darabokkal ellentétben egy sírban több darab is előkerült belőlük. Ezek alapján nem tartja kizártnak, hogy a formai hasonlóságok ellenére a honfoglalás kori példányoknak más funkciója lehetett. A tárgytípus legközelebbi analógiáját a szaltovói kultúra területén véli felfedezni. S minthogy a magyarországi tárgyak lovas, illetve lószerszámos temetkezésekből kerültek elő, felveti annak a lehetőségét, hogy a tárgyak fa és bőr kombinációjából készült lovaglóostor részei lehettek, a nyél, valamint a szíjazat rögzítésében játszhattak szerepet. Éppen ezért, bár formailag hasonlónak véli, nem sorolja ebbe a tárgytípusba a sóshartyán-hosszútetői 30. sírban előkerült, mindkét végén ovális hurokban végződő, két bronzszálból csavart tárgyakat, amelyek közül kettő a fül tájékon, egy pedig a csigolyák között látott napvilágot. Fodor István az előbbieket az ún. szaltovói típusú fülbevaló részének, az utóbbit pedig függődísznek vagy ruhakapocsnak tartotta.627 S bár a borsodi áll legközelebb a zsombói példányhoz, Türk Attila szerint a borsodi tárgy funkciója is más lehetett, mint az általa vizsgáltaké.628 Az eddig ismert csavart huzalból készült tárgyak nagy része lábnál, lószerszámok, esetleg lócsontok között került elő. Ennek ellenére úgy vélem, semmiképpen sem lehettek lovaglóostor bőr és fa részeinek rögzítő elemei. Egyrészt, mivel az igen vékony (0,04-0,05 cm) átmérőjű bronz-, ritkábban ezüsthuzal nem alkalmas erre a célra. A lovaglóostor alkatrészeinek összefogására sokkal vastagabb huzalra lett volna szükség. Másrészt a korábbi korszakokban is előfordult, hogy csak egy darab került a sírba.629 A dormándi, a pécs-vasasi és a bezdédi leletek pedig azt is bizonyossá teszik, hogy a 10. századi magyar sírokban sem mindig csak egy példányt helyeztek el. Arra viszont nem gondolhatunk, hogy néhány sírba 623 Révész 2008, 81. A szerző úgy véli, hogy megközelitőleg 1 cm vastag szíjazat befogadására alkalmasak voltak a csavart drótok végén elhelyezkedő hurkok. 624 Révész 2008, 66-67, 76. j. 625 4 ezüstdrótból sodrott, hasoló jellegű darab került elő egy 5. századra keltezhető női sirban Slimnicben. A tárgyak a csontváz lábánál helyezkedtek el. A szerző harisnyatartóknak véli őket. Vő.: Glodariu, 1974,484, 2. kép 6-9, Harhoiu 1998, 90. tábla E 6-9. 626 Bende-Lőrinczy-Türk 2008, 3, 11. j. 627 Fodor 1973, 34, 3. kép 3-5. 628 Bende-Lőrinczy-Türk 2008, 4-5, 21. j. 629 B. Nagy 2003, 37, 73. kép 3.
