György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A település

Banner János monográfiájában részletesen foglalkozott a Baden-kultúra településeivel. A telepek nemcsak az alföldi területeken, hanem a hegyvidéken és barlangokban is megtalálhatók. Többnyire hulladékgödrökből állnak, de említ tűzhelyeket, illetve kemencéket és lakógödröket is. Az általa ismert külföldi és hazai lelőhelyekről általában földbe mélyített, lekerekített sarkú, négyszögletes alaprajzú házakat említ, amelyekben olykor cölöplyukakat és tűzhelyeket is feltártak.

286 Hasonló szerkezetű lakóépületeket említ B. Novotny Sarovce lelőhelyről.

287 Kelet-Szlovákiában Kopcany és ValalikyKostany lelőhelyekről ismert lakóépület. Ezek egyszerű, ovális lakógödrök, méretük 560x200 cm két egyenlőtlen 288 részre osztva. A szlovákiai épületekhez hasonló félig földbe mélyített épületeket tártak fel több lengyelországi lelőhelyen is. Ezeket a gödröket alakjuk, a tűzhelyek, illetve néhány esetben megfigyelhető agyagpadló maradványok alapján tartják lakóhelyeknek.

289 Szintén Lengyelországból azonban földfelszínre épített házakat is említenek, bár ezek nagyon ritkák. Az ilyen típusú épületek 2-10 méteresek, közvetlenül a felszínre épültek, vagy egy kissé földbe voltak mélyítve. Ilyen házakat tártak fel pl.: KrakkóDlubnia-Zeslawice, Grodkowice és Krakkó-Pleszów lelőhelyeken. Az objektumok rossz állapota miatt sajnos csak keveset tudunk a házak méretéről, alakjáról és a falak szerkezetéről. A grodkowicei lakóépületről megállapítható, hogy ovális alaprajza volt, körvonalát jól kirajzolják a cölöplyukak. Az épület közepén két tűzhely volt. Ezeknek a házaknak különleges szerepük lehetett, nem csupán egyszerű lakóépületek voltak. Esetleg találkozóhelyként szolgáltak a települések lakói számára.

290 Románia területéről Roska Márton közölt négyszögletes, 2x3 méteres lakóépületeket tűzhelyekkel Valea lui Mihai lelőhelyről. További lakóhelyek nyomait figyelték meg a nagyobb ásatásokon, így Piscolton és Ciumestin és lakógödröket közöltek Girisu de Cris lelőhelyről is. 1 Nemejcová-Pavúková Svodín ásatásai kapcsán szintén megjegyzi, hogy a nagy feltárt terület ellenére ezen a lelőhelyen sem lehetett olyan alaprajzot, illetve maradványt megfigyelni, amely lakóházként értelmezhető. Itt is a kerek, hengeres tárológödrök és a nagyméretű, szabálytalan alakú agyagnyerő gödrök voltak jellemzők, emellett kemencéket is feltártak. Több esetben a gödrök alján kör alakban elrendezett cölöplyukak voltak, melyek valószínűleg a tárológödrök tetőszerkezetét tartották.

292 A jugoszláviai lelőhelyek minden esetben egyrétegű, rövid ideig lakott telepek voltak, még akkor is, ha na286 Banner 1956 211-216. old. Pl.: Kiskörös, Palotabozsok, Szerencs-Hajdúrét 287 Novotny 1958 51. old; Obr. 5 288 Nemejcová-Pavúková-Siska 1970, 277. old. 289 Sochacki 1970, 319. old; Fig. 111: 1 -7 290 Sochacki 1970, 319-320. old. 291 Roman-Németi 1978, 147. old. 292 Nemejcová-Pavúková 1986, 159. old. gyobb teli települések lakószintjeit képezték. A települések jellegzetessége itt is a felszíni épületek hiánya. A sarvasi és vuéedoli apszisos házak Tasié véleménye szerint nem a Baden-kultúrába tartoznak. A gomolavai ásatások is azt mutatták, hogy a badeni szinten csak gödrök és félig földbe mélyített épületek voltak. Ezért az az elképzelés alakult ki, hogy a Baden-kultúra népe csak időszaki településeket létesített, amely a nomád életmód eredménye. Ugyanakkor a tűzhelyek és kemencék a hoszszabb ideig tartó letelepedésre utalnak.

293 Azonban Vinéa többrétegű településén a Baden-kultúra időszakából is említenek földfelszínre épített házakat, 294 és más teli telepeken (Sarvas, Vucedol, Gomolava) is találkozunk négyszögletes, felmenő falú, vagy sövényfalú házakkal.

295 A kultúra településeiről az osztrák kutatás sem rendelkezik sok adattal. Itt is a hengeres tárológödrök és a nagy agyagkitermelő gödrök a jellemzők. Hiányoznak a kultúra épületeinek bizonyítékai.

296 Korek József is megállapította, hogy a kultúrában nem jelentkezik a cölöpvázas építkezés, pedig az Alföldön a rézkor korábbi időszakaiból több megfigyelés is van ilyen épületekre. A Baden-kultúrából eddig csupán a szigetcsépi telepen figyeltek meg cölöplyukakat, azonban ezek szétszórtan jelentkeztek, így ezekből nem lehetett építményekre következtetni.

297 Bánffy Eszter Hahót-Szartóri I. lelőhelyről közölt egy 3x5 méter nagyságú, vastag, átégett paticsből és kerámiatöredékekből álló foltot, amelyet épület maradványaként határozott meg. A K-Ny-i tájolású folt 20 cm vastag volt, alatta pedig egy gödör húzódott, amelyben két cölöplyuk nyoma volt látható. A közlő szerint ez az épülettípus a Baden-kultúrában gyakori lehetett. Ez megmagyarázná, hogy sok lelőhelyen miért nincsenek házak, csupán gödrök.

298 Újabban Szlovákiából közölt Nevizánsky néhány olyan régészeti jelenséget, melyet lakóházként lehet értelmezni. Az egyik ilyen épület Bajc-Vlkanovo 61. objektuma, amely az egykori talajszinten jelentkező négyszögletes, 2,7x4,4 m nagyságú területen elterülő omladékfolt képében jelentkezett. Északi részén egy vékony összefüggő tapasztásréteg volt, a ház egykori padlója. Az északnyugati sarok közelében egy kupolás kemence maradványait tárták fel.

299 Stránska késő rézkori településén is egyszerű épületek omladékait és helyenként agyagtapasztású padlókat figyeltek meg. A legjobb állapotban megmaradt épület maradványaiból egy 5x8 méteres kunyhóalapra lehetett következtetni. A padlót kavicsréteggel erősítették meg. Cölöplyukakat nem lehetett megfogni, azonban több esetben kör alakban elhelyezett 293 Tasié 1995,52. old. 294 Tasié 1984, 212. old. 295 Korek 1983, 31-32. old. 296 Mayer 1995, 168. old. 297 Korek 1983,34. old. 298 Bánffy 1996, 100-101. old; 35. kép 299 Nevizánsky 1999, 87. old; Obr. 2