Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
41 A csempékhez ugyanolyan jó minőségű, fehérre égő (valószínűleg gömöri eredetű) agyagot használtak, mint a színes mázas műhely csempéihez. (Ez nagyban meg is könnyítette a töredékek kiválogatását a többi csempedarab közül, amelyek ha világos anyagúak voltak is, inkább sárgásak, rózsaszín vagy halvány barna árnyalatúak.) A műhely az 1550-es évektől az 1570-es évekig tevékenykedhetett. „CSALOGANY UTCAI TIPUSU" ROZETTÁS CSEMPÉK A csempék homokkal durván soványított, rózsaszínű vagy halványbarna, egy-két esetben vörösesebb színűre égő cserépből készültek. Előlapjukat fűzöld vagy sötétzöld mázzal vonták be, amely a földben néha kissé irizált. A léckereteket igyekeztek mázatlanul hagyni, bár a máz helyenként mégis rájuk folyt. Az előlapok fala vastag, de a minta plasztikai különbségei is nagyok. Bár a motívum szinte teljesen körszimmetrikus, a csempék mégsem négyzetesek, hanem téglalap alakúak, a kör alul és felül nem érinti a pálcás keretet. A sarkokat kitöltő díszítmények is páronként azonosak, ezek megmutatják a csempe álló helyzetét. A hátrészek elég hosszúak, eleinte szorosan simulnak a keretre, kissé behúzottak, aztán egyenesen futnak tovább hátra. A hajlatot a keret külső oldala mentén lemetszették, lesimították, ez tette olyan szögletessé a léckeretet. Csak egyes darabok hátoldalán látható textillenyomat. A csempék többségének a hátrészén találhatunk beszúrást, ez mindig csak két sarokban, átlósan egymással szemben helyezkedik el. Ismerjük a kályha sarokcsempéjét is, itt a rozettás csempét saját, hosszában felezett példányával építették össze. A felezett csempe közepét illesztették az egész csempe hosszabbik oldalához úgy, hogy az egész darab hátrészét 45 fokban lemetszették, a léckeretet azonban meghagyták, ez lett a sarokéi egyik fele, a másik felét a félcsempe oldalán alakították ki. A sarokcsempék egységes hátrészt kaptak. 1. Közel négyzetes, enyhén téglalap alakú csempe (108. rajz; 33. kép) A csempét léckeret, horony és erőteljes pálcatag keretezi. Az előlapot többszörös tagolású rozetta tölti ki: pálcagyűrűn belül pontgyűrű következik, majd egy négyes szalaggal körbetekert koszorú, legbelül egy vékony pálca. Középen hatszirmú rozetta helyezkedik el, a szirmait pálca keretezi, és 4-4 pontból álló sor ékesíti. A csempe alsó sarkait száras, háromszirmú virágok, a felső sarko33. kép. A ,, Csalogány utcai típusú " rozettás csempékből összeállítható kályhafal részlet - fotógrafikai rekonstrukció kat háromágú levélcsokor tölti ki, a leveleket két pont díszíti. 4 4 A csempe magassága: 22-22,5 cm, szélessége: 21 21,8 cm, mélysége: 7-8 cm. 2. Sarokcsempe (109. rajz; 33. kép) Az 1. típusú, enyhén téglalap alakú rozettás csempéből és hosszában felezett változatából kialakított sarokcsempe. A felezett darab közepét illesztették a sarokélhez. A sima, szögletes sarokélt mindkét oldalon léckeret alkotja. A csempe magassága: 22-22,5 cm, az egész oldal szélessége: 21,5-22 cm, a félcsempe oldal szélessége: 12 cm, a hátrész mélysége: 7-8,5 cm. Párhuzamok, keltezés: A csempe típus a budai ún. Csalogány utcai színes mázas csempe csoport 4 6 egyik típusának változata. A típust a Felvidéken tevékenykedő színes mázas műhely is igen gyakran használta, így megtalálhatjuk Füleken, 4 6 Egerben, 4 7 a szabatkai várban, 4 8 Ónodon, Selmecbányán, 49 Szécsényben 5 0 és Esztergomban 5 1 is. A diósgyőri vár színes mázas kályhaanyagában azonban nem szerepel. 44 Publikálva: Czcglcdy, 1988. 71. ábra 4. A csempe sarokkitöltését rosszul rekonstruálták, továbbá: Holl, 1993. 250., 11. kép. 45 Holl, 1993. 249-250., 6. kép. 46 Kalmár, 1959. 27.; Holcik, 1988. XII. tábla,; Holl, 1993. 12. kép. 47 Holl, 2003.253. 48 Drenko, 1970. 175. 6. és 10. ábra. 49 Labuda, 2005. 178. 17. kép. 50 Bodnár, 1988. 15. 51 Boldizsár Péter közlése.
