Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

so Miklós és Ráksi Miklós készítette el felmérését (55. ábra), majd 1970-ben Kemenczei Tibor végzett próbaásatást a területén.

3 Kemenczei Tibor ásatása a váron kívül a mellette lévő ősi sírhalmokra is kiterjedt. A Leányvár területén hét kutatószelvényt nyitott, ezek közül az egyik a várárkot vágta át, közvetlenül a bejárat keleti oldala mellett. Az előkerült kevés edénytöredék az újkőkorból, a bronzkor végéről és a kora vaskorból származik. A vár melletti halmok közül kettőt tárt fel, de ezek már ki voltak rabolva, az egyikben középkori cserepek kerültek elő. Kemenczei megállapította, hogy a kevés lelet miatt a vár nem lehetett huzamosabban lakott, korát pedig a középkorba helyezte.

4 A Leányvárral Sándorfi György foglalkozott részletesen. 1978-ban a bejáratnál az árok vonalában bennhagyott földet fúrásokkal vizsgálta meg, az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy nem utólagos betöltésről van szó. A motte-típusú várak közé sorolta, de Halomvárhoz hasonlóan itt is a többi ilyen típusú vártól eltérő jelenségekre hívta fel a figyelmet és ahhoz hasonlóan építési idejét a tatárjárás utánra, a 13. század 2. felébe valószínűsítette.

5 Ugyanezt a megállapítást közölte róla 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is.

6 Legújabban Baráz Csaba foglalkozott a Leányvárral és a többi mottétől eltérő jelenségeket hangsúlyozva számos távoli analógia alapján arra következtetett, hogy az itt létesült objektum nem vár volt, hanem erődített kultuszhely, és építését a Halomvárhoz hasonlóan, a kora vaskorba, a preszkíták és szkíták idejébe valószínűsítette.

7 A Leányvár kora - régészeti kutatások hiányában - jelenleg nem határozható meg, így csak a további kutatásoktól remélhető válasz arra is, hogy az építmény erődítmény volt-e vagy más célból létesült. 1 KANDRAK., 1885a. 190.; BOROVSZKY S., 1909. 7. 2 SZENDREI J., 1897.185.; SZENDREI J., 1927. 266. 3 KEMENCZEI T., 1971.265,267. 4 Uo. 265, 267. S SÁNDORFI GY., 1980.19-28. 6 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 37,120. 7 BARÁZ Cs., 2000. 211-227.; BARÁzCs., 2006. 11-20. 57. MISKOLC-TAPOLCA-VÁRHEGY A Várhegy közvetlenül a tapolcai Barlang-fürdő felett, attól Ny-ra emelkedik, önálló hegyet képez, meredek oldalakkal. Ny-i oldalának nagy részét az itt nyitott kőbánya pusztította el. A vár az egész hegytetőt ma

: gába foglalja. A hegy természetes alakjához igazodva szabálytalan, hosszúra nyúlt formát mutat. Sánc veszi körbe minden oldalról, kivéve a K-i, igen meredek hegyoldalt a Barlang-fürdő felett, ahol elmosódott perem jelzi az erődítmény szélét. A sánc jó állapotban maradt fenn, magassága helyenként 4r-5 métert is elér. A D-i oldal sánca kelet felé mélyen lefut a meredek széléig, középen egy kapunyílás szakítja meg. Az É-i oldal sánca egy rövid szakaszon megszűnik, itt a természetes sziklaalakzatok veszik át a szerepét, egy további kis szakaszon pedig már csak terasz alakjában követhető. Ennek az oldalnak a közepén is van egy kapunyílás. Árok nem kíséri a sáncot egyik oldalon sem, egyedül az ÉK-i sarokban találunk közel 30 m hosszúságban egy külső árkot. A kőbánya által lebányászott Ny-i részen a sánc niindkét oldalon megszakad. A vár területének egykori kiterjedésére ebben az irányban semmi adatunk sincs, a domborzati viszonyokból következtetve további 70-90 m távolságra tételezhetjük fel az egykori szélét. A vár hossza jelenleg (a kőbánya szélig) 330 m., legnagyobb szélessége 140 m. Egykori területe, a lebányászott résszel együtt 3 ha körül lehetett. Az egész hegyet idős állományú erdő fedi. A Várhegyet Szendrei János ismerte fel 1888-ban, amikor a hegyen „több katasztrális holdra terjedő kerületű földvárra akadtak" Nádpataky Lászlóval együtt és megjegyzi, hogy az oldalában nagy mennyiségű cserép van, egészen a fürdőig.

1 1931-ben Megay Géza végzett itt ásatást, újkőkori és késő bronzkori település maradványait tárta fel.

2 1960-ban Kalicz Nándor járta be a hegyet, a neohtikus leleteket emeli ki, de magát a sáncot kora vaskorinak tartja.

3 1965ben a védett régészeti területek közé sorolják.

4 Kemenczei Tibor mint kora vaskori földvárat említi,

5