Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
70 Párhuzamok, keltezés: A párkánycsempék díszítésük alapján a 16. század második felében, vagy a 17. században készülhettek. KORONÁZÓ PÁRKÁNYOK: PÁLCÁRA CSAVART SZALAGOS KORONÁZÓ PÁRKÁNYCSEMPE A csempék homokkal erősen soványított, élénkvörösre égetett cserépből készültek. Az előlapot fehér angóbbal és fűzöld mázzal vonták be, de a máz az angóbbal együtt nagy felületeken lekopott. A felfelé csak kissé szélesedő párkányok felső része enyhe ívben kihajlik, tetejükön három pártafok magasodik. A pártafokok és a közök pontosan vannak kimetszve. Az előlap motívuma rajzos kivitelű. A hátrészek keskeny szalagok, amelyek az alsó keret fölött és a várpártázat alatt illeszkednek, de nem futnak ki a párkány széléig. Felfelé enyhén szélesedő, várpártázatos párkánycsempe (177. rajz; 72. kép) A léckeret felett egy pálca fut keresztbe, a közepén két laza ívben átvetett szalag tekeredik rá. A képmezőt nagy gombsor keretezi. A párkány ívelt sávban folytatódik, amely először kissé előreugrik, vissza, majd előre ívelődik. Az ívelt sávot háromszögek tagolják, belsejükben pöttyökkel, köztük hurkos végű ágak állnak. Fent pártázat magasodik három pártafokkal, két és fél közzel. Mind a pártafokok, mind a közök tetejét kis, tagolt tetőcskék zárják le. A pártafokokat a tetők alatt három-három gyűrű díszíti. A párkányok bal széle pártafokkal indul, a jobb oldal pedig egy fél közzel zárul. A csempe magassága pártázattak 21 cm, a magasság pártázat nélkül: 16 cm, az alsó szélesség: 19,6 cm, a felső szélesség: 20,5 cm, a mélység: 4,4 cm. Ltsz: 02.557.1. Párhuzamok, keltezés: A párkánycsempe pálcára csavarodó szalagos díszítéséhez hasonló, bár tagoltabb megoldású motívumok az Alföld keleti peremvidékén, Nagyvárad környékén gyakoriak, de Mezőberényből is ismerünk egy példányt. 101 A párkány kihajló sávjának háromszögekre osztott, domború pettyekkel való dekorálása ugyancsak ezen a környéken gyakori: lásd. Sarkad, 10 2 Nadab. 10 3 A párkánycsempe a 16. század közepén, második felében készülhetett. 101 Gerencsérek, kályhások, tüzvigyázók, 2002. 107. Kat. 191. 102 Szatmári, 1997. 417., 4. kép 1., 8.; Gerencsérek, kályhások, tüzvigyázók, 2002. 106. Kat. 185. 103 Méri 1959. 187., XLIV. tábla 1. 72. kép. Pálcára csavart szalagos koronázó párkány -jbtógrafikai rekonstrukció PÁRKÁNYTÖREDÉKEK: VIRÁGOS, CSAVART PÁLCÁS PÁRKÁNYCSEMPETÖREDÉK A csempe anyaga homokkal soványított, szürkésfehérre vagy rózsaszínre égetett cserép. Az előlapot sárgászöld, egyenletes máz fedi. A hátoldalon egy barnássárga mázfolt látható. Az előlapot pontosan kidolgozott, finom, de határozott plasztika díszíti. A rövid szalaghátrész nem fut ki a szélekhez, erősen befelé húz. A hátoldalhoz való illeszkedését vastag agyag bekenés takarja el. A hátrész vége vízszintesre metszett. Párkánycsempe töredéke (178. rajz) A jobb alsó sarok maradt meg. Vaskos, kiugró léctag fölött finoman kidolgozott, ötszirmú virág látható (talán több is lehetett a sávban), felette kiugró borda fut, amelyre ferdén vékony szál csavarodik. A borda fölött újabb vékony pálca is tagolja a párkányt, a többi részlet hiányzik. A mérhető magasság: 7 cm, a mérhető szélesség: 7,4 cm, a mélység: 4,9 cm. Párhuzamok, keltezés: A párkány töredék pontos analógiáját nem ismerjük. Stílusa, kivitele alapján a 16. század második felében készülhetett.
