Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

ANJOU-KORI KÁLYHÁK - I. EMBEREEJES KÁLYHA (I-VII. TÁBLA)

11. kép. A zárai Szent Simeon ereklyetartó, oromzatán a koronás L és R betűkkel kerülve, halicsi pénzeire koronás L betűt veret. Nagy Lajos király koronákkal díszített L R (Ludovicus Rex) betűjelei az általa adományozott zárai Szent Simon ereklyetartó fedelén lévő címer két oldalán is láthatók. A koronás K betű tehát egyértelműen Nagy Kázmér lengyel király személyére utal, így bizonyos, hogy ezt a kályhát még az ö 1370-ben bekövetkezett halála előtt állították. A kályha két további keret nélküli síkcsempéjén figurális ábrázolások voltak, sajnos mindkettő igen töredékes állapotban maradt ránk. A 3. típus lapjának felső részén egy girlandszerű, talán széthúzott függönyt ábrázoló motívum alatt, egymással szembe forduló, de kifelé tekintő emberpár töredéke maradt meg. Az ifjú férfi arca borotvált, haja rövidre vágott, a nő arcát vállig érő fodros főkötő, a 14. század második felének jellegzetes divatos darabja, a krusler övezi. Ugyanilyen főkötő látható a diósgyőri vár nyugati szárnyából előkerült, Nagy Lajos-kori zárókő női fején is,

19 de hasonló ráncolt főkötőt visel a churi kályha egyik csempéjén álló nőalak is.

20 A csempe fiókos hátrészéből négyzetes előlapra következtethetünk, így itt nem teljes, hanem csak fél alakok szerepelhettek. A 4. típusú csempének csak egy saroktöredékét ismerjük, amelyen egy fogazott párkányrész alatt szembenéző fej látszik, hajának kialakítása hasonló a 3. típus férfialakjához, de feje búbján kis lapos tetejű sapka (?) ül. A csempe feltételezett mérete a többi síkcsempével megegyező és a fej elhelyezkedése alapján úgy gondoljuk, hogy ezen a csempén három alak felsőteste lehetett megmintázva. A kályhához tartozó háromszögletű oromcsempék előlapja is keretezetlen. A háromszögletű lapok díszítésére pecsételőket használtak. Az apró háromszögletű beszurkálások jelzik, hogy ezek a mintákat még a nyers negatívba pecsételték bele. A téglalap és négyzet alakú bélyegzőkkel felvitt mintákat a korszak öntőműhelyeiben használták, harangok, keresztelőmedencék és kisebb tárgyak öntőmintáin.

21 A csempéhez használt pecsételők pontos párhuzamait nem sikerült megtalálni. Történeti kérdések: A Diósgyőri Vár legkorábbi kályhái - akárcsak az ország első csempés kályhái - Nagy Lajos király idejében készültek, a 14. század második felében. Sajnos azonban Diósgyőr esetében is éppolyan nehéz megállapítani az első kályhák felállításának időpontját, mint a többi királyi központ (Buda, Visegrád, Esztergom) esetében. A csempetöredékek földbe kerülési körülményei csak a kályhák lebontásának idejéről adnak információt, de az nem nagyon derül ki, mennyi ideig voltak használatban. A csempe ábrázolások, a viselt ruhadarabok is csak hozzávetőleges keltezést tesznek lehetővé. Az emberfejes kályha esetében a koronás K betű segít a keltezés behatárolásában, hiszen ennek szerepeltetése csak Nagy Kázmér uralkodása alatt indokolt, így a kályhát minden bizonnyal az ő halála, 1370 novembere előtt állították. A kályhákat egykor befogadó épületek kora, elkészülte, átépítése jelenthet további támpontokat a keltezésben. Diósgyőr esetében ez a királyi vár elkészültét, használatát jelenti, amelyet a szakirodalom az 1360-as, 1370-es évekre keltez. Ebben a korban még csak a királyi udvar lehetett a kályhák megrendelője. A nagyszabású ásatások során felszínre került csempe töredékek egy részét sajnos nem lehet pontos réteghez kötni. Kulcsfontosságú azonban a keltezés szempontjából az a két - valószínűleg 15. századi gödör a déli falszorosban, amelyek betöltésének alsó rétegéből keverten kerültek elő különböző Anjou-kori kályhák kidobott töredékei. Ezek között voltak például az emberfejes csoport koronás K betűs és liliomos sarokcsempéi is. A gödrök legalább öt Anjou-kori kályha ill. műhely kidobott töredékeit tartalmazták, ami azt bizonyítja, hogy a kályhákat egy időben használták, és nagyjából egyszerre bontották le és vetették szemétre darabjaikat. Mind az öt kályha a négy saroktornyos királyi várberendezéséhez tartozott. Tehát okkal feltételezhető, hogy az emberfejes kályha is már ebben a várban állt, ha korábban is állították, mint a többi kályhát. 19 Czeglédy, 1971. 13. kép., Czeglédy, 1988., 31-32. XVII/a tábla., Marosi, 1982. 240. 128. 20 Jánosa, 1995. 104.