György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

Bevezetés - A lelőhely és környékének kutatástörténete

A vissi csoport Mivel az általunk vizsgált térség a Baden-kultúrán belül a vissi csoport területére esik,

34 érdemes áttekinteni a csoportról szerzett ismereteket. Ezzel a csoporttal Banner János először 1941-ben foglalkozott.

35 A Szabolcs megyei Viss község közelében talált leletek közlése során arra a következtetésre jutott, hogy a jellegzetes fültípus alapján ez az anyag területileg, de elsősorban időrendileg választható el a kultúra többi anyagától. Tehát a vissi csoportot a Baden-kultúra későbbi időszakába sorolta.

36 A csoportot később pontosabban körvonalazta. Elterjedési területe a Nyírség és Borsod megye déli része. Jelentősebb lelőhelyeiként Visst, Tiszakeszit, Polgárt, Abádszalókot, Bagót stb. említi. Északról az ózdi, nyugatról az únyi, délről pedig a csontvázas sírok csoportja határolja. Erdély felé a Kolozskorpád I csoporttal mutat kapcsolatot. Az elkülönítés legfontosabb elemeként itt is a jellegzetes vissi fültípust említi.

37 Később Kutzián Idával közösen írt munkájában megpróbálkozik a vissi csoport kezdetének és végének meghatározásával is.

38 Megállapítják, hogy a vissi csoport a bodrogkeresztúri kultúrára telepszik, azonban nem lehet meghatározni a csoport kezdetét a kultúrán belül. A csoport felső határát a korabronzkori kultúrák megjelenésével zárják le, megemlítve, hogy a vissi csoport népessége megérhette a kora bronzkorban bekövetkező támadást, amely azonban nem szüntette meg a helyi lakosságot. A kultúra egyes elemei tovább élnek a bronzkorban is. A vissi csoport átlépi a Tiszát, észak és nyugat felé is terjeszkedik, eljut a Dunakanyar vidékéig is.

39 Végül a vissi csoportot a Kostolac, Uny és Bosáca csoportokkal együtt a Baden-kultúra késői szakaszába sorolták.

40 Később Kutzián Ida részletesebben vizsgálta a vissi csoport kezdetét, a Baden és Bodrogkeresztúr-kultúra kapcsolatán keresztül.

41 Itt felmerült az a probléma, hogy amíg a Dunántúlon a Bodrogkeresztúr-kultúrával egyidős Las inj a-kultúrát a Badenkultúra idősebb fázisába sorolható csoportok követik (Boleráz, Fonyód), addig Kelet-Magyarországon a Bodrogkersztúr-kultúra után csak a késő badeni csoportok anyaga található meg (Viss, Kostolac). Ennek magyarázatára két lehetőség volt. Egyrészt feltételezhetjük, hogy az említett csoportok nem csak a Baden-kultúra késői szakaszában léteztek, hanem korábban is. Másrészt egy időbeli hiatus is lehetett ezen a területen.

42 Azonban a későbbi kutatás bebizonyította a korai Baden-kultúra jelenlétét is ezen a területen. A kultúra legkorábbi fázisát képviselő 34 Banner 1956, 185. old., Abb. 45 35 Banner 1941 36 Banner 1941, 37. old. 37 Banner 1956, 186. old. 38 Banner-Kutzián 1961 39 Banner-Kutzián 1961, 21-23. old. 40 Banner-Kutzián 1961, 31. old. 41 Kutzián 1973 42 Kutzián 1973, 37. old. Boleráz csoport anyagával viszonylag későn kezdett foglalkozni a magyar kutatás,

43 de később az egész ország területén, így az Alföldön is előkerültek leletei.

44 Korábban az az elképzelés is napvilágot látott, hogy a Kárpát-medence keleti felében még a Bodrogkeresztúrkultúra telepedett meg akkor, amikor DNy-Szlovákiában és a Dunántúlon a Boleráz csoport élt.

45 Ezt követően azonban olyan leletek is előkerültek, melyek egyértelműen bizonyították a Boleráz csoport jelenlétét KeletMagyarországon is (Poroszló-Ráboly, Poroszló-Aponhát, Kétegyháza stb.). A lelőhelyek hiánya vezetett tehát arra a következtetésre, hogy az Alföldön hiányzott a Boleráz csoport és a Baden-kultúra klasszikus fázisa is, mivel a vissi csoportot a kultúra késői fázisába sorolták. Azt is figyelembe kell venni, hogy az Alföldön megjelentek a gödörsíros kurgán kultúra elemei is, melyek akadályozták a Baden-kultúra sűrűbb elterjedését. Patay Pál a vissi csoportról megállapítja, hogy a klasszikus Baden-kultúra idősebb és fiatalabb fázisát is képviseli ezen a területen. A kultúra késői fázisában fellépnek a Kostolac elemek, míg É-Magyarországon az Ózd-Piliny csoport él.

46 Kalicz Nándor is azon a véleményen van, hogy a vissi típusú kerámia készítése már a korai klasszikus időszakban megkezdődött, így nem lehet hiátust feltételezni K-Magyarországon a korai badeni és a vissi típusú leletek között.

47 Külföldi kutatók közül E. F. Neustupny a Baden C fázisba sorolta a vissi csoport leleteit.

48 Megállapította, hogy a Felső-Tisza vidéken egy-egy A, illetve B fázisból származó bizonytalan lelőhely mellett az első biztos badeni megtelepedés ezen a területen a C fázishoz köthető, melynek időszakában a vissi csoport élt, míg a D fázist Ózd leletei képviselik.

49 V. Nemejcová-Pavúková felosztásában a vissi csoport anyagát a Baden III fázisba sorolta, Nevidzany és Ossarn leleteivel egy horizontba.

50 Korek József megállapítja, hogy a csoport elterjedési központja Szabolcs, Borsod és Hajdú-Bihar megye, de nyomon követhető Szolnok és Pest megyében is. Kapcsolatban van az únyi csoporttal és Budakalásszal, kelet felé pedig a Cotofeni-kultúra I fázisával. A Poroszló-Rábolyon talált leletanyag szerinte átmenetet képez a Boleráz csoport és a Vissi csoport között, ezért ezt az anyagot proto Vissnek nevezte el. 1 Bondár Mária véleménye szerint a vissi csoport helyzetét mind területileg, mind időrendileg tisztázni kell, ugyanis nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a Badenkultúra területi csoportja-e vagy egy kronológiailag elkü43 Torma 1969, 1973 44 Korek 1985 45 Patay 1982, 112. old., Nemejcová-Pavúková 1964 46 Patay 1982 47 Kalicz 1976, 70. old. 48 Neustupny 1973, 323. old. 49 Neustupny 1973, 329. old. 50 Nemejcová-Pavúková 1981, 1982 51 Korek 1983, 24-25. old.