György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A rézkori objektumok leírása

A kétosztású tálak megjelenése a Baden III fázishoz köthető, az ezt megelőző időszakban nem fordul elő,

151 bár I. Cheben közölt egy osztófal töredéket Bína Baden IIb fázisra keltezhető településéről.

152 A kétosztású tálak korai változatai Nemejcová-Pavúková tipológiája szerint kisméretűek, kicsi, díszítetlen osztógombokkal és kannelúrás díszítéssel vannak ellátva, míg a fiatalabb klasszikus időszak táljai nagyobbak, nagy, gazdagon díszített osztógombokkal és bekarcolt, pontokkal szegélyezett díszítéssel. Azonban megjegyzi, hogy kisméretű osztógombbal rendelkező tálak, a fiatalabb időszakra jellemző díszítéssel, még a fiatalabb klasszikus időszakban is előfordulnak.

153 Ezek alapján a Mezőkövesden előkerült kétosztású tálakat is erre az időszakra keltezhetjük, mivel ezek is kisméretű, díszítetlen osztógombbal rendelkeznek, viszont díszítésük egyértelműen a fiatalabb fázisokra jellemző bekarcolt vonalas és pontsoros mintákból áll. Azonban a kétosztású tálak tipológiája és időrendi helyzetük egyáltalán nem világos. Bondár Mária Pécs-Vasas késő badeni lelőhely feldolgozása során felfigyelt arra, hogy a korábban a legidősebbnek tartott díszítetlen kétosztású tálak valójában a kultúra késői időszakában fordulnak elő.

154 Újabb ásatási eredmények igazolták ezt a felvetést. Nevizánsky Kamenín-ról közölt gazdagon díszített darabok mellett egy díszítetlen, osztógomb helyett csupán bütyökkel ellátott példányt is.

155 A lelőhely a Baden IV fázisra datálható.

156 A vízszintesen körbefutó pontsorból és függőlegesen bekarcolt vonalkötegekből álló díszítés párhuzamait többek között a péceli,

157 ohati

158 és üllői

159 példányokon láthatjuk. A függőlegesen bekarcolt vonalkötegek pontsor nélkül is gyakran előfordulnak, pl.: Alsónémedi,

160 Kiskőrös,

161 Sárisáp,

162 Úny,

163 Ózd-Sportstadion,

164 Iza.

165 A bekarcolt háromszögekből álló cikkcakk vonalhoz hasonló mintát például Hódmezővásárhely-Bodzáspart

166 lelőhely kétosztású táljain találjuk meg, bár ez a díszítésmód inkább az osztógombokon fordul elő gyakran.

167 A kétféle díszítés párhuzamát Polgár-Téglaszín lelőhe151 Nemejcová-Pavúková 1974, 261. old.; Nemejcová-Pavúková 1981, Obr. 5: Ll 152 Cheben 1984, 176. old.; Obr. 5: 2 153 Nemejcová-Pavúková 1974, 261. old. 154 Bondár 1980-81, 35. old. 155 Nevizánsky 1999, Obr. 8: lOa-c 156 Nevizánsky 1999, 88. old. 157 Banner 1942, I. tábla, 5; Banner 1956, Taf. XXX, 2 158 Banner 1942, II. tábla, 19 159 Banner 1942, II. tábla, 25 160 Banner 1956, XLV, 8 161 Banner 1942,1. tábla, 16 162 Banner 1942, II. tibia, 18 163 Banner 1942, II. tibia, 26; Banner 1956, Taf. XVII, 2 164 Banner 1956, Taf. LXXVII, 9 165 Nemejcová-Pavúková 1968, Abb. 18: 12 166 Banner 1942, II. tábla, 1,5 167 Pl.: Ohat (Banner 1942, II. tibia, 13, 14); Tiszapolgár (Banner 1942, II. tábla, 47, 48); Ózd-Köaljatető (Banner 1956, Taf. LXXV, 15); stb. lyen is megtaláljuk.

1 8 Az S103 objektumból származó pontsorral és bekarcolt hálómintával kitöltött háromszögekkel díszített példány párhuzama Pécs-Makárhegy

169 lelőhelyen található meg. 4. A félgömbös testű, behúzott peremű, mély tálak díszítetlen és a perem alatt körbefutó lencsesorral díszített változatai fordulnak elő a mezőkövesdi telepen (3. tábla/3; 17. tábla/3; 25. tábla/6; 20. tábla/1; 61. tábla/2). A legjobb párhuzamokat Budapest-Andor utca lelőhelyen találjuk.

170 További hasonló példányok ismertek Békásmegyer-vízmüvek,

171 Balatonmagyaród,

172 Nevidzany

173 lelőhelyekről. Ezek alapján a táltípus használatának ideje a Baden Ilb-III időszakra datálható. 5. A csonkakúpos testű, mély tálak formáját két nagyobb töredék alapján lehetett rekonstruálni (67. és 68. tábla). Ezek profilált aljú, fordított csonkakúpos testű, díszítetlen edények. A kiegészíthető példányok mellett több kisebb töredék is ebbe a csoportba sorolható (23. tábla/3; 26. tábla/5; 36. tábla/l; 52. tábla/4, 6; 69. tábla/5; 70. tábla/3). Ezek mindegyike díszítetlen, csupán egy olyan töredék került elő, amely a perem alatt bevagdalásokkal van díszítve (43. tábla/3). Hasonló formák ismertek Szakályról,

174 Vissről,

175 Palotabozsokról,

176 PécsVasasról

177 és Balatonöszödről.

178 A táltípus a késő badeni időszakra jellemző, de kisebb formai változásokkal tovább él a Kostolac-kultúrában is.

179 6. A füles tálak típusába tartoznak a kisméretű, felső részén bütyökben végződő szalagfüllel ellátott edények, melyek a perem alatt, illetve a fül mellett pontsorral vannak díszítve (16. tábla/1; 30. tábla/10). A típus legjobb párhuzamait Viss lelőhelyről ismerjük.

180 Hasonló edényt közölt Banner Újtikos-Demeterkútról is.

181 Fazekak A mezőkövesdi telepen a fazék a leggyakoribb edénytípus. A legtöbb darab jellegtelen oldaltöredék, de számos olyan példány is előkerült, amelyekből az edények formája és díszítése is rekonstruálható. A formákat tekintve a hengeres nyakú, öblös testű edények és a kihajló peremű változatok különíthetők el. A díszítések között előfordul a perem alatt egy (8. tábla/3; 27. tábla/4), vagy 168 Banner 1956, Taf. LXXXV, 9, 22 169 Banner 1942, I. tábla, 9 170 Endrődi 1997, 26. kép: 3-4; 39. kép: 7; 40. kép: 5; 42. kép: 8; 43. kép: 7 171 Endrődi 2002, 13. kép: 3; 22. kép: 14 172 Bondár 1991, 2. kép: 1; 8. kép: 4 173 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 40: 5; Abb. 44: 6 174 Banner 1956, Taf. XIX, 36 175 Banner 1956, Taf. LXXXI, 15 176 Banner 1956, Taf. CX, 11, 13 177 Bondár 1980-81, Taf. 4: 4 178 Horváth T. 2004a, Fig. 3: 2 ; 196. old. A csonkakúpos testű, mély tál az 1072 objektumból származik, amelyet a szerző a Baden III fázisra datál. 179 Bondár 1998, 18. kép: 2 180 Banner 1956, Taf. LXXX, 1-2, 3, 5, 6, 8 181 Banner 1956, Taf. LXXIX, 25