Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

A MÁTYÁS-KOR CSEMPÉI

cserép, néha vörösre égett, a belsejében szürke csíkkal. Mázatlan. Két töredéknél az előlap felülete szürke színt kapott (bár lehet, hogy csak másodlagosan). A töredékek háta kormos. Méret: kb. 24x24 cm, falvastagság: 1-1,5 cm Darabszám: 5 vagy 6 töredék - akár 6 csempe is le­het. Ltsz: 73.1.60., 75.61.7., 75.63.2-5. 7. típus (LXXJII. tábla, 2.) Négyzetes, zárt előlapú, fiókos hátrészü csempe. Sokszirmú rozettás csempe, az előzőhöz hasonló, de el­nagyoltabb forma más sarokba futó levéllel, és a kúszóle­vélsor is ellentétes irányú. Szép, éles lenyomat. Anyaga vörös, belül egy csíkban szürkére égett cse­rép, mázatlan. Méret: kb. 22x22 cm, falvastagság: 1-1,3 cm Darabszám: 1 töredék. Ltsz: 75.63.1. 8. típus (LXXIIÍ. tábla, 3.) Négyzetes, zárt előlapú. fiókos hátrészü csempe. A sokszinnú rozettás csempe változata, hasonló az 1. típushoz, de a kúszólevélsor kb. 0,5 cm-rel, a kötélfo­nat 1-2 mm-re 1 keskenyebb. Szép, éles lenyomatok. Az egyik darabnak nincs fiókos hátrésze, csak egy agyag­csík, elképzelhető, hogy sarokcsempe része volt. Anyaga vörös, egyes esetekben drappos cserép, köze­pén esetleg szürkés csík, mázatlan. Darabszám: 3 töredék-3 csempe lehet. Ltsz: 66.3.21., 75.63.6., 02.294.1. 9. típus (LXXI1I. tábla, 4.) Fektetett téglalap alakú, kúszóleveles párkánycsempe töredéke. A kúszóleveles ágat háromszög alakú beszur­kálásokkal emelték ki. Anyaga finoman soványított, szürkésfehér cserép, mázatlan. Darabszám: 1 töredék. 10. típus (LXX. tábla, 3.) Zárt előlapú csempe töredéke, indás, kacskaringós végtelen növényi mintával, amelynek bezáródó hajla­taiban hosszabb száron lévő hármas levelek vannak. A csempe finoman soványított, szürkésfehér anyagú, zöld mázazású. Darabszám: 1 töredék. Analógiák, párhuzamok: A meglehetősen töredékes anyag nagy része más lelő­helyekről már ismert csempetípusokhoz tartozik. A budai királyi palota leletanyagából ismert lovagalakos kályha műhelyének termékei a griffes 80 és a sárga mázas rozettás 80 Lovagalakos kályha 1. típus - Holl, 1958. 252. 74. kép. Szép pél­dányok Tatáról is: B. Szatmári Sarolta: 1986. 78. o., XXI. Tábla felső. 56. kép. Kétfejű sasos címerrel díszített kályhacsempe töredéke (4. típus) csempe darabjai.* 1 A rozettás csempe mázatlan változatai már nem a királyi udvar részére dolgozó műhely készít­ményeinek tűnnek. 82 Egy tekergő indákra fűzött stilizált virágokkal dí­szített síkcsempe négy töredéke egy Visegrádról ismert típushoz tartozik, valószínű annak eredeti negatívjával készült."' Egy zöldmázas csempe töredéke a birodalmi kétfejű sasos címer és az azt tartó angyal töredékével a budai úgynevezett háromkirályok kályha műhelyének terméke. 84 Ezek a töredékek azt mutatják, hogy a budai és visegrádi királyi palota kályháit készítő műhelyek ere­deti darabjaiból és azok másolataiból készült kályhák is álltak a várban. Valószínű, hogy királyi műhelyek eredeti terméke volt egy doboz alakú fülke hátoldalán szárny részletét mutató csempe töredéke. A kerethez (doboz oldalhoz) si­muló tollak mérete és kiképzése alapján feltehető, hogy 81 Zöldmázas változata Budáról: lovagalakos kályha 16. típus - Holl, 1971. 176-177. 153. kép., A sárgamázas csempe ritka változatnak tűnik, a budai királyi palota anyagából ismert egy vegyesmázas változata, ahol a sárga csempén fehérrel emelték ki a keretet. Holl, 2002. 383., 397. 13. kép. 82 A csempe sok változata közül a közeli egri vár mázatlan rozettás példányára hívnánk fel a figyelmet. Nagy, 1965. 203. 13. kép.. Egy közeli analógia ismert Muhiról: Éri-Bálint, 1959. Taf. XXVIII/ 6..Tamási, 1995. 28. 45. kép. Ezeket a csempéket a Mátyás-kori anyagba soroltuk be, de a késő Mátyás- és Jagelló-korban is elkép­zelhető szerepeltetésük. 83 Holl, 1983. 203. 3. kép., Kocsis-Sabján 1998. 154. 166. kép. 33. (Mk. 1.3. tip.) 84 Háromkirályok kályha 3. típus B variáns: Tamási , 1995. 54. 131­132. kép., Kocsis-Sabján, 1998. 44. 168. kép (Mk. V.l. tip.).

Next

/
Thumbnails
Contents