György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)
Az állattemetkezések
gödröket ástak és szinte „belehajtogatták" az állatot. Egy alkalommal két állatot (egy felnőtt szarvasmarhát és egy borjút) helyeztek a gödörbe. Egy másik esetben a szarvasmarha alatt 8 kisállat, valószínűleg kölyökkutya csontvázát bontották ki. Egy gödörben három szarvasmarhát helyeztek egymásra, alattuk pedig egy bika csontváza került elő. 359 Veszprém-Jutási útról Regénye Judit közölt egy kultikus rendeltetésű gödröt, amelyben két gyerekváz alatt egy tulokkoponya volt. 360 SzeghalomDió-érről említenek egy áldozati gödröt, amelyben egy kutyacsontváz, madárcsontok és egy szájával lefelé fordított tárolóedény volt. Emellett egy gödörbe eltemetett, DNy-ÉK tájolású szarvasmarhavázról is tudósítanak. 361 Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen a Boleráz csoportba tartozó egyik objektumban több szarvasmarha koponyát és az állatokhoz tartozó gerinccsigolyákat és hosszúcsontokat tártak fel. 362 Több kultikus állattemetkezést figyeltek meg Balatonlelle közelében. Az egyik gödörben szarvasmarha temetkezésre bukkantak, míg egy tárolóveremben egy kutyát fiatal gazdájával együtt temettek el. A település mellett egy 18 sírból álló temetőt is feltártak. Az egyik sírba két szarvasmarha koponyát tettek. 363 Balatonöszödön igen sok áldozati gödör került elő, melyek között előfordulnak állati és emberi vázakat tartalmazó objektumok is. 364 Ezekkel részletesebben Horváth Tünde egy külön tanulmányban is foglalkozik. 365 A balatonöszödi agyagmaszk kapcsán egyik cikkében egy olyan objektumot is közöl, amelynek felső részén 5 teljesen ép kiskérődző váza feküdt, az alsó szinten egy kiskérődző és edénytöredékek helyezkedtek el. A gödörhöz kapcsolódó tűzhelyek, hamus gödrök, és cölöplyukak alapján ezen a területen egy áldozati helyet feltételez, ahol a leölt álatokkal nyakuk elvágásával végeztek. A szertartás során csak a vérüket, esetleg belső szerveiket használták fel. 366 Szlovákia területéről is vannak adatok a rituális állattemetkezések szokásának alkalmazására. Sarovcén egy települési gödörbe eltemetett emberi váz közvetlen közelében egy kutya csontváza feküdt. A lelőhelyen egy fej nélküli borjút is eltemettek. Nitriansky Hrádok lelőhelyen egy mély, kútszerü gödörben 11 ember maradványait találták, egy másik hasonló objektumban pedig több mint húszat. A halottakat a gödör alján található fülkébe ültették, arccal a gödör közepe felé. Az egyik gödörben középen egy kutya is volt. Ezek a kutyacsontvázak Novotny szerint egy megnövekedett állattiszteletre utalnak, amely359 Régészeti Kutatások Magyarországon 2003, 284. old. 360 Régészeti Kutatások Magyarországon 2003, 316. old. 361 MRT 6, 154. old. 362 Honti et. al. 2004, 10. old. 363 Honti et. al. 2004, 20. old. 364 Honti et. al. 2004, 24. old. 365 Horváth T. 2004b 366 Horváth T. 2002. 32. old; 1. kép nek kezdete összefüggésben van az állatok háziasításaval. 367 Svodínról Nemejcová-Pavúková említ szarvasmarha temetkezéseket. Az objektumokban ember- és szarvasmarha temetkezések is előfordultak. Az ilyen gödrök a telep K-i és DK-i peremén sűrűsödnek. Itt egy egész csoport olyan objektum volt, amelyben szarvasmarha, ember vagy ember és szarvasmarha együtt volt eltemetve. Ezeket a gödröket Nemejcová-Pavúková elsősorban hulladékvermeknek tartja, ezért temetkezések céljára csak másodlagosan szolgáltak. Az 1159/81 objektumban a felső részen egy szarvasmarha csontváza volt, mélyebben egy fiatal férfi és két gyerek váza feküdt, míg a gödör alján egy idős nő maradványait találták. Az objektum alján kör alakban elrendezett cölöplyukak voltak, amelyekből a gödör felső részének sátorszerű tetőzetére következtetnek. 368 Bajö-Vlkanovo lelőhelyről Nevizánsky közöl egy objektumot, amelyben egy teljes borjú csontváz feküdt a jobb oldalán, tájolása D-É. 369 Az állattemetkezések egy teljesen új változatát fedezték fel a Bracovce lelőhelyről származó, urnaként használt edény újabb vizsgálatai során. Korábban az urnában lévő hamvakról úgy gondolták, hogy emberi maradványokhoz tartoznak, azonban az újabb kutatás bizonyította, hogy az égett csontok kizárólag állatokhoz köthetők. Itt tehát egy olyan állatáldozatról van szó, ameíynek során a kiválasztott állatot elhamvasztották, majd maradványait egy edénybe helyezték. Bár ebben az esetben szórványleletről van szó, feltételezhető, hogy az urnát egy sír mellékleteként tették sírba. Nevizánsky egy párhuzamot említ a Szentes-nagyhegyi lelőhelyről, ahol az 1. sírban a halott fejénél lévő edényben égett madárcsontokat találtak. 370 Az állattemetkezésekről szóló legújabb összefoglalást V. Struhár munkájában találjuk. A Kárpát-medencéből 32 olyan badeni lelőhelyet sorol fel, melyeken állattemetkezések fordulnak elő. Véleménye szerint azokban az esetekben, ahol az állatok nem sírok mellékleteiként kerülnek elő, hanem települési objektumokban, inkább állatok deponálásáról (Tierdeponie) lehet beszélni. A kultúra elterjedési területén 29 lelőhelyről 62 ilyen jellegű telepobjektumot ismer. Az állatcsontvázak többnyire önállóan vagy kisebb számban emberi maradványokkal együtt fordulnak elő. Az állatfajok között a szarvasmarha dominál. Feltételezhető, hogy az állat deponálások az istenségek számára tartott véráldozatok emlékei, melyeket olykor emberi áldozattal is helyettesíthettek. 371 367 Novotny 1958, 57-58. old. 368 Nemejcová-Pavúková 1986, 160-161. old; Abb. 12 369 Nevizánsky 1999, 87. old; Obr. 3 370 Nevizánsky 2003, 221-222. old; Banner 1956, 89. old. 371 Struhár 2001, 200-201. old.
