György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A rézkori objektumok leírása

Csészék A csészék között három formai változatot lehet megkülönböztetni. Az első csoportba tartoznak az S profilú, peremfölé húzott szalagfüles edények, melyeknek valószínűleg profilált alja volt. Előfordul függőleges kannelúrákkal díszített (8. tábla/2) és díszítetlen példánya is (13. tábla/2). Az előbbihez hasonló edényt közöl V. Nemejcová-Pavúková Nevidzany-ból, azonban a profilált alj alapján a tálakhoz sorolja.

86 A második csoportot a félgömbös testű, lapos edények képviselik, melyeknek széles, perem fölé húzott szalagfülük van (13. tábla/4; 14. tábla/1-2; 21. tábla/l). Ezeknek a csészéknek lekerekített alja van, de előkerült egy profilált változat is (74. tábla/2). Ez az edénytípus Banner monográfiájában a füles merítő edények (Schöpfgefässe mit Henkel) csoportjában szerepel.

87 Párhuzamaik a következő lelőhelyeken forRR RO * on dúlnak elő: Zebegény, Szikra, Agasegyháza, Budapest-Andor utca,

91 Ózd-Kőaljatető,

92 MezőcsátHörcsögös.

93 Az analógiák alapján az edénytípus készítése a Baden III fázisban kezdődött és a késő badeni időszakban is folytatódott. A fiatalabb időszakban a lekerekített formát a szögletesebb edények váltják fel.

94 A tárgyalt edénytípus funkciója alapján a mericék csoportjába sorolható. A csészék harmadik típusába tartoznak a kisméretű, enyhe S profilú, lekerekített aljú, peremfölé húzott szalagfüllel ellátott vékonyfalú edények. Felületük fekete, gondosan fényezett. Két kiegészíthető példányuk került elő az S99-100 objektumból (58. tábla/4-5). A két edény méretében és formájában is teljesen megegyezik. Ezekhez nagyon hasonló edényt közöl Bondár Mária Aparhantról.

95 Tálak A tárolóedények és fazekak mellett a tálak fordulnak elő leggyakrabban a mezőkövesdi telep objektumaiban. Összesen hat formai változatot lehet elkülöníteni: 1. tölcséres peremű tálak, 2. félgömbös testű tálak, 3. kétosztású tálak, 4. félgömbös testű, behúzott peremű mély tálak, 5. csonkakúpos testű mély tálak, 6. füles tálak. 1. A tölcséres peremű, kónikus tálak a Baden-kultúra leggyakoribb edénytípusai közé tartoznak. Mezőkövesden is minden objektumban előfordulnak. Ebbe a típusba 86 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 42: 12; 258. old. 87 Banner 1956, 149. old.; Taf. CXIII, 22-23, 25-31 88 Banner 1956, Taf. XXV, 28 89 Banner 1956, Taf. XXVIII, 4 90 Banner 1956, Taf. XXIX, 12 91 Banner 1956, Taf. XXXIV, 33 92 Banner 1956, Taf. LXIX, 9 93 Kalicz 1999, 9. sír: 14. kép: 2; 6. sír: 15. kép: 2; 8. sír: 15. kép: 5 94 Endrődi 1997, 4. kép: A4-6; 6. kép: 3; 12. kép: 1; 19. kép: 2; 24. kép: 3; stb. 95 Bondár 2000, 1. kép: 8; „szürke, vékony falú, nyomott gömbtestü bögre töredéke", 39. old.; Az edény az 1. objektumból származik. Az objektum leletanyagát a Baden-kultúra korai szakaszába sorolják., 45. old. tartoznak a kihajló peremű, S profilú tálak (pl.: 3. tábla/2; 5. tábla/4; 10. tábla/1-4; 18. tábla/l; 25. tábla/7; 28. tábla/4; 53. tábla/6-7; 73. tábla/l, 4; 59. tábla/la-b). A tölcséres peremű tálak készülhettek füllel és fül nélkül is. Gyakoribb a vízszintesen átfúrt alagútfül, de előfordul a perem fölé húzott szalagfül is. A mezőkövesdi telepen is megtalálható mindkét változat (56. tábla/5; 63. tábla/4; 74. tábla/l). A díszítés tekintetében több változat is megfigyelhető. Előfordul az egyszeres és kétszeres pontsor az edények hasán (pl.: 5. tábla/4; 6. tábla/4-7; 18. tábla/2-3; 30. tábla/l; 37. tábla/2; 55. tábla/2; 73. tábla/l). A pontsorokhoz gyakran bekarcolt vonalak csatlakoznak a tálak alsó részén. Ezek általában ferdén bekarcolt, párhuzamosan futó vonalak. (6. tábla/9, 11; 44. tábla/l; 63. tábla/l; 46. tábla/4; stb.) Gyakori a bekarcolt hálóminta is (6. tábla/8, 10, 12, 14-15; 56. tábla/l; stb.), de sraffozott háromszögek is előfordulnak (62. tábla/7; 72. tábla/6; 73. tábla/4). Ritkábban a tálak peremének belső oldala is díszített. Általában a perem felső részét apró rovátkák, illetve benyomkodások tagolják (10. tábla/3-4; 26. tábla/3; 53. tábla/6-7; 62. tábla/l; 73. tábla/l), de előfordul a belső oldal kannelúrás díszítése is (28. tábla/4; 20. tábla/3; 57. tábla/4; 59. tábla/la-b). Említést érdemel még egy kettős pontsorral és ferdén bekarcolt vonalakkal díszített miniatűr példány is (28. tábla/3a-b). A pontsorokkal díszített tálak párhuzamait az alábbi lelőhelyeken találjuk meg: Békásmegyer-Kollár földje, 2. sír,

96 Békásmegyer-vízművek,

97 Békásmegyer-BUVÁTI üdülő,

98 Úny,

99 Szikra,

100 Pécel,

101 HódmezővásárhelyBodzáspart,

102 Cerveny Hrádok,

103 Nevidzany,

104 SalovSándor,

105 Aparhant,

106 Mezőcsát-Hörcsögös

107 stb. A felsorolt analógiák azt mutatják, hogy a pontsorokkal díszített táltípus már a Baden-kultúra IIb fázisában is előfordul, de a Baden III fázisban gyakori és a későbbi időszakban is megtalálható. A pontsorral és hálómintával díszített tálak a következő lelőhelyeken fordulnak elő, pl.: Békásmegyer-vízmüvek,

108 Mezőcsát-Hörcsögös,

109 Polgár-Téglaszín,

110 Cerveny Hrádok,

111 Maié Kosihy,

112 Besenov.

113 96 Endrődi 2002, 2. kép: 3 97 Endrődi 2002, 7. kép: 4; 24. kép: 8 98 Endrödi 2002, 30. kép: 5,9 99 Banner 1956, Taf. XVII, 1 100 Banner 1956, Taf. XXVIII, 11 101 Banner 1956, Taf. XXX, 1 102 Banner 1956, Taf. LIV, 6-7; Taf. LV, 2, 13; Taf. LVI, 7-8; stb. 103 Nemejcová-Pavúková 1974, pl.: Abb. 20: 3; Abb. 21: 12-13; stb. 104 Nemejcová-Pavúková 1974, pl.: Abb. 39: 6; Abb. 40: 13; Abb. 41: 17; Abb. 42: 20; Abb. 43: 1; Abb. 48: 14; stb. 105 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 71:11 106 Bondár 2000, 9. kép: 11 ; 14. kép: 8; 18. kép: 8; 20. kép: 7 107 Kalicz 1999, 12. sír: 16. kép: 1 108 Endrődi 2002, 23. kép: 7; 25. kép: 13 109 Kalicz 1999, 7. sír: 12. kép: 3; 9. sír: 14. kép: 4 110 Banner 1956, Taf. LXXXV, 4 111 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 30: 3, 9 112 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 67: 1 113 Nemejcová-Pavúková 1974, Abb. 64: 4