Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

ANJOU-KORI KÁLYHÁK - II. SZOBORALAKOS KÁLYHA CSOPORTJA (VIII-XXXIII. TÁBLA)

24. kép. A kályha oromzatának fotógrafikai rekonstrukciója máz citromsárga lett, a vörösön pedig barnássárga vagy zöld (a barnássárgánál a máz picit színtelítettebbnek tűnik). Egyes oromcsempéken a vörös és fehér agyag néha márványosan keveredett, efölött a máz is márványosan keveredő színhatású lett. A szobrokon sötétbarna mázat is használtak egyes részletek kiemelésére. A kályha rekonstrukciója: A sarokcsempék megléte egyértelműen jelzi, hogy a kályha alsó része szögletes volt, az ide helyezett négyzetes csempék fél mérettel eltolva, kötésbe voltak rakva. A kályha felső részének formáját a kupolából és az oromzatból kiindulva fejthetjük meg. A palást megmaradt töredéke arra utal, hogy a kályha meredeken emelkedő kupolája nyolcszögletű volt. Valószínű, hogy a nyolcszög alapú gúla alja az oromcsempék mögül indult, így ezek méretével (kb. 36 cm) kell számolnunk, ha az alaplap éleit kívánjuk meghatározni. Azt is tudjuk, hogy a kupola köpenyborítása nem futott csúcsba, hanem még az alatt befejeződött és ide illesztettek valamilyen záródíszt. Ennél a pontnál a kupola átmérője 16-17 cm volt, oldallapjai pedig 7-8 cm-es vízszintes éllel zárultak. A töredékből nagyjából kikövetkeztethető volt, hogy a kupola eddig az illesztésig kb. 67 cm magas volt. Természetesen nem a teljes magasságát borította csempézett palást, hanem csak a felső részét. Ennek pontos határát nem tudjuk megmondani, de a kisebb méretű oromcsempék helyzetéből kikövetkeztethetjük. A kisméretű oromcsempék háta erősen kormossá vált, a hátukon lévő fülig érintkeztek az egykori kályha tűzterével, de a fül fölötti tornyos részük már tiszta volt, valószínűleg szabadon állt. Megtört előlapjuk arra engedett következtetni, hogy a csempéket o 50 100 25. kép. A szoboralakos kályha rekonstrukciója