Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)
KÉSŐ ZSIGMOND- VAGY ALBERT-KORI KÁLYHÁK - I. ÁDÁM-ÉVÁS CSEMPECSOPORT (LVI-LXVIII. TÁBLA)
megfelelésekkel nem, de hasonlóság alapján a korszak csehországi leleteivel rokoníthatóak, bár ezek jóval egyszerűbb megfogalmazásúak és rendszerint mázatlanok. A kályha felső részéhez tartozó áttört előlappal készült dongáshátú csempék közül csak egy címersas képével díszített csempe rekonstruálható. A sas általános alakja a Zsigmond királyt kísérő címereknek, a mi ábrázolásunk párhuzamát ennek ellenére nem ismerjük. Néhány töredék egy koronás csöbörsisak tetején kiterjesztett szárnyú sas részleteit mutatja, ez is egy királyi címer része lehet. A kályha zöld alapmáza mellett, az Ádám Évás csempe és a sellő egy-egy példányán sötétbarna, a sisakdíszen álló sason és még néhány kisebb sisak és sisaktakaró elemen sárga mázat használtak. A csempén belüli többszínű mázazásra az igen tetemes magyarországi Zsigmond-kori anyagban csak elvétve akad példa, ebben a tekintetben is érdekes kivételt képez ez a kályha. Az áttört előlap töredékek között van egy pávatollas sisakdísz. Ilyet a Rátót nemzetség tagjai viseltek címerükön ebben a korszakban, akik közül többen országos méltóságokat viseltek. E nem beli Pásztói János országbíró 1395-96 évi pecsétjén látható a családi címer hárslevelének hegyére tűzve ez a pávatoll dísz, és ez 1396-ban, az e nem beli, Leusták nádor pecsétjén is megjelenik. 7 ' Az ehhez a kályhához sorolható mérműves csempék közül többnek a rajzát ki tudtuk szerkeszteni, de ezeknek sem találtuk meg közvetlen analógiáit. Mázas előlapú, mázatlan, vörös hátrésszel kiemelt mintájú, áttört, mérműves csempék Kőszegen kerültek még elő a 15. század I. feléből. 76 Ennek a kályhának a készítői a magyarországi Zsigmond-kori királyi palotákban dolgozó műhelyektől lényegesen eltérő gyakorlatot illetve munkamódszereket folytattak, azok közismert csempéivel ez a leletegyüttes semmiféle kapcsolatot sem mutat. A műhely csempéi más magyarországi lelőhelyen eddig még nem bukkantak fel. Történeti kérdések: A Zsigmond-korban a királyi központokba (Buda, Visegrád, Tata), sőt más előkelők rezidenciáiba is kályhákat készítő, jól ismert műhelyek Diósgyőrön egyáltalán nem jelennek meg. Az itt tevékenykedő Ádám-Evás műhely pedig igen kevés támpontot adott eredetére vagy keltezésére vonatkozóan.Címerei közül csupán egy áttört kialakítású, egyfejü sast lehetett azonosítani, amely akár a brandenburgi sas is lehet, de ebben nem lehetünk biztosak, mivel túl gyakori címerképről van szó. Más címerekre még néhány sisak- és sisaktakaró töredék, és korona utal, valamint egy címerpajzs részlet, amelyen egy páros ujjú patás állat lábai láthatók. Ez kecske vagy szarvas végtagja is lehet. A diósgyőri vár történetéhez a kecskés 54. kép. Berzevici Péter tárnokmester (f!433) sírkövén ábrázolt címere címer köthető. 1438-ban a kecskés címerrel rendelkező Berzevici család egyik tagja, Berzevici „Pohárnok 1 ' István a borsodi ispán, s egyúttal diósgyőri várnagy is. 77 Korábban Borbála királyné familiárisa, 1422-ben pohárnoka volt, ebben az időben pedig Erzsébet királyné familiárisa és ajtónállómestere. 78 Diósgyőr vára már 1424. óta Borbála királyné kezében volt, Borbálát azonban 1437 decemberétől fogságban tartották, s többé már nem tért vissza Magyarországra. Diósgyőr várát pedig Albert 1439 júniusában végleg saját feleségének, Erzsébetnek ajándékozta, akinek Berzevici is szolgálatában állt. Abban az esetben, ha Berzevici várnagyságához lehet kapcsolni a kályha megrendelését, az esetleg érthetővé tenné, miért nem a Zsigmond idején megszokott műhelyekhez fordultak, hanem - Zsigmond halála után, az új úrnő számára szerelve fel a várat - kerestek egy teljesen idegen, talán külföldi műhelyt, melynek sem előzményét, sem pár75 Csorna, 1904. 1291. Karácsonyi, 1904. függelék. 76 Holl, 1992.37-38. 14-15. és 141-142. kép. 77 Engel, 1996. 1. 57. 120. 302. II. 34. 78 Lövei, 1987. 298.
