György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A rézkori objektumok leírása

két bütyök (3. tábla/l; 5. tábla/3; 34. tábla/2; 20. tábla/4; 71. tábla/6), nagyon gyakran bekarcolt hálómintával kombinálva (5. tábla/2; 7. tábla/4; 11. tábla/3; 29. tábla/l; 34. tábla/l), esetleg bütyöksor (9. tábla/3; 11. tábla/2), a megvastagodó perem ujjbenyomkodással való tagolása (9. tábla/2; 17. tábla/l; 77. tábla/2; stb.), a perem rovátkolása (19. tábla/l; 43. tábla/l), tagolatlan bordadísz (9. tábla/4), ujjbenyomkodásokból álló sorok (43. tábla/2), de a legáltalánosabb az edények felületét borító bekarcolt hálóminta (5. tábla/l; 14. tábla/3; 15. tábla; 27. tábla/6; 36. tábla/6, 9; 37. tábla/l; 55. tábla/3-4, 7; 72. tábla/2, 4; 46. tábla/3; 77. tábla/l). Ezek mellett néhány esetben megjelenik a bekarcolt, ún. fenyőágminta is (6. tábla/13; 25. tábla/4; 29. tábla/7-8). A bütyökkel és hálómintával díszített fazekak Nemejcová-Pavúková tipológiája szerint a Baden IIb fázisban lépnek fel (P2-3 típus).

182 Párhuzamaikat megtaláljuk többek között Cerveny Hrádok,

183 Besenov,

184 Mezőcsát-Hörcsögös,

185 Aparhant,

186 Szikra,

187 és Hódmezővásárhely-Bodzáspart

188 lelőhelyeken. A perem alatt ujjbenyomkodással tagolt bordával díszített fazekak sok párhuzama ismert főleg a Baden III fázisra datálható lelőhelyeken, pl.: Budapest-Andor utca,

189 Békásmegyer-Kollár földje,

190 BékásmegyerPünkösdfürdő,

191 Békásmegyer-vízművek,

192 Békásmegyer-BUVÁTI üdülő,

193 Budapest-Medve utca,

194 Budapest-Bécsi út,

195 Cerveny Hrádok,

196 Nevidzany

197 stb. Az eddigiektől eltérő kialakítású az S4 objektumból származó, több töredék alapján rekonstruálható fazék (14. tábla/3; 15. tábla). Az edény S-profilú, öblös testű, a pereme alatt és a hasán körbefutó vízszintes pontsorral, alatta bekarcolt hálómintával díszített. A pereménél egy ansa lunata szerűen felcsúcsosodó fül található. Az ilyen típusú fazekak az idősebb klasszikus Baden fázisban (Baden III) lépnek fel, eleinte szalagfüllel, később ansa lunatával.

198 Ide sorolható egy többszörösen tagolt fül töredéke (30. tábla/9) és egy díszítetlen füles fazék is (64. 182 Nemejcová-Pavúková 1981, Obr. 4: P2, P3 183 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 20: 13; Abb. 22: 9 184 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 65: 18, 20 185 Kalicz 1999, 8. sír; 15. kép: 6 186 Bondár 2000, 2. kép: 6; 187 Banner 1956, Taf. XXVIII, 12 188 Banner 1956, Taf. LUI, 6; Taf. LIV, 1,13; (ezeket a leleteket Bondár Mária a Cotofeni-kultúrával hozta kapcsolatba; Bondár 1984, 81. old.) 189 Endrődi 1997, 11. kép: 1-4; 13. kép: 3-6; 16. kép: 1-6; 18. kép: 1-4,6,9; 20. kép: 2-3; stb. 190 Endrődi 2002, 2. kép: 6 191 Endrődi 2002, 4. kép: 1-2; 5. kép: 5-7 192 Endrődi 2002, 10. kép: 1-2; 12. kép: 2, 8; stb. 193 Endrődi 2002, 28. kép: 3-4; 29. kép: 2 194 Endrödi 1991, 4. kép; 1-2; 5. kép: 1-2; 12. kép: 1-2 195 Endrődi 1998, 4. kép: 1-3, 5; 5. kép: 1; 9. kép: 1-2, 10; 12. kép: 1-2 196 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 16: 13, 23; Abb. 17: 4; Abb. 20: 11; stb. 197 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 45: 5-10, 13, 14 198 Endrődi 1997, 130. old.; 4. kép: M5 típus tábla/4). Hasonló edények kerültek elő Budapest-Andor utca,

199 Békásmegyer-BUVÁTI üdülő,

200 Cerveny Hrádok,

201 Üllő,

202 Budapest-Békési-telep,

203 Ajak,

204 Káposztásmegyer-Farkaserdő

205 lelőhelyekről. Az idősebb fázisok jellegzetessége a bekarcolt fenyőágminta. A leggyakoribb a Boleráz csoport leletein, de tovább él a Baden IIa fázisban és szórványosan a Baden IIb időszakban is megtalálható.

206 A mezőkövesdi darabokhoz hasonló töredékek ismertek pl.: Cerveny Hrádok,

207 Tekovsky Hrádok,

208 Nagykanizsa-Inkey kápolna,

209 Bífía

210 lelőhelyekről, melyek a Baden II-III fázisokra keltezhetők.

211 A mezőkövesdi telepről előkerült fazéktípusokról öszszefoglalóan megállapítható, hogy nagyrészt az idősebb klasszikus fázis fiatalabb időszakára jellemzőek, de előfordulnak a fiatalabb klasszikus időszakra datálható példányok is. Emellett a korábbi fázisokat is képviseli néhány töredék. így a fazéktípusok datálása elég tág időközben mozog, a Baden Ilb-IVa fázisok között. Amforák, amfora alakú edények, hombárok A telepről származó késő rézkori leletanyag nagy részét képezik a nagyméretű tárolóedényekhez tartozó, díszítetlen oldal töredékek, melyek pontos formai meghatározásra nem alkalmasak. Emellett előkerült néhány olyan töredék is, amely nagy valószínűséggel sorolható az amforák, illetve amfora alakú edények csoportjába. Ide tartozik néhány hullámos peremtöredék (27. tábla/3; 28. tábla/2; 39. tábla/4; 55. tábla/l; 71. tábla/3, 5; 72. tábla/l), nagyméretű szalagfül (57. tábla/l) és bütyökkel, karcolt mintával, illetve kannelúrával díszített oldaltöredék (7. tábla/2-3; 29. tábla/5; 37. tábla/3; 20. tábla/2; 63. tábla/3; 65. tábla/1-2). Nagyméretű tárolóedényhez tartozott az a két oldaltöredék is, melyeken három, benyomkodásokkal tagolt borda látható (56. tábla/4). Az amforák, amfora alakú tárolóedények csoportjába tartoznak a kihajló peremű, hengeres nyakú, öblös, nagyméretű edények. Ide sorolható egy nagyobb, díszítetlen peremtöredék (61. tábla/la-b) és egy másik edény nyaktöredéke, 199 Endrődi 1997, 9. kép: 16; 11. kép: 5-6; 15. kép: 5; 29. kép: 14 200 Endrődi 2002, 29. kép: 3 201 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 33: 9-10; Abb. 34: 13; Abb. 35: 6, 15; Ezek a leletek Cerveny Hrádok azon részéből kerültek ki, amely Nevidzany-val párhuzamosítható, bár magán Nevidzany lelőhelyen nem fordulnak elő. Viszont a Baden IIb fázisban (a bütykös fülű korsókkal jellemezhető időszak) nem figyelhető meg. Nemejcová-Pavúková, 1974, 298. old. 202 Banner 1956, Taf. XXXIV, 34 203 Banner 1956, Taf. XLII, 11 204 Banner 1956, Abb. 27; 108. old. 205 Endrődi 1988, 62. tábla. 1; 66. tábla. 7-8; 67. tábla. 10 206 Nemejcová-Pavúková 1981, Obr. 1-4 207 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 22: 8 208 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 60: 15; Abb. 61: 7, 12 209 Kalicz 2003, 17. kép: 7; 24. kép: 11 210 Cheben 1984, Obr. 10: 15 211 Cerveny Hrádok, Baden IIb; Tekovsky Hrádok, Baden IIa; Nagykanizsa, Baden IIb—III; Bírta, Baden IIb