Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A mocsolyási neolitikus lelőhely agyagplasztikái, különleges és közönséges háztartási agyagtárgyai, csiszolt és pattintott kőeszközei, állatcsont és szarvasagancs eszközei
Mezőkövesd-Mocsolyás 27 tartalmazott. Kora ismeretlen. Talán oszlophely lehetett (átm: 80 cm, mélység 17 cm). 305. objektum (30. szelvény): szabálytalan alakú elszíneződés. Csaknem hengeres falú, lapos aljú gödör foltja volt. Leletet nem tartalmazott. Kora ismeretlen. Esetleg oszlophely volt (?) (2 m x 1 m, mélység 35 cm). 307. objektum (29. és 30. szelvény határán): szabályos kerek, kissé méhkas alakú, lapos aljú gödör, feketés kitöltéssel. Annak ellenére, hogy csak neolitikus cserepeket tartalmazott, császárkorinak vélhető (átm: 1,15 m, mélység 60 cm). Sok császárkori objektumban találtunk nagyszámú neolitikus cserepet, amely gazdag tartalmú neolitikus objektumok közelségével magyarázható és másodlagosnak vélhető. 311, 312, 313. objektumok (30. szelvény): kisméretű, kerek császárkori gödrök voltak, melyek vágták a neolitikus 226. objektumot. A neolitikus cserepek másodlagosan kerültek beléjük (311: átm: 1,10 m, mélység 19 cm, 312: átm: 1,05 m, mélység 11 cm, 313: átm: 1,10 cm, mélység 62 cm). 316. objektum (a 29. és 30. szelvény határán): szabályos kerek, elég mély, enyhén öblösödő, lapos aljú gödör. Szélét állatjárat tette kissé szabálytalanná. Feltöltése feketés volt. Csak neolitikus cserepek voltak benne (a neolitikus objektumok közelsége miatt). Ennek ellenére császárkorinak határozható meg (átm: 1,10 m, mélység 60 cm). 344. objektum (32. szelvény): neolitikus sír (20. temetkezés) maradványa, amelyet a 343. császárkori objektum csaknem teljesen megsemmisített. A sír egyetlen mellékletet tartalmazott: kisméretű, kónikus csésze. Deformált, hullámvonal minta díszíti. Érdes felületű, kaviccsal soványított, vörös színű. M: 5,6 cm, szá: 6,3 cm (98. tábla 14= 114. tábla 3). 352. objektum (32. szelvény): neolitikus sír (21. temetkezés) maradványai, a 351. császárkori objektum által csaknem teljesen megsemmisítve. Melléklete: kisméretű, pelyvával erőteljesen soványított, négyszögletes testű csésze. Körülfutó karcolt hullámvonal díszíti. Alul világosbarna, felül fekete. M: 5,6 cm, szá: 10,2 cm (98. tábla 7). 398. objektum (38. szelvény): szabályos kerek, nagyméretű gödör. Kis része a szelvényfal alá nyúlik. Néhány, zömében őskori cseréptöredék és állatcsont volt benne (átm: 1,05 m, mélység 80 cm). 410. objektum (D szelvény): császárkori gödör. Egyenes falú, 50 cm mély. Leletanyaga szépen korongolt, téglavörös színű edénytöredék, durva kidolgozású, összeilleszthető fazék, állatcsont és egy szépen megmunkált kaptafa alakú kőbalta. Nyugati részéhez csatlakozik egy kis számozatlan ovális gödör. Az utóbbi talán neolitikus oszlophely volt. Számozás nélküli kis objektumok két helyen, az L-M szelvény határán és az E szelvényben. Mélyen lenyúló, leletekkel és paticsmorzsákkal teli gödrökre utaló, neolitikus oszlophelyek lehettek. 419. objektum (40. szelvény): a le nem égett házat kísérő gödrök (310. objektum) részeként ismertettük. 413. objektum (N szelvény): hosszú, ovális oszlopgödör. Valószínűleg neolitikus. Északi részén vastagabb (lefelé szélesedő), déli részén vékonyabb oszlop helye, sekélyebb mélységgel, lapos aljjal. A MOCSOLYÁSI NEOLITIKUS LELŐHELY AGYAG- PLASZTIKÁI, KÜLÖNLEGES ÉS KÖZÖNSÉGES HÁZTARTÁSI AGYAGTÁRGYAI, CSISZOLT ÉS PATTINTOTT KŐESZKÖZEI, ÁLLATCSONT ÉS SZARVASAGANCS ESZKÖZEI A lelőhelyen talált leletek jelentős része, sőt csaknem az összes idol, illetve egyéb különleges tárgyak töredékes állapotban kerültek elő a házak körzetében, ha a 310. és a többi megjelölt objektum által körbezárt térséget is a házak közé számítjuk. Antropomorf kisteletek (9-20. kép) A feltételezett, de le nem égett házat kísérő árokszeríí, vagy kissé hosszúkás gödör kisplasztikái: A 29. szelvény összes kisplasztikáját az árokszerű 310. (és a vele egyesítve közölt 419.) objektum szolgáltatta. Az egyetlen kivételt jelentő idoltöredéket a 30. szelvényben feltárt 226. hosszúkás gödörben találtuk. 1. Álló lapos idol. Kettétörve került elő a 3. ház (31. szelvény) paticsai alól. Teljes alak. Teste téglalap alakú. Feje lekerekített, különálló, felfelé félköríves háromszög, váll felé szűkül, és kissé hátrahajló. A vízszintesen karcolt szemek és az orr magasan ülnek. Az alig előrenyúló lábfejeket rövid bevágás jelzi. Eleje és háta kis különbséggel egyformán díszített. Elöl a nyakláncot is utánzó és több párhuzamos, bekarcolt V-alakú hegyes vonal három szalagot fog közre, melyek közül a felsőn és alsón sötét színű (fekete?) festés nyomai maradtak meg. Hátul a hasonló karcolt vonalak csúcsa nem hegyes, hanem erősen lekerekített. Itt az alsó és a fölötte lévő szalagon maradt meg a sötét festés nyoma. Világosbarna. M: 9,7 cm, szélessége: 5,0 cm (6. tábla 1; 13. tábla 5), (Kalicz-Koós 1997a, 14. kép, Kat. Nr. II. 17). 2. Lapos idol jobb oldali törzstöredéke, a 3. ház paticsa alól (31. szelvény). Felületét függőleges, és az ezeket keresztező karcolt vonalak borítják. Megmaradt az elkeskenyedő fej indítása, és az elpusztult arcot keretező V-alakú karcolt vonal jobb oldali szára is, valamint a plasztikus jobb mell. A sérült hátoldalon megállapítható a készítés technikája. A kis szobor durván kialakított, lapított középső magjára dolgozták köpenyszerűen a finom, vékony, apró kavicsos
