Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - T. Biró Katalin: Mezőkövesd-Mocsolyás: A kőanyag értékelése
Mezőkövesd-Mocsolyás: a kőanyag értékelése 253 2. ábra. A mezőkövesd-mocsolyási retusált eszközök alapformáinak megoszlása (db). Jelkulcs: piros: magkő vagy mag- kőmaradék alapforma; kék: szilánk és pattinték alapforma; rózsaszín: penge jellegű alapforma Fig. 2. Distribution of the basic forms of the retouched stone implements from Mezőkövesd-Mocsolyás (pieces) Key: red: core and core remnant forms, blue: flake and chip forms, pink: blade forms 3. ábra. A mezőkövesd-mocsolyási retusált eszközök típusainak megoszlása (%, összesen 205 db) Fig. 3. Percentage distribution of the retouched stone implement types from Mezőkövesd-Mocsolyás (205 pieces) funkcionális rokonságot erősíti, hogy sarlófényt ezeken a darabokon nem észleltem (a trapéz alakú retusálatlan élbetéteken viszont igen). Szegmensek A trapézok formavilágával rokon, félhold alakban lekerekített hátú szegmensek viszonylag ritkábbak - a neolit anyagon belül általában, és Mocsolyáson is (377, 761). Kombinált eszköz elemeként is előfordul (706), vakarával kombinálva. Egyéb retusált eszköz Az alaptípusokba nem sorolható speciális darabok között említhetők a bipoláris magkőből kialakított kis ékvésőszerű eszközök (78, 514), néhány fürészretusú kombinált eszköz (57, 811), valamint egy hátlapról retusált, lekerekített pengehegy (490) és egy retusált/homyolt aszimmetrikus vakarószerü eszköz (69). A jellegzetes morfológiai típusok mellett, illetve ezek között is, sok a használati kopásnyomot mutató eszköz. Ezek közül legjellegzetesebb az ún. „sarlófény”, ami az általános vélemények szerint a fitolitokban gazdag növényi szárakkal való rendszeres kontaktus (pl. aratás) eredménye. Ez a limnokvarcit eszközökön gyakoribb, valószínűleg azért, mert ezen a nyersanyagtípuson a sarlófény igen jól megfigyelhető. Összesen 24 darabon sikerült sarlófényt észlelni, ezek közül 12 retusált eszköz, 12 retusálatlan penge, jellemzően penge alapformán. Az obszidiánok közt sarlófényt nem sikerült megfigyelni, az élek használati csorbulását viszont gyakran. További, a használat módjára és a használat tányéré utaló jellegzetesség a számos eszközön megfigyelhető nyelezés és a nyélbefoglalásra utaló szerves maradványok az eszközök felszínén (581, 591, 822 stb.). Konkrét vizsgálatok ezeken a darabokon nem készültek, de feltételezhető, hogy a szerves maradványok különféle gyanták nyomai lehetnek. Csiszolt eszközök A mezőkövesd-mocsolyási lelőhelyről összesen 36 csiszolt eszköz került elő. Ezek jelentős része hagyományos forma: nyéllukas eszközök (568, 890) és ékvésők (180, 500), kisebb számban kaptafa alakú élkiképzésű vésők (1005). A mocsolyási leletanyag különlegessége, hogy itt az obszidián csiszolással való megmunkálásával is kísérleteztek. A legszebb példa erre egy ovális bázisú, szabályos nyílhegy, melynek előlapját csiszolással munkálták meg (358, ld. a pattintott kőeszközök leírását). A darabot a MNM állandó régészeti kiállításán mutatjuk be, közvetlen párhuzamát nem ismerem. További, feltehetően csiszolással (is) megmunkált obszidián darabok is találhatók a leletanyagban (386, 429). Valószínűleg az új technika és az új nyersanyag megmunkálására irányuló próbálkozásról lehet szó, a későbbiekben Magyarországon csiszolt obszidián eszközöket nem ismerünk.1 Szintén a „csiszolt kőeszköz” kategóriájába sorolható néhány, feltehetően festékanyagnak használt vörös színű, „csiszolt balta” formájú tárgy is (901, 927). Ehhez hasonló több neolit lelőhelyről is előkerült (Aszód, Sormás, Biró-Markó 2007, Barna-Biró 2009). Valószínűleg a csiszolt felület a festékanyag aprításának (porítás) a következménye. Ezeket a darabokat eddig nem vizsgáltuk, az sem egyértelmű, hogy természetes 1 1 Obszidián csiszolásáról dísztárgyak, pl. kőedények és tükrök készítése céljából vannak adataink a mediterrán térségből és Anatóliából (Biró 2007).
