György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

Az állattemetkezések

maróti tehenet a gödörbe helyezése előtt kettévágták. Az állat hátulsó része az elülső része után, azt követően került a gödörbe. A gödör egyik részén ezután tüzet gyújtottak, erre utalnak az egyes csontokon megfigyelt égésnyomok. A tanulmány közlésének idején Vörös I. a Baden-kultúra 17 magyarországi lelőhelyéről összesen 31 szarvasmarhacsontvázat, illetve csontvázrészietet ismert. Kiemeli, hogy a szarvasmarha áldozatok kivitelezésükben nagyon változatosak. Előfordulnak a teljes vázak, kettévágott és lenyakazott állatok és a részleges csontvázak is.

341 Vörös I. a pilismarótihoz hasonló jelenségeket figyelt meg Tahitótfalu-Váci révnél feltárt szarvasmarha áldozat esetében is. Itt is megállapítható, hogy a gödörben tüzet gyújtottak az állat eltemetésének idején. Ebben az esetben a szarvasmarhacsontváz az objektumban talált edények mellett és részben azok alatt feküdt, azonban a gödörbe nem tették bele a szarvasmarha koponyáját és jobb hátulsó végtagját. Ez a jelenség talán azzal magyarázható, hogy az állatot a gödörbe helyezése előtt megnyúzták. Ebben a cikkében Vörös I. már 21 lelőhelyről 34 szarvasmarhacsontvázat sorol fel.

342 Szigetszentmiklós-Üdülősor lelőhelyről Endrődi Anna közölt egy részleges állattemetkezést. A 191. objektumban szarvasmarha koponyát és végtagokat helyeztek el. Az objektum a Baden-kultúra emlékanyagát tartalmazta, de a településen a Kostolac-kultúra leletei is megtalálhatók. A szerző megemlíti, hogy a két kultúra 24 lelőhelyéről ismert rituális állattemetkezés.

343 Endrődi A. korábban részletesebben is érintette az állattemetkezések kérdését. Káposztásmegyer-Farkaserdő lelőhelyen nyolc gödör bizonyult rituális állattemetkezésnek, három esetben állatkoponya eltemetését figyelték meg. Két sírban is egy-egy állatkoponya volt mellékletként elhelyezve.

344 A szarvasmarhák mellett a telepen juh és sertés eltemetése is megfigyelhető volt.

345 Endrődi A. a kultúra 23 lelőhelyéről sorolt fel állattemetkezéseket. Ezekről 35 szarvasmarha, 5 juh és 2 sertéscsontváz, illetve 4 állatkoponya eltemetése ismert. Előfordulnak egyesével, párosával eltemetett, sírokba mellékletként elhelyezett állatok, illetve részleges vázak is. Megemlíti, hogy a rituális szertartás része lehetett az égetés, illetve egyes esetekben az állatok lefejezése és kettévágása. A szarvasmarha és állatkoponya eltemetése már a neolitikumban ismert, többnyire építési áldozattal összefüggésben. Ebben az időben a bikakultusznak volt jelentős szerepe, viszont a Baden-kultúra időszakában a tehénáldozatok kerültek előtérbe. A kultúrán belül a legkorábbi fázistól (Boleráz csoport) a legfiatalabb periódusig (Baden IV) megtalálhatók a rituális állattemetkezések.

346 341 Vörös 1979 342 Vörös 1985 343 Endrődi 1992, 66-67. old. 344 Endrődi 1988, 92. old. 345 Endrődi 1988,94. old. 346 Endrődi 1988, 98-104. old. A statisztikai vizsgálatokból az derült ki, hogy a Baden III fázisokban kevesebb állattemetkezéssel lehet számolni, míg ezek száma a Baden III fázisban megnövekszik. Ezután viszont a Kostolac-kultúra időszakában újra viszszaesik.

347 Endrődi A. legújabb munkájában röviden összegezte a Baden-kultúra hitvilágáról származó ismereteket. A fentebb leírtakhoz képest lényeges változás nem történt. Rituális szarvasmarha temetkezést 18 magyarországi lelőhelyről sorol fel, és megemlíti, hogy az állatáldozatok során mind a folyadékoknak (vér, víz), mind a tűznek fontos szerepe lehetett. Feltételezése szerint a szarvasmarha áldozatok a termékenység kultuszának részei voltak.

348 Kalicz Nándor Mezőcsátról közölt egy állattemetkezést. Itt egy ovális gödörben bal oldalán fekvő sertés zsugorított csontváza volt. Emellett feltehetően egy másik állattemetkezésből származott még egy állatkoponya is.

349 Hódmezővásárhely-Bodzáspart lelőhelyről az újabb, 1996-os ásatások során került elő egy állattemetkezés. A 3. gödörben egy szarvasmarhát temettek el.

350 Rituális állattemetkezések a következő lelőhelyeken is ismertek. Pécs-A/1 laktanya lelőhelyen egy gyereksír DNy-i oldalán szarvasmarha temetkezést tártak fel.

351 Kunpeszér-téglaházi-dülő lelőhelyen egy méhkas alakú gödörben átégett agyagtömbök közé ágyazott szarvasmarha csontvázát fedezték fel.

352 Esztergom-Szentkirályi Duna-dűlő nagyméretű településén 5 esetben találtak szarvasmarha temetkezést, 4 gödör alján pedig eltemetett kiskérődzők, illetve vaddisznó csontvázát.

353 Balatonbogláron az egyik gödörből egy szarvasmarha teljes csontváza került elő. 354 Monoron több állattemetkezés is előkerült. A 6. gödör alján 7 db juh váza került elő. A 31. és 39. gödörben egy-egy szarvasmarha, míg a 38. és 40. gödörben egy-egy kiskérődző csontvázát találták.

355 Budaörs-Kamaraerdei-dűlő lelőhelyen sok kerek gödörben találtak egész állatcsontvázat (ló, szarvasmarha).

356 Kaposváron is megfigyeltek kultikus szarvasmarha temetkezéseket. A telep Ny-i szélén lévő egyik gödörben szintén nyugat felé „néző" bikakoponya volt.

357 Emellett 14 olyan objektumot tártak fel, amelyben szarvasmarhaváz feküdt. Néhány esetben megfigyelték, hogy az állatok mellé edényeket helyeztek. Több esetben mericék voltak a gödrökben, de előfordul a fazék és egy ún. kebles edény is.

358 Solt-Erdélyi tanya lelőhelyen 10 szarvasmarha temetkezés került elő. Ezek közül hét esetben kisméretű 347 Endrődi 2003, 410-411. old. 348 Endrödi 2004, 29-34. old. 349 Kalicz 1999, 68. old. 350 Harkai 2000, 10. old. 351 Rég. Füz. I. 17, 1964, 9-10. old. 352 Rég. Füz. I. 40, 1987, 17. old. 353 Rég. Füz. I. 42, 1991, 11-12. old. 354 Rég. Füz. I. 49, 1997, 5. old. 355 Régészeti Kutatások Magyarországon 2001, 192. old. 356 Régészeti Kutatások Magyarországon 2003, 168. old. 357 Régészeti Kutatások Magyarországon 2002, 223. old. 358 Somogyi 2004, 166. old.