Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)

APPENDIX

230 APPENDIX KIIGAZÍTÁS A DIÓSGYŐRI VÁR NÉHÁNY KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPÉJÉVEL KAPCSOLATBAN 2007-ben jelent meg Boldizsár Péter és azóta sajnos elhunyt Sabján Tibor kollegámmal közösen írt, a diósgyőri vár középkori kályháit bemutató kötetünk. Most elkészült a második rész is, amely a vár 16-17. századi kályhacsempéivel foglalkozik. Ez utóbbi korszak kályháit tanulmányozva bukkantam rá egy igen érdekes párhuzamra, amely a középkori diósgyőri kályhacsempék egy kis csoportját más fényben világítja meg, csoportosításukat és keltezésüket is módosítja. A diósgyőri vár késő Zsigmond- illetve Albert-kori korszakába sorolt kályha egy jellegzetes csempéjéről van szó, egy négyzetes darabról, amelyen a centrális, vakmérműves díszítés középen stilizált levélmintába fordul át (12. típus.

1). A szóban forgó csempe töredék előlapja homokkal finoman soványított fehér kerámia, amelyet jó minőségű, fűzöld máz borít, míg a csempe hátrész anyaga, amely az előreugró léckeretet is alkotja, vörösre égő cserép. Pontosan ilyen rajzolatú, ugyancsak finoman soványított fehér cserépen zöld mázas töredék került elő a füzéri vár ásatásai során az ún. „virágos kertből". A fiizéri darabot első publikálója, Gyuricza Anna néhány hasonló anyagú csempetöredékkel együtt a 16. század elejére keltezte.

2 Simon Zoltán, a vár régészeti kutatója, aki szisztematikusan fel is dolgozta a vár leletanyagát, 1527 körűire datálja a töredékeket.

3 A hasonló anyagú, és látszólag azonos negatívból készült csempék nem származhatnak ennyire eltérő korszakokból. A diósgyőri vár anyagában a csempének az Albert-kori típusok közé sorolását részben különleges, kétféle kerámiából készített voltuk, részben az élő gótika korára jellemző szerkesztésű, mérmüves-tölgyleveles előlapjuk indokolta. A fehér anyagú előlap és vörös kerámia hátrész alkalmazása azonban nemcsak az Albertkori kályhákra jellemző Diósgyőrben, felfedezhető néhány Mátyás-kori csempén, valamint előfordul 15. század végi 16. századi eleji, Jagelló-kori darabokon is, de ez utóbbiak anyaga kissé durvább soványítású, előlapjuk rajzolata pedig gyengébb kivitelű, másolt kompozíció. A Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix számára a diósgyőri várban felállított kályhák reprezentatív voltáról a leletanyagban sajnos csupán néhány kvalitásos csempe töredéke tanúskodik. Egy-két fehér anyagú, vörös hátrésszel készült darab kidolgozása megegyezik a szóban forgó mérműves-leveles csempéével. Az egyik ilyen töredék egy griffes, zöld mázas csempe darabja

4, a másik egy sokszirmú rozettás csempe sárga mázas változata.

5 Talán ide sorolható még egy fehér anyagú, végtelen mintás, zöld mázas csempetöredék is,

6 bár ennek vörös hátrésze nem maradt meg. Az Albert-korra keltezett csempék közül feltehetően nemcsak a mérműves-leveles csempe, hanem két másik vakmérműves csempe

7 is Mátyás-kori lehet, s nem kizárt, hogy néhány áttört csempe töredék vagy valamelyik mintás kályhaszem is későbbről származik, de pontosan datálható rétegviszonyok és egyéb összehasonlító anyag hiányában ez ma még nem állapítható meg egyértelműen. A fiüzéri csempe töredékeket Simon Zoltán 1527 körűire keltezte. Lehetséges, hogy valóban ekkor került felállításra ez a kályha, de szeretném felvetni egy esetleges korábbi datálás lehetőségét is. 1 Boldizsár-Kocsis-Sabján, 2007. 46.. LX. tábla 1. 2 Gyuricza, 1992. 17., 21. rajz. 3 Simon, 2000. 99., 42. ábra 2. 4 Boldizsár-Kocsis-Sabján, 2007. 56., LXX. tábla 1. 5 Boldizsár-Kocsis-Sabján, 2007. 56., LXX. tábla 2. 6 Boldizsár-Kocsis-Sabján, 2007. 57., LXX. tábla 3. 7 Boldizsár-Kocsis-Sabján, 2007. 46., LX. tábla 2. és LXI. tábla 1.