Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)

Függelék - T. Biró Katalin: Mezőkövesd-Mocsolyás: A kőanyag értékelése

256 T. Bíró Katalin két lehetett leírni: bazalt, andezit, riolit és tufái, horzsa­kő. Ezek az újabban megindult szerszámkő vizsgálatok szerint (Péterdi et al. 2009, Biró-Péterdi 2011) általános összetevői az alföldi szerszámkő-készletnek. A kevés jel­legzetes anyag közül kiemelkedik egy alapvetően üveges alapanyagú, szürke, jellegzetes szövetű kőzet, amelyet az ELTE Kőzettani Tanszékén fellelt összehasonlító anyag alapján a Sály környékén modern kőbányával feltárt ignimbrittel (= összesült riolittufa, Harangi et al. 2005) azonosíthatunk (5, 6. fotótábla). Anyagvizsgálat A selejtezett törmelékanyagból válogatva, három vékony- csiszolat készült a mezőkövesd-mocsolyási szerszámkö­vek nyersanyagából. A csiszolatokat az ELTE Kőzettani Tanszékén Józsa Sándor készítette.2 A következő objektumok anyagából vizsgáltunk feltehetőleg őrlőkövekhez tartozó törmelékanyagot: 301. obj. (szarmata/császárkor), 224. obj. (késő bronzkor), 315. obj. (szarmata/császárkor). Régészeti minták: 301. obj. ignimbrit. A sályi referencia mintákhoz telje­sen hasonló szövetű és ásványos összetételű kőzet (üveg, plagioklász, biotit, kevesebb kvarc) + ortit !, cirkon nagy ilmenit kristályok kristályos vulkáni kőzettörmelék. Különbség: kevesebb kvarc viszont van benne piroxén (= bázisosabb) (5. fototábla 2, 6. fototábla C-D). 224 obj. horzsakő. Jellegzetes horzsakő szerkezet, üveg alap, benne nagy plagioklászok, kevés biotit. Az üvegalapban szalagokban másodlagos átitatódásként kai­éit foszlányok. Fenokristályos kvarc nem látható a csiszolatban (5. fototábla 3, 6. fototábla E). 315 obj. Lávakőzet jellegű piroklasztit kevesebb üveges alapanyag, mállott horzsás törmelékkel, rombos piroxén, plagioklász kristályok, biotit, kevés kvarc alap­anyag limonitosan színezett (5. fototábla 4, 6. fototábla F). Összehasonlító anyag (ELTE Kőzettani Tanszék gyűjteményéből): Sályi ignimbrit (csiszolat+kontroll) összehasonlító anyag (5. fototábla 1, 6. fototábla A-B). összesült rio­littufa, kőzettörmelék zárványokkal „flamme” lángnyelv forma lávadarabokkal. Ásványos összetétel: kőzetüveg alapban kvarc, biotit, plagioklász főalkotók járulékos elemként ortit (diagnosztikus, ritka) cirkon zárványként plagioklászban. 2 A csiszolatok készítéséért és az értelmezésben nyújtott segítségért is Józsa Sándornak őszinte köszönettel tartozom. A minták és a csiszolatok a MNM összehasonlító kőzetgyűjteményébe kerülnek. TÍPUS/NYERSANYAG ÖSSZEFÜGGÉSEK A korábbi közlések során 893 tétel alapján már készült összefoglaló típus/nyersanyag táblázat (zömében pattin­tott kőeszközök: Biró 2002, table 7.). Ezt kiegészítettem a 2010-ben felvett adatokkal. A dolog természetéből adó­dóan, ezek elsősorban szerszámkövek, és mint ilyenek, jelentős részben származnak a fiatalabb (bronzkori és császárkori) objektumokból is. Elmondható, hogy lényeges új típusok és nyersanya­gok a pattintott kőeszközök tekintetében nem jelentkeztek, a szerszámkövek között is megtalálható szórványos pattin­tott eszközök inkább nyersanyagdarabok és technológiai jelentőségű anyag (szilánkok). A nyersanyag összetételt ezek a darabok leginkább a helyi limnokvarcitok irányá­ba tolják el. A monografikus közléshez új, összefoglaló típus/ nyersanyag táblázatot készítettem (2. táblázat), amelyet a biztosan korolható darabok összefoglaló táblázatával egészítettem ki (2 táblázat a, b, c). Az összefoglaló táblázatok az eddigi képet a követ­kezőkben módosítják:- az alapvetően obszidián (623 db, 44, 6%) és limno- kvarcit (226 db, 16%) összetételű pattintott kőanyagban különleges elemek: másodlagosan felhasznált szeletai kvarcporfír (3 db), helyi anyagnak tekinthető faopál vagy kovásodott fa (9 db) és távolsági importként 2 db dunántúli radiolarit (12, 38), 2 db krakkói jura tűzkő (448, 844) és 2 db volhíniai kova található (64, 510).- a retusált eszközök megoszlása nyersanyag szerint nem módosult lényegesen. A típusonkénti nyersanyag meg­oszlást az 5. ábrán mutatom be. Megállapítható, hogy a nyersanyag választás nem volt meghatározó a típu­sok előállításában: az egyes eszköztípusok előfordulá­sa nagyjából hasonló arányokat mutat a leletanyagon belül. A legjellemzőbb típusok (retusált penge/szilánk, trapéz) előfordulásának gyakorisága az obszidián esetében kicsit nagyobb, és a különleges nyersanya­gokból készült retusált eszközök általában ritkábban előforduló („idegen”) típusokat képviselnek.- a regionális és távolsági importok körébe tartoznak a csiszolt kőeszközök: ezeken eddig csak makroszkópos meghatározás készült. Az eredmények szerint ezek között a helyi bazalton és homokkövön kívül 8 db zöldpala (180, 452, 500, 569, 753, 1062, 1063, 1153), 2 db szerpentinit (498, 559) és 1 db szaruszirt (?) (1005) található.- a szerszámkövek adják az új feldolgozás legfontosabb részét. Ezek zömében helyi és regionális nyersanya­gok, amelyekből őrlőkövek, csiszolók, simítok, fenő-

Next

/
Thumbnails
Contents