Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - K. Zoffmann Zsuzsanna: A Szatmár-csoport Mezőkövesd-Mocsolyás lelőhelyről származó embertani leletei
306 K. Zoffmann Zsuzsanna sérülések nyomai sem a temetőből, sem a gödrökből származó leleteken nem fordultak elő.- A fogazaton megfigyelhető kóros elváltozások aránylag ritkán fordulnak elő, a németországi LBK sorozatok összevont adataihoz képest (BACH 1978) a mocsolyási közösségen belül a cariesinzenzitás alacsonyabb, a cariesfrekvencia viszont magasabb értékeket mutat.- Taxonómiailag a mezőkövesd-mocsolyási népcsoporton belül, egymással párhuzamosan, két eltérő típusvariáns létezett: mindkét nemnél előfordult a magas termetű, robusztus változat (melynek párhuzamai az alföldi AVK, például Zaránk (Szathmáry 1978-79, Kővári-Szathmáry 2005), Mezőberény (Zoffmann 1992), Felsővadász (Zoffmann 2000b) lelőhelyekről ismertek, míg a nőknél csaknem azonos arányban, egy alacsony termetű, gracilis típusvariáns is jelen volt. A Szatmár-csoport régészetileg feltételezett egyik elődjének számító Körös népesség embertani vizsgálati anyagának rossz megtartási állapota miatt, csak feltételezni lehet a mezőkövesd-mocsolyási magas termetű, robusztus, leptodolichomorph típusvariánsnak a Körös populációtól való idegen voltát, s emiatt autochtonként számba vehető eredetét. A nőknél előforduló alacsony termetű, gracilis komponensnek a Körös populációval való kapcsolata még további leletek általi megerősítésre vár (Zoffmann 1992, 1994, 2000a, 2000b, 2004, 2005). Zárásként külön kell említést tenni két olyan felnőtt korú nőről, akiknél még életükben eltávolították alsó metszőfogaikat (1/32-maturus nő: bal oldali alsó 11 fog, 19/341-maturus nő: mindkét alsó II fog), s erre a beavatkozásra - az alveolusok gyulladásmentes, csaknem tökéletes felszívódása szerint - még juvenis, vagy kora-adultus korukban kerülhetett sor. E minden valószínűség szerint rituális (vagy szépészeti ?) szokásnak a mocsolyási népcsoporton belüli feltűnése azért is érdemel kiemelkedő figyelmet, mivel hasonló szokás más AVK leletek esetében is előfordult már Békés-Déló (1. sír, alsó d.s. II fogak - Zoffmann 1985, Füzesgyarmat- Kéktó dűlő 1. sír, felső d.Il - Zoffmann 2001b), akkor, amikor Kárpát-medence más őskori népcsoportjainak, így a Körös népcsoportoknak körében is teljességgel ismeretlen. A fogeltávolítás e módjának Mezőkövesd- Mocsolyáson való feltűnése a Szatmár népcsoportnak és az Alföldi Vonaldíszes kerámia népének legalábbis részbeni összetartozását bizonyítja. IRODALOM Aleksejev, V. P.-Debec, G. F. 1964. Kraniometrija. Moskva Bach, A. 1978. Neolithische Populationen im Mittelelbe-Saale-Gebiet. Zur Anthropologie des Neolithikums unter besonderer Berücksichtigung der Bandkeramiker. Weimarer Monographien zur Ur- und Frühgeschichte, Weimar. 1. Bemert Zs. 2005. Paleoantropológiái programcsomag. Folia Anthr. 3: 71-74. Bemert Zs.-Evinger S.-Hajdu T. 2002. New data on the biological age estimation of children using bone measurements based on historical populations from the Carpathian Basin. Annls hist.-nat. Mus. Natn. hung. 99, 1-8. ÉryK. K.-Kralo vánszky A.- Nemes kéri J. 1963. Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. - A representative reconstruction of historic populations. Anthrop.Közl. 7, 41-90. Finnegan, M.-Marcsik A. 1979. A non-metric examination of the relationships between osteological remains from Hungary representing populations of Avar Period. Acta Biol. Szeged 25, 97-118. Hosovski, E.-Mikic, Z. 1995. Paleopatologija coveka. - Human palaeopathology. Uzice Jelinek, J. 1973. Die neolithische und bronzezeitliche Besiedlung der heutigen Tschechoslowakei. Funda- mentaB/3, Villa, 1, 186-199. Johnston, F. E. 1961. Sequence of epiphyseal union in a Prehistoric Kentucky population from Indian Knoll. Human.Biol. 33, 66-81. Kővári I.-Szathmáry L. 2005. Neolit csontvázleletek vizsgálata Északkelet-Magyarországról (előzetes tanulmány). IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Budapest, 2005. okt. 17-19. Magyar Biológiai Társaság, Előadáskötet, 129-133. Lipták P. 1962. Homo sapiens - species collectiva. Anthrop.Közl. 6, 17-27. Martin, R.-Saller, K. 1957. Lehrbuch der Antropologie I—II. Stuttgart Manchester, K. 1983. The archaeology of disease. University of Bradford Nemeskéri J.-Harsányi L.-Acsádi Gy. 1960. Methoden zur Diagnose des Lebensalters von Skelettfunden. Anthrop.Anz. 24, 70-95. Neustupny, E. 2002. Demográfia vedrovické populace. In: Podborsky, V. et al. Dve pohrebiste neolitického lidu s Linearní Kreramikou ve Vedrovicích na Moravé. - Zwei Gräberfelder des neolithischen Volkes mit Linearbandkeramik in Vedrovice in Mähren. Brno, 265-273. Pavuk, J. 1972. Neolithisches Gräberfeld in Nitra. SA 20, 5-105.