György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A rézkori objektumok leírása

amelyen kis részben a ferde kannelúrákból álló díszítés is megfigyelhető (16. tábla/5). Amforához tartozott egy több darabból összeragasztott oldaltöredék, amelyen a fül töredéke és a díszítést alkotó függőleges bordák láthatók (32. tábla/l). Szintén egy nagyméretű tárolóedény része lehetett az S63 objektumból származó fültöredék, amelynek felső része ugyan letört, de minden bizonnyal öt hegyes bütyökben végződött (50. tábla/2). Az amforák között még egy gazdagon díszített oldaltöredéket lehet megemlíteni (7. tábla/l). Díszítése vízszintesen elhelyezett, bekarcolt cikk-cakk vonalakból áll, melyet függőleges pontsor határol, mellette pedig függőleges és ferde kannelúrák találhatók. A hullámos peremű amforák több párhuzamát találjuk Cerveny Hrádok,

212 Nevidzany,

213 Budapest-Andor utca,

214 Csepel-Vízmüvek,

215 Békásmegyer-vízművek,

216 Békásmegyer-BUVÁTI üdülő,

217 Bína

218 lelőhelyeken. Bütyökkel díszített amfora alakú edények ismertek többek között Cerveny Hrádok,

219 Nagykanizsa-Billa,

220 Nagykanizsa-Inkey kápolna,

221 Káposztásmegyer-Farkaserdő,

222 Budapest-Andor utca

223 lelőhelyekről. Ez a díszítésmód ritka a Baden-kultúrában, viszont a mezőkövesdi telepen viszonylag nagy számban fordult elő. A háromszoros, ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával díszített amfora alakú edény jó párhuzamát találjuk Cerveny Hrádok lelőhelyen.

2 4 A kannelúrákkal díszített tárolóedények a következő lelőhelyeken fordulnak elő: Nevidzany,

225 Cerveny Hrádok,

226 Budapest-Andor utca,

227 Békásmegyer-vízmüvek,

228 Csepel-Vízművek,

229 Iza,

230 Szigetmonostor

231 stb. A kannelúra alkalmazása az amforákon és amfora alakú edényeken viszonylag gyakori. Általában az edények nyakán vízszintes, a hasukon függőleges kannelúrák helyezkednek el. 212 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 14: 1-8; stb. 213 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 14: 9-10; Abb. 43: 7; stb. 214 Endrödi 1997, 39. kép: 1; 44. kép: 1 215 Endrödi-Gyulai 2000, Fig. 13: 2 216 Endrödi 2002, 8. kép: 1; 14. kép: 1, 6; 16. kép: 1; 19. kép: 4-5; 21. kép: 1 217 Endrődi 2002, 29. kép: 1 218 Cheben 1984, Obr. 3: 13 219 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 19: 11; Abb. 35: 5; Abb. 24: 13; bár ezek a töredékek kannelúrával díszített amfora alakú edényekhez tartoztak. 220 P. Barna 2003, 25. kép: 10 221 Kalicz 2003, 19. kép: 7 222 Endrődi 1988, 75. tábla: 7 223 Endrődi 1997, 41. kép: 9 224 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 13: 1; Abb. 32: 13-15 225 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 41: 7 226 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 19: 5; Abb. 20: 7; Abb. 23: 13; stb. 227 Endrödi 1997,44. kép: 6 228 Endrödi 2002, 8. kép: 3, 6; 11. kép: 4, 6; 12. kép: 15; 15. kép: 4, 7; 18. kép: 10; 20. kép: 11, 14-16; stb. 229 Endrödi-Gyulai 2000, Fig. 12 230 Nemejcová-Pavúková 1968, Abb. 20: 15 231 Banner 1956, Taf. XXXVI, 2 A függőleges bordákkal díszített amforához hasonló edények ismertek pl.: Keszthely-Apátdomb,

232 Bag,

233 Malá nad Hronom,

234 Csepel-Vízművek,

235 Úny

236 és Mezőcsát-Hörcsögös

237 lelőhelyeken. Hasonló díszítés látható Vöelnice 4. sírjából származó, urnaként használt korsón.

238 A nagyméretű, felső részén több bütyökben végződő szalagfüllel ellátott tárolóedény párhuzamát megtaláljuk pl.: ferde kannelúrákkal díszítve Cerveny Hrádok-on,

239 továbbá Nevidzany,

240 Iza,

241 Bína

242 lelőhelyeken. Hasonló fül töredékét közli Banner Tiszadadáról.

243 Hasonló, de csak háromosztású fül került elő a Remetebarlangból.

244 A Mezőkövesden előkerült fül egy olyan edényformához tartozhatott, amilyen Vissről ismert.

245 Az S4 objektumból származó gazdagon díszített töredék pontos párhuzama nem ismert. Hasonló díszítési elv azonban megfigyelhető, például a fonyódi amforákon,

246 bár ezeknél a bekarcolt mintákat plasztikus bordák keretezik és nem pontsor és kannelúrák. A bekarcolt cikkcakk vonalak kevésbé hasonlítanak az idősebb fázisok ún. fenyőágmintájára, inkább a talpas tálak bekarcolt díszítésére emlékeztetnek.

247 A karcolt minta legközelebbi megfelelőit egy üllői

248 és egy Szabolcs megyei töredéken találjuk.

249 Hasonló karcolt díszítésű töredéket közölt Kalicz Nándor Tökölről.

250 A mezőkövesdi telep anyagában előfordul néhány olyan peremtöredék, amely nagyméretű, behúzott peremű tárolóedényekhez tartozhatott. Ezek a perem alatt pontsorral (5. tábla/5; 8. tábla/4), illetve bekarcolt cikk-cakk vonallal vannak díszítve (17. tábla/2). Orsógombok A rézkori település objektumaiból két orsógomb került elő. Az egyik csonkakúp alakú (52. tábla/l), a másik 232 Banner 1956, Taf. VII, 41; Taf. VIII, 10, 27 233 Banner 1956, Taf. XXVI, 7 234 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 53: 4 235 Endrödi-Gyulai 2000, Fig. 17: 21 236 Banner 1956, Taf. XVIII, 14 237 Kalicz 1999, 9. sír; 14. kép: 6 238 Kovács 1987, Abb. 3: 2; 104. old. 239 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 38: 4 240 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 41: 4; Abb. 42: 21; Abb. 47: 17 241 Nemejcová-Pavúková 1968, Abb. 19: 11 242 Cheben 1984, Obr. 2: G10 243 Banner 1956, Taf. LXXIX, 37 244 Endrődi 1988, 13. tábla: 3 245 Banner 1956, Taf. LXXX, 4 246 Banner 1956, Taf. XI, 1; Taf. XII, 2 247 Pl.: Budakalász-Luppa csárda; Banner 1956, Taf. LXXXIX, 38; Taf. XCV, 32; Taf. C, 6, 9; stb.; Tiszavasvári-Gyepáros; Kalicz 1999,17.kép: 2-3 248 Banner 1956, Taf. XXXIII, 7 249 Banner 1956, Taf. LXXXII, 7 250 Kalicz 2002, Abb. 7: 1; A szerző a 6. gödör anyagát a korai klasszikus Baden-kultúra idősebb szakaszába (Baden IIb) sorolta, az egész lelőhely pedig a Ilb-III fázisokra datálható. 12. old.