Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

101 átmérője 1,1-1,7 cm között változott, a huzal vastagsága: 0,1 cm. Az S vég szélessége: 0,2 cm. A karikák több­ségének másik vége hegyesedő (25. tábla 1-2, 4-7).551 A borsodi karikák legközelebbi párhuzamai a csekeji (Cakajovce, Szlovákia) temető karikáinak legkorábbi csoportja.552 Kis méretű, bronzdrótból hajlított, körte alakú kari­kát leltünk a 2. házban. A karika ámérője: 1 cm, a huzal vastagsága: 0,08 cm (114. tábla 13).553 Szórványként egy további, az előbbinél valamivel nagyobb, vastagabb hu­­zalú, bronz körte alakú karika is napvilágot látott a falu területéről. Átmérője: 1,3 cm, huzalvastagsága: 0,15 cm (48. tábla 2).554 Ugyancsak szórványként került elő két nyitott ka­rika is. Az egyik vékony bronzhuzalból hajlított, egyik vége elkeskenyedik, másik egyenesre levágott. Átmérő­je: 2,2 cm, vastagsága: 0,1 cm (25. tábla 3).555 A másik vastagabb bronzhuzalból készült, mindkét vége egyenes­re levágva. Átmérője: 2,2 cm, huzalvastagsága: 0,3 cm (48. tábla l).556 II.8.2. Karperecek Az 1. házban egy elhegyesedő végű, kerek átmetszetű bronz huzalkarperec töredéke látott napvilágot. Mérhe­tő átmérője: 7,3 cm, huzalvastagsága: 0,3 cm (114. táb­la 2).557 A második házban egy hasonló, elhegyesedő végű, kerek átmetszetű bronzhuzalból készült karperecét leltünk ketté törve. Átmérője: 5,9 cm, huzalvastagsá­ga: 0,3 cm (114. tábla l).558 A 3. házban egy, a másod­lagos égés következtében deformálódott pödrött végű, díszítetlen bronz lemezkarperecet találtunk. Átmérője: 4,2x3,7 cm, lemezvastagsága: 0,4 cm (25. tábla 16).559 Előkerültek továbbá egy rossz megtartású pántkarperec töredékei is. Mérhető hossza: 3,2 cm, lemezszélesség: 1 cm, lemezvastagság: 0,05 cm.560 A 4. házban egy kis méretű, egyik végén elhegyesedő, másik végén meg­vastagodó, D átmetszetű bronz huzalkarperec, rajta egy pántgyűrü került elő. Átmérője: 4,1 cm, huzalvastagsá­ga: 0,3 cm (25. tábla 10).561 A 6. házban egy kettétört, megégett és deformálódott, kerek átmetszetű bronz hu­zalkarperec látott napvilágot. Átmérője: 5,7 cm, huzal­vastagsága: 0,4 cm (48. tábla 5).562 All. házban egy elhegyesedő végű, ovális átmetszetű bronz karperecét 551 HÓM ltsz: 92. 24. 90-95. 552 Rejholcová 1995a, 60-61, Lili. tábla 24, LX. tábla 1, LXIII. tábla 1-3, LXIV. tábla 12, LXVIII. tábla 9-10, LXXI. tábla 5-8 LXXVI. tábla 1-2, CII. tábla 5-6. 553 HÓM ltsz: 92.26.47. 554 HÓM ltsz: 96.1.789. 555 HÓM letározatlan. 556 HÓM ltsz: 96.1.796. 557 HÓM ltsz: 92.11.1. 558 HÓM ltsz: 92.26.1. 559 HÓM ltsz: 93.8.76. 560 HÓM ltsz: 93.8.77. 561 HÓM ltsz: 93.3.10-11. 562 HÓM ltsz: 96.1.1263. találtunk. Átmérője: 6,4 cm, a huzal vastagsága: 0,4 cm (25. tábla 1 1).563 Ugyanitt egy rombusz átmetszetű, elhe­gyesedő végű bronz karperecét is leltünk, amelyre egy bronzlapocskát hajlítottak rá. Átmérője: 6,3 cm, huzal­vastagsága: 0,5 cm ( 25. tábla 15).564 Szórványként ke­rült elő egy további, elkeskenyedő végű, bronzhuzalból készült kerek átmetszetű karperec. Átmérője: 5,2 cm, huzalvastagsága: 0,3 cm (25. tábla 14).565 A leggyakoribb borsodi karperectípus, az elhegye­sedő végű kerek vagy ovális átmetszetű bronzhuzalból készült példányok párhuzamait nagy bőségben találjuk a 10-11. századi sírleletek között.566 A korszak temetőiből ismert a vastag, rombusz átmetszetű bronz huzalkarperec is.567 Pödrött végű lemezkarperecünk analógiái szintén meglehetősen gyakori leletei a 10. századi, elsősorban köznépi temetőknek.568 Hasonló példány került elő pél­dául Nagyhalász 2. sírjából,569Karos-Eperjesszög 11/73., 1II/5. sírjából,570 Aldebrő 13., 20., Kál 20., 35., Visonta 46., 75. sírjában, valamint szórványként további Heves megyei lelőhelyeken is.571 A típus több példánya 10. szá­zadi pénzzel keltezett sírban látott napvilágot.572Kis mé­retű, D átmetszetű bronz huzalkarperecünk párhuzamát Püspökladány-Eperjesvölgy 301. sírjában,573 Ikervár 122. sírjában,574 valamint Ibrány-Esbóhalom 191. sír­jában lelték meg,575 kerek átmetszetű változatát pedig Homokmégy-Székes 22. sírjában.576 563 HÓM ltsz: 93.8.88. 564 HÓM ltsz: 93.8.89. 565 HÓM ltsz: 96.1.1405. 566 Langó 2000, 38, 13. jegyzet. A teljesség igénye nélkül: Heves me­gyéből Aldebrőről, Egér-Gépállomásról, Lőrinci-Selypipusztáról, Pétervására-Ivadról, Újlőrincfalva-Magyarad leletegyütteséből, va­lamint Visonta-Felsőrétről ismerünk hasonló példányokat. Vő.: Ré­vész 2008, 417. Általánosnak tekinthető ez a forma a rétközi leletek között is. 8 lelőhelyről, 30 sírból kerültek elő ilyen példányok. Vö.: Istvánovits 2003, 308-309. Gyakori e típus a csekeji (Cakajovce Szlovákia), a homokmégy-székesi, a püspökladány-eperjesvölgyi, illetve az ikervári temetőben is. Vö.: Rejholcová 1995a, 78, Gallina- Hajdik 1998, 157, 30. jegyzet, Gallina-Varga 2016, 164, M. Nepper 2002, 217, Kiss 2000, 74. A példákat hosszasan sorolhatnánk. 567 Giesler 1981, 120, 7. típus. Heves megyéből négy lelőhelyről, a Rétközből, kettőből ismert. Vö.: Révész 2008, 417, Istvánovits 2003, 309. De hasonló darab került elő például Püspökladány-Eper­jesvölgy 312., 563., 631. sírjából is. Vö.: M. Nepper 2002, 198, 217, 222. tábla. 568 Kovács 1989, 171, Révész 1996b, 92. 569 Kovács 1989, 168, 2. kép. 570 Révész 1996b, 91. 571 Révész 2008, 415. 572 Orosháza-Nagy A. tanyája 2. sír: 931; Perse-Bérc, Bórszeg (Prsa, okr. Lucenec, Szlovákia) 101. sír: 914; Sóshartyán-Hosszútető 30. sír: 895-896. Vö.: Kovács 1989, 173. 573 M. Nepper 2002, 177, 196. tábla 574 Kiss 2000, 75, 49. tábla 575 Istvánovits 2003, 96, 309, 158. kép 6. A tárgyról Istvánovits Eszter úgy vélekedik, hogy azt másodlagosan hajlították gyerekméretüre. 576 Gallina-Varga 2016, 161, 164, 32. tábla 22/5, 22/6.

Next

/
Thumbnails
Contents