György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

Az állattemetkezések

gödröket ástak és szinte „belehajtogatták" az állatot. Egy alkalommal két állatot (egy felnőtt szarvasmarhát és egy borjút) helyeztek a gödörbe. Egy másik esetben a szar­vasmarha alatt 8 kisállat, valószínűleg kölyökkutya csontvázát bontották ki. Egy gödörben három szarvas­marhát helyeztek egymásra, alattuk pedig egy bika csont­váza került elő. 359 Veszprém-Jutási útról Regénye Judit közölt egy kultikus rendeltetésű gödröt, amelyben két gyerekváz alatt egy tulokkoponya volt. 360 Szeghalom­Dió-érről említenek egy áldozati gödröt, amelyben egy kutyacsontváz, madárcsontok és egy szájával lefelé fordí­tott tárolóedény volt. Emellett egy gödörbe eltemetett, DNy-ÉK tájolású szarvasmarhavázról is tudósítanak. 361 Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen a Boleráz csoport­ba tartozó egyik objektumban több szarvasmarha kopo­nyát és az állatokhoz tartozó gerinccsigolyákat és hosszúcsontokat tártak fel. 362 Több kultikus állattemetke­zést figyeltek meg Balatonlelle közelében. Az egyik gö­dörben szarvasmarha temetkezésre bukkantak, míg egy tárolóveremben egy kutyát fiatal gazdájával együtt temet­tek el. A település mellett egy 18 sírból álló temetőt is feltártak. Az egyik sírba két szarvasmarha koponyát tet­tek. 363 Balatonöszödön igen sok áldozati gödör került elő, melyek között előfordulnak állati és emberi vázakat tar­talmazó objektumok is. 364 Ezekkel részletesebben Hor­váth Tünde egy külön tanulmányban is foglalkozik. 365 A balatonöszödi agyagmaszk kapcsán egyik cikkében egy olyan objektumot is közöl, amelynek felső részén 5 teljesen ép kiskérődző váza feküdt, az alsó szinten egy kiskérődző és edénytöredékek helyezkedtek el. A gödör­höz kapcsolódó tűzhelyek, hamus gödrök, és cölöplyukak alapján ezen a területen egy áldozati helyet feltételez, ahol a leölt álatokkal nyakuk elvágásával végeztek. A szertartás során csak a vérüket, esetleg belső szerveiket használták fel. 366 Szlovákia területéről is vannak adatok a rituális állat­temetkezések szokásának alkalmazására. Sarovcén egy települési gödörbe eltemetett emberi váz közvetlen köze­lében egy kutya csontváza feküdt. A lelőhelyen egy fej nélküli borjút is eltemettek. Nitriansky Hrádok lelőhelyen egy mély, kútszerü gödörben 11 ember maradványait találták, egy másik hasonló objektumban pedig több mint húszat. A halottakat a gödör alján található fülkébe ültet­ték, arccal a gödör közepe felé. Az egyik gödörben közé­pen egy kutya is volt. Ezek a kutyacsontvázak Novotny szerint egy megnövekedett állattiszteletre utalnak, amely­359 Régészeti Kutatások Magyarországon 2003, 284. old. 360 Régészeti Kutatások Magyarországon 2003, 316. old. 361 MRT 6, 154. old. 362 Honti et. al. 2004, 10. old. 363 Honti et. al. 2004, 20. old. 364 Honti et. al. 2004, 24. old. 365 Horváth T. 2004b 366 Horváth T. 2002. 32. old; 1. kép nek kezdete összefüggésben van az állatok háziasítása­val. 367 Svodínról Nemejcová-Pavúková említ szarvasmarha temetkezéseket. Az objektumokban ember- és szarvas­marha temetkezések is előfordultak. Az ilyen gödrök a telep K-i és DK-i peremén sűrűsödnek. Itt egy egész csoport olyan objektum volt, amelyben szarvasmarha, ember vagy ember és szarvasmarha együtt volt eltemetve. Ezeket a gödröket Nemejcová-Pavúková elsősorban hulladékvermeknek tartja, ezért temetkezések céljára csak másodlagosan szolgáltak. Az 1159/81 objektumban a felső részen egy szarvasmarha csontváza volt, mélyeb­ben egy fiatal férfi és két gyerek váza feküdt, míg a gödör alján egy idős nő maradványait találták. Az objektum alján kör alakban elrendezett cölöplyukak voltak, ame­lyekből a gödör felső részének sátorszerű tetőzetére kö­vetkeztetnek. 368 Bajö-Vlkanovo lelőhelyről Nevizánsky közöl egy ob­jektumot, amelyben egy teljes borjú csontváz feküdt a jobb oldalán, tájolása D-É. 369 Az állattemetkezések egy teljesen új változatát fedez­ték fel a Bracovce lelőhelyről származó, urnaként hasz­nált edény újabb vizsgálatai során. Korábban az urnában lévő hamvakról úgy gondolták, hogy emberi maradvá­nyokhoz tartoznak, azonban az újabb kutatás bizonyítot­ta, hogy az égett csontok kizárólag állatokhoz köthetők. Itt tehát egy olyan állatáldozatról van szó, ameíynek során a kiválasztott állatot elhamvasztották, majd marad­ványait egy edénybe helyezték. Bár ebben az esetben szórványleletről van szó, feltételezhető, hogy az urnát egy sír mellékleteként tették sírba. Nevizánsky egy pár­huzamot említ a Szentes-nagyhegyi lelőhelyről, ahol az 1. sírban a halott fejénél lévő edényben égett madárcsonto­kat találtak. 370 Az állattemetkezésekről szóló legújabb összefoglalást V. Struhár munkájában találjuk. A Kárpát-medencéből 32 olyan badeni lelőhelyet sorol fel, melyeken állattemetke­zések fordulnak elő. Véleménye szerint azokban az ese­tekben, ahol az állatok nem sírok mellékleteiként kerülnek elő, hanem települési objektumokban, inkább állatok deponálásáról (Tierdeponie) lehet beszélni. A kultúra elterjedési területén 29 lelőhelyről 62 ilyen jellegű telepobjektumot ismer. Az állatcsontvázak több­nyire önállóan vagy kisebb számban emberi maradvá­nyokkal együtt fordulnak elő. Az állatfajok között a szarvasmarha dominál. Feltételezhető, hogy az állat de­ponálások az istenségek számára tartott véráldozatok emlékei, melyeket olykor emberi áldozattal is helyettesít­hettek. 371 367 Novotny 1958, 57-58. old. 368 Nemejcová-Pavúková 1986, 160-161. old; Abb. 12 369 Nevizánsky 1999, 87. old; Obr. 3 370 Nevizánsky 2003, 221-222. old; Banner 1956, 89. old. 371 Struhár 2001, 200-201. old.

Next

/
Thumbnails
Contents