György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A rézkori objektumok leírása

Viszonylag ritkább típus, amely leginkább a kultúra fiata­labb időszakára jellemző (Baden III-IV). Sokkal gyakoribb a ferdén bekarcolt vonalakkal, illet­ve sraffozott háromszögekkel díszített táltípus. Számos lelőhelye közül csak néhányat sorolunk fel: Budapest­Andor utca, 114 Aparhant, 115 Budapest-Medve utca, 11 Keszthely-Apátdomb, 117 Szikra, 118 Üllő, 119 Cerveny Hrádok, 120 Nevidzany, 121 Budapest-Corvin tér 122 stb. Ez a típus leginkább a Baden Ilb-III fázisokkal jelzett időszak­ra datálható. A tálak peremének benyomkodásokkal való tagolása az idősebb klasszikus fázis leleteire jellemző és a fiata­labb klasszikus fázisban már nem fordul elő. 123 Ennek a díszítésmódnak a párhuzamait az alábbi lelőhelyeken találjuk meg: Nagykanizsa-Billa, 124 Budapest-Andor utca, 125 Aparhant, 126 Békásmegyer-vízmüvek, 1 7 Cerveny Hrádok, 128 Nevidzany, 129 Tekovsky Hrádok, 130 Besenov, 131 Svodín 1/59. objektum, 132 Budapest-Corvin tér 133 stb. A tölcséres peremű tálak belső oldalának kannelúrás díszítése a Baden-kultúra idősebb fázisaira jellemző, a fiatalabb klasszikus időszakból nem ismert. 134 A perem belső díszítése a Boleráz csoport táljaihoz hasonlóan függőleges vagy ferde kannelúrákkal (28. tábla/4; 20. tábla/3; 57. tábla/4), vagy ferdén sraffozott, egymásba kapcsolódó kannelúrás háromszögekkel díszített (59. tábla/lb). 135 Hasonló belső díszítéssel ellátott tálak ismer­tek többek között Cerveny Hrádok, 136 Tekovsky Hrádok, 137 Maié Kosihy, 138 Svodín 1/59 objektum, 139 114 Endrődi 1997, pl.: 14. kép: 10; 30. kép: 7, 9 115 Bondár 2000, 16. kép: 4 116 Endrődi 1991,4. kép: 10; 6. kép: 6; 16. kép: 7,9 117 Banner 1956, Taf. VI, 33-34, 42-44, stb. 118 Banner 1956, Taf. XXVIII, 10 119 Banner 1956, Taf. XXXIII, 42-44, stb. 120 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 17: II, 17; Abb. 30: 2; Abb. 35: 18 121 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 38: 13, 15; Abb. 39: 7-8, 11; Abb. 40: 10, 14; stb. 122 Endrödi 2003, Abb. 3: 2 123 P. Barna 2003, 106-107. old. 124 P. Barna 2003, 17. kép: 2 125 Endrődi 1997, 7. kép: 4; 15. kép: 2, 4; 30. kép: 4; 35. kép: 5, 7; 43. kép: 6 126 Bondár 2000, 20. kép: 2 127 Endrödi 2002, 10. kép: 3; 12. kép: 9 128 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 6: 7; Abb. 11; stb. 129 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 12; Abb. 38: 10; Abb. 43: 8 130 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 58: 2; Abb. 59: 2 131 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 64: 2, 4 132 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 69: 6-7 133 Endrödi 2003, Abb. 3: 2 134 Nemejcová-Pavúková 1974, 265. old. 135 Nemejcová-Pavúková 1974, 267. old. 136 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 6-8; stb. 137 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 58: 2; Abb. 59 138 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 66 139 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 69: 6 Bína, 140 Békásmegyer-vízmüvek, 141 Békásmegyer­BUVÁTI üdülő, 142 Aparhant, 143 Nagykanizsa-Inkey ká­polna 144 lelőhelyekről. A bemutatott párhuzamok alapján tehát megállapítha­tó, hogy a mezőkövesdi telepről származó tölcséres pe­remű táltöredékek között megtalálhatók a Baden-kultúra idősebb és fiatalabb időszakára jellemző darabok is. A legtöbb párhuzam a Baden Ilb-III fázisokba sorolható lelőhelyekről ismert. 2. A félgömbös testű, behúzott peremű tálak csoport­jába többnyire díszítetlen példányok tartoznak (4. tábla/2; 23. tábla/2-3; 27. tábla/l; 19. tábla/3; 61. tábla/5; 69. tábla/4; stb.), azonban előfordul néhány díszített töredék is (23. tábla/7; 27. tábla/5; 62. tábla/2). Viszonylag ritka táltípus, leginkább a Nemejcová-Pavúková féle Ila-b fázisok Hl jelzésű edényeire hasonlít. 145 Ezek többnyire mindkét oldalukon díszített példányok. A későbbi idő­szakban profilait aljú formában él tovább. 146 Párhuzamo­kat az alábbi lelőhelyeken találunk: Budapest-Andor utca, 147 Balatonmagyaród, 14 Aparhant, 149 Nagykanizsa­Billa 150 stb. 3. A kétosztású tálak a Baden-kultúra legjellegzete­sebb edénytípusát képviselik. A mezőkövesdi telepen négy objektumból kerültek elő kétosztású tálakhoz tarto­zó töredékek (S4, S7, S46, S103). Ezek a töredékek leg­alább kilenc példányról származhattak. Néhány díszített félgömbös testű tál töredéke is lehetett kétosztású tál része (23. tábla/7). A töredékekből két példányt lehetett rekonstruálni (4. tábla/3a-b; 16. tábla/5a-b). Mindkettő az S4 objektumból származik, ahonnan még három hasonló tálhoz tartozó darab is előkerült. Az első díszítése függő­legesen bekarcolt vonalkötegekből és a peremnél lévő bekarcolt háromszögekből áll (4. tábla/3a-b). A másik a perem alatt körbefutó pontsorral és függőleges vonalkö­tegekkel díszített, illetve egy vízszintesen átfúrt alagútfül is tartozott hozzá (16. tábla/5a-b). Egyiknek sem maradt meg az osztógombja, viszont a telepről előkerült három osztógomb töredék (18. tábla/4; 28. tábla/6), illetve egy olyan darab is, amelyen az osztófal és az oldalfal egy része és az osztógomb is megmaradt (75. tábla/7). Az utóbbi példány oldalát vízszintesen körbefutó pontsor és alatta bekarcolt vonalas minta díszíti. Az összes megma­radt osztógomb viszonylag kisméretű és díszítetlen. 140 Cheben 1984, Obr. 3: 2, 8; Obr. 4: 4, 18; Obr. 5: 1, 13, 15; Obr. 6: 6; stb. 141 Endrődi 2002, 8. kép: 7; 12. kép: 9 142 Endrődi 2002, 27. kép: 6; 31. kép: 1 143 Bondár 2000, 4. kép: 1-3, 5-6; 17. kép: 9; stb. 144 Kalicz 2003, 16. kép: 2 145 Nemejcová-Pavúková 1981, Obr. 3: Hl; Obr. 4: Hl 146 Nemejcová-Pavúková 1981, Obr. 5: H1-3 147 Endrődi 1997,26. kép: 2 148 Bondár 1991,9. kép: 12 149 Bondár 2000, 17. kép: 3^1, 7 150 P. Barna 2003, 7 kép: 14; 10. kép: 5; 12. kép: 8

Next

/
Thumbnails
Contents