Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)
ANJOU- VAGY ZSIGMOND-KOR - III. REDUKÁLT ÉGETÉSÜ VAKMÉRMŰVES CSEMPÉK (LV. TÁBLA)
A csempék kialakítása: Az első csoport csempéinek készítésekor olyan negatívot használtak, amelyen a mérművek kiszerkesztéséhez használt segédvonalak is jól látszottak, és be is nyomódtak a csempékbe, még a máz sem fedte el őket. Valószínűleg nem készült pozitív forma, mindjárt magát a negatívot faragta ki a mester. A mérművek szép, lekerekített profilúak, a pontos szerkesztés és éles lenyomatok jellemzik őket. A második csoport csempéinél - talán már egy másik műhely - újra ugyanezeket a negatívokat használta fel a csempéi készítéséhez, de addigra az agyonstrapáit negatívok megkoptak, a szerkesztési vonalak már nem látszanak, és a mérmüprofilok is szinte mindig elnyomódtak. Jellemző, hogy keretet egyik csoport csempéin sem használtak, a minta plasztikusan kiugrik a csempe síkjából. A mázas daraboknál a négyzet profilja mentén vágták le a csempe szélét, míg a szürke változatoknál körben mindenütt ráhagytak 0,3-1,1 cm-t. így ezek a csempék ennyivel nagyobbak. Analógiák, párhuzamok: Ezeknek a vakmérműves csempéknek néhány jellegzetessége a lengyelországi 15. századi kályhacsempékkel mutat rokonságot. A lengyelországi síkcsempék keretezetlenek, alkalmazzák rajtuk a lekerekített pálcataggal kialakított rajzolatokat, például egy Nagylengyelország címerét ábrázoló csempén, a címerpajzs körvonalának jelzésére. 68 A lengyel magyar kapcsolatok elevenek maradhattak Nagy Lajos király halála után is, hiszen mindkét országban lányai ültek a királyi székben. Műhelykapcsolatok is teremtődtek, például Nagy Kázmér király síremlékét magyar kőfaragók készítették el a Wawelben, és az Iglón működő harangöntő műhely egyik mestere is dolgozott Krakkóban. 69 A redukált égetésü csempékhez hasonló darabokat (l/A. típus) a német nyelvterülethez kapcsolható eredettel közöl Holl Imre is. 70 Magyarországon a motívumok párhuzamai nem az udvari, hanem a városi műhelyek termékeinek körében lelhetők fel. A szászvári vár Zsigmond-kori anyagában a címeres csempék egy részénél hasonló vakmérműves motívumok (körbe írt négykaréj, a körön kívül a sarkokban háromkaréj) közé illesztették be a címerpajzsokat. Ezeken a csempéken is vékony vésőkarcolások egészítik ki a háttérdíszítményeket. 71 III. REDUKÁLT ÉGETÉSÜ VAKMÉRMŰVES CSEMPÉK (LV. tábla) Feltehetően szemeskályhákhoz felhasznált, vakmérműves díszítésű, redukált égetésü csempetípusokat soroltunk ebbe a kategóriába. /. típus: (LV. tábla, 2.) Sarokcsempe félcsempéjének töredéke. Két egymás feletti négyzetben négykaréjos vakmérmü látható. Vékony, kissé egyenetlen, pálcatagos mérmüprofilja van, egyszerű besimított csempekerettel. A sarokéi egyszerű, élbe futó kiképzésű lehetett. Homokos soványítású, redukált égetésü cserép, a csempe felülete sötétszürke, belseje világosszürke. Csempeméret: feltételezett magasság: kb. 23,5 cm, félcsempe oldalszélesség: 13,5 cm, keretszélesség: 1-1,7 cm, falvastagság: 0,9-1,1 cm Darabszám: 1 töredék. 3. típus: (LV. tábla, 3.) Sarokcsempe sarokéle: széles, a keretekből ferdén kiugró pálcataggal, sűrű becsipkedéssel. Homokkal soványított cserép, belül világosabb, a felületén sötétebb szürke. Csempeméret: sarokélszélesség: 1,5 cm, mérhető magasság: 10,3 cm Darabszám: 1 töredék. 2. típus: (LV. tábla, 4.) Sarokcsempe félcsempéjének töredéke, körbe írt négykaréjos vakmérmü vei. Homokkal soványított cserép, belseje világos-, felü- f n ^sik-Wisewszky, 2005. 296. , , . y o > 69 LOVAGI 1979.32. lete sötétebb szürke. 70 HolK , 998 291 _ 292 2 ^ kép Darabszám: 1 töredék. 71 Gerö, 1999. 142-143. 181. kép.
