Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A Mocsolyáson feltárt objektumok
Mezőkövesd-Mocsolyás 23 megkezdett két szürkésbarna kitöltésű folt - melyekből igen sok neolitikus cseréptöredék került ki - összeér, és tulajdonképpen egyetlen objektumot alkot. Nagy kiterjedésű, szabálytalan alakú gödör kövekkel, köztük megkezdett csiszolású kőszerszámokkal, jelentős mennyiségű, változatos díszítésű neolitikus cseréptöredékekkel. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy ez jelent-e valamilyen összefüggést a 310. és 419. objektummal, amire egyelőre nem tudunk válaszolni. Az ehhez hasonló irányú gödrök rendszerint valamilyen építményt kísértek. Egy idoltöredék, több oltárlábacska - közöttük egy díszített példány - is előkerült, valamint állatcsontok. A 428+431. objektum (42. szelvény) edényei 1. Közepes méretű csupor. Gömbölyded testű, négyszögletesedé hasú, alacsony hengeres nyakú. Karcolt rombusz és meandroid mintákkal díszítve. Sima felületű, apró kaviccsal soványított. Világosbarna, nyakán szürke foltok. M: 13,0 cm, szá: 13,5 cm (98. tábla 8). 2. Közepes méretű csupor, gömbölyded testtel, négyszögletesedé hassal, rajta függőleges bevagdalásokkal. Nyaka letörött. Felülete érdes. Világosbarna, sötétszürke foltokkal. M: 7,8 cm, szá: 15,0 cm (98. tábla 4). 3. Közepes méretű, kónikus tál. Sima felületű, rosszul égetett, világosbarna, fekete foltos. M: 10,0 cm, szá: 14,5 cm (98. tábla 6). A 428+431. objektum (42. szelvény) jellegzetes, válogatott töredékei: (99. tábla 1-16; 100. tábla 1-9; 101. tábla 1-6; 102. tábla 11-15). 217. objektum (10. és 18. szelvény) Nagyméretű, kissé ovális, neolitikus gödör (9,75 x 7,25 m). Azért számítjuk a különös objektumok közé, mert alakjával, méretével és lapos, sekély aljával (a lehumuszolt felszíntől számítva 45-55 cm) a lelőhely egyetlen ilyen jellegű objektuma (4. tábla 1). Valószínű, hogy egyszeri alkalomra ásták ki valamilyen ismeretlen okból ennyire lapos aljjal. Talán a gödör különös felhasználását szolgálta az a bekarcolt díszű AVK fazék, valamint az a nagyméretű, vastag falú tárolóedény, amelyeket a gödör délkeleti széle közelében, aljával felfelé fordítva helyeztek a gödörbe. Igen töredékes állapotban kerültek felszínre, több más edény cserepeivel együtt. A fazéknak sajnos csak a nyakrészét és a váll kezdetét lehetett rekonstruálni. A nyakán két párhuzamos, mélyen karcolt vonal fut körbe, a vállrészen szögletesen megtörő, karcolt egyenesek láthatók. Feltűnő a töredék technikai állapota: egyik része sötét, csaknem feketés-szürke, a töredék csatlakozó része világossárga. Feltehetően a talaj különböző hatását tükrözik ezek az élénk színű eltérések (M: 16,0 cm, szá: 25,5 cm, 11. tábla 9). A gödör másik jellegzetessége a többi nagy objektummal szemben, hogy viszonylag kevés cserepet tartalmazott. Ennek a 217. objektumnak a területén tártunk fel öt beleásott császárkori gödröt is, melyek mélysége különböző, de másodlagosan mindegyikbejutott kevés neolitikus leletanyag. Az ismertetett gödör sekélysége magyarázatot ad a több helyen is kisebb, vagy nagyobb számban, a humuszból előkerülő neolitikus cserépcsomók jelenlétére anélkül, hogy objektumhoz tartoztak volna. Valószínűleg hasonló sekély, az altalajig nem mélyülő gödörből származnak, amelyek körvonala a humuszban nem állapítható meg. A 217. objektum (10, 18. szelvények) edényei 1. Közepes méretű, gömbtestü, simított felületű, apró kaviccsal soványított, legömbölyített peremű edény. M: 13,5 cm, szá: 8,5 cm (98. tábla 16). 2. Nagyméretű, feltehetően arcos (?) edény fél töredéke, a nyak hátsó részével. A feltételezett arc a hengeres nyakán lehetett. A nyak hátsó részét és a vállat egyszerű bekarcolt egyenes és zegzug vonalak díszítik (M: 26,5 cm, szá: 22,0 cm (19. tábla 5). A 217. objektum (10, 18. szelvények) válogatott, jellegzetes töredékei: 65. tábla 1-14; 66. tábla 1-8. Két nagyobb, átlagos objektum gazdag leletanyagot tartalmazott: 104. objektum (2/b szonda) Nagyméretű neolitikus gödör a 2/a és 2/b szonda találkozásánál, melyet több császárkori objektum is megbolygatott. Az 1993. évi szondázó ásatás során bukkantunk rá, majd 1994-ben a szonda teljes feltárásával és kisebb rábontás- sal sikerült a kiterjedt gödröt teljesen feltárni. Nem túl széles, kissé hosszan elnyúló formájú, amelyet a szarmata kori beásások ellenére megállapíthattunk (3,0 x 3,2 m). Meglepő, hogy iránya megegyezik a leégett házak és a leégés nélkül elpusztult épület irányával. A mellette lévő kemence (14. objektum) szkíta korinak bizonyult, amelyhez egy közepes méretű gödör is csatlakozott sok, másodlagosan belekerült neolitikus lelettel. A gödör főleg a felső szintekben tartalmazott nagymennyiségű kerámiát, melyek a Szatmár-csoport jellegzetességeit viselik. Középső részében összefüggő paticsos foltot találtunk. Több obszidián pattinték és szépen megmunkált „csont- kanál” is felszínre került belőle. A gödörben és azon kívül is, vastag réteget alkottak a nagy tapasztásdarabok és égett agyagtömbök. Még 90-100 cm mélységben is észleltünk kisebb paticsfoltot a gödörben, amelyről nem lehet sejteni, hogy honnan került bele. Az objektumot több későbbi korú gödör is vágta, leletanyaga ennek megfelelően kevert. A 104. objektum (2/b szonda) edényei (68. tábla 1-11: 69. tábla 1-6) 1. Közepes méretű kónikus tál. Simított felületű, jól iszapolt, világosbarna színű. M: 16,5 cm, szá: 17,0 cm (68. tábla 1).
