Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
17. SZÁZADI KÁLYHÁK
74 17. SZÁZADI KÁLYHÁK „LENGYEL TÍPUSÚ" CSEMPÉK, KÖZÉPEN KERESZTTEL A csempék durva szemcsés soványítású, fehérre, halvány barnára vagy rózsaszínre égetett cserépből készültek. Az előlapokat többféle árnyalatú zöld máz borítja - az árnyalatokat a cserép színe is befolyásolja. Akadnak fűzöld, sárgászöld és barnászöld színű példányok is. A máz néha foltosra sikerült. A motívum zsúfolt, rajzos kivitelű: lapos plasztika, vékony pálcás körvonalak, domború pöttyök jellemzik. A díszítés kiterjed a széles, befelé lejtő keretre is. Az előlapok olykor vastag falúak, máskor egészen vékonyak, és textil segítségével préselték őket a negatívba. A hátrészek lekerekített sarkú négyszöget képeznek, és jóval kisebbek az előlapoknál - nagyjából a képmező szélének vonalában illeszkednek, ezért a keretek szabadon előrehajlanak. A sarkokat külön agyagcsíkokkal erősítették meg. A rövid hátrészek vége lekerekített vagy lapított. A beszúrások esetlegesen helyezkednek el: van oldalfelezőnél és van sarkoknál átszúrt darab is. Négyzetes csempe (188. rajz; 75. kép) A széles, előrehajló kereten pálcával kirajzolt, átlós rácsminta van, amelynek minden második négyzetét domború pöttyözés emeli ki. A pálcával határolt képmezőben kettős, koncentrikus körben, pálcával kirajzolt egyenlő szárú kereszt áll, körülötte pettyek domborodnak. A körtől makkokban végződő, pöttyözött szárú növények ágaznak 75. kép. „Lengyel típusú" csempe, középen kereszttel - fotógrafikai rekonstrukció ki a sarkok felé, ezeket is körvonal határolja. Az oldalfelezőknél a körtől kihajló leveles-virágos díszítések gazdagítják a csempét. A virágok és a növényi szárak között ívek láthatók. A csempe oldalhossza: 21,8 cm, mélysége: 4-6 cm. Ltsz: 53.696.53., 53.696.99., 63.1.162., 63.1.237., 65.10.56., 66.3.3., 02.153.1., 02.252.1., 02.262.1., 02.352.1., 02.1057.1-2. Párhuzamok, keltezés: A csempék pontos párhuzamát nem ismerjük. Vannak azonban hasonló díszítésű csempék, amelyek jellegzetes motívuma a középső körben látható egyenlő szárú kereszt, domború pettyekkel körülvéve. Jellemző vonás, hogy a díszítés kiterjed a széles, lejtős keretre is. Ilyen stílusú, mázatlan, illetve zöld mázas csempetípusokat a kisvárdai várból publikáltak. 10 5 Hozzájuk hasonló, többszínű mázas, lengyel eredetű darabokat közölt Gyuricza Anna is a sárospataki várból, krakkói párhuzamokra hivatkozva. 10 6 Földing Zoltán a kisvárdai darabokat a sárospataki csempékkel hozta kapcsolatba és feltételezte, hogy a kisvárdai példányok lengyel csempék hazai utánzatai. 10 7 Ez lehetséges a diósgyőri típus esetében is, amelyet akár ugyanaz a műhely is készíthetett. Ezt a feltételezést erősítheti az is, hogy Diósgyőrnek és Kisvárdának 1600-tól közös birtokosa volt bedegi Nyáry Pál, majd örökösei személyében. így ezek a csempék a 17. század elején készülhettek. BETHLEN CÍMERES, CSAVART OSZLOPOS KÁLYHA Az előlapok és a hátrészek is finom szemcséjű homokkal soványított, halvány rózsaszínre égett cserépből készültek. Előlapjukat jó minőségű, világosabb vagy sötétebb árnyalatú fűzöld máz borítja. Az előlapok szép, éles plasztikájú lenyomatok, a léckeretek egyenletesek, mindig mázasak. A hátoldalakon a negatívba nyomás ujjlenyomatai látszanak. A hátrészek szépen simulnak az előlapokhoz, kívül kicsi élt kialakítva. A hátrészek eleinte kissé szűkülnek, majd egyenesbe fordulnak, a végük lemetszett. A hátrészek illeszkedését kevés agyag bekenéssel fedték el. A csempék alsó és felső oldalán, a középvonalban, az előlaphoz közel egy-egy fürt lyuk figyelhető meg. 105 Éri, 1954. 148.. XXXVIII. tábla 1-10.; Földing, 1997-98. 52-53. kép. 106 Gyuricza, 1992. 31-32.. Kat. 273-274. 107 Földing, 1997-98. 295-297.
