Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

1926-ban ásatást vezettek a dombon, melyet Leszih Andor ismertetett. Szűkszavú leírásából csak annyit tudunk meg, hogy Nyíri Dániel vezetésével a domb alján hat, a dombtetőn pedig egy nagyobb felület feltárása közben egy „tűzpad" került elő, mindkét helyen sok őskori leletanyag kíséretében. Az ásatáson résztvett Megay Géza és néhány napig Leszih Andor is, aki különben ugyanekkor a borsodi földvárban végzett ásatást. A Derékegyházán előkerült leleteket részletesen felsorolta (őrlőkövek, orsógombok, agyagkanál, szűrőedény, agyagkúp és edények, cserepek) és képekben is bemutatta. Kormeghatározása ma is helytálló: a neolitikus bükki kultúra hagyatékai. Megemlíti azonban, hogy kevés bronzkori, kora vaskori és hullámvonallal díszített középkori edény is volt a leletanyagban, de ezekről semmi közelebbit nem közölt. A lelőhely fekvésével kapcsolatban kiemeli, hogy a dombnyúlványt mély bevágás (ma országút), a „Vaskapu" választja el a Derék-hegytől, amivel tulajdonképpen erődített jellegére utalt.

2 Nyiry Dániel

3 és Szendrei János már határozottan mint földvárat említi.

4 A következő ásatásra 1928-ban került sor, Tompa Ferenc vezetésével, amelyen az angol CG. Clarke régész is résztvett. A cél neolitikus telepnyomok kutatása volt. Részleteket erről az ásatásról is alig tudunk. Nagy felületeket tártak fel az egykori telep Ki felén, az átvágás felé eső részen, de ház nyoma nem bontakozott ki. Egyetlen helyen sikerült egy 1,3 m átmérőjű gödröt feltárni, ebben azonban a bronzkor II. periódusába tartozó cserepek voltak Tompa is megemlíti a bronzkort és vaskort, mint olyan korszakokat, amikor a bükki kultúra 50-80 cm vastag rétegét megbolygatták. E későbbi leletekről semmi közelebbit nem tudunk meg, a leletanyag bő ismertetése, leírásban és képekben egyaránt kizárólag a bükki kultúrára szorítkozik.

5 1948-ban Megay Géza kezdett kisebb ásatásba, majd Csalog József, Korek József és Patay Pál vezetésével öt helyen egy-egy 5x10 méteres szelvényt tártak fel. A domb huzamosabb lakottságát tükröző telepjelenségek közül egy földbe mélyített kunyhó és 13 gödör említése mellett a leletanyagot bőven ismertették, de kizárólag a bükki kultúrából.

6 1955ben Csalog József említi ezt az ásatást, de csak egy itt talált kis neolitikus agyag-idollal foglalkozik részletesen.

7 1958-ban Korek József és Patay Pál foglalták össze az addigi eredményeket és az 1948. évi ásatásuk leletanyagát ismertetik részletesen.

8 1970-ben K. Végh Katalin szórvány honfoglalás-kori leleteket ismertet erről a lelőhelyről, egy füles bronzgomb töredékét és öt darab üveggyöngyöt.

9 Végül Kalicz Nándor és Makkay János értékelését emeljük ki az itt előkerült, a bükki kultúrába tartozó leletekkel kapcsolatban, amelyeket a bükki kultúra II. és III. fokozatába sorolnak be.

10 A várra vonatkozó adatokat 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (19. ábra).

n Derékegyháza dombja a neohtikus bükki kultúra egyik leggazdagabb leletanyagot szolgáltató telepének bizonyult, bár a telepjelenségekről alig tudunk meg valamit. Ugyanakkor azonban a bronzkor és a kora vaskor is jelen van, sőt a középkorra is következtethetünk a templommaradvány és a hullámvonallal díszített edények, valamint néhány honfoglalás-kori lelet alapján. Mivel minden kutató a bükki kultúrára összpontosította a figyelmét, a későbbi korszakok helyi jelentőségére semmi adatunk sincs. Ezért a telep erődítésének (átvágás) a korára csak feltételezéseink lehetnek. A bükki kultúra kivételével valamennyi korszak szóba kerülhet, legvalószínűbbnek a késő bronzkor és kora vaskor tűnik. 1 KANDRA K.

f 1885b. 124-125. 2 LESZIH A., 1927b. 87-94. 3 NYIRYD., 1927b. 71. 4 SZENDREI J., 1927.240. 5 TOMPA F., 1929. 21-22. több képes táblán. Említi még: TOMPA F., 1934-1935. 33.; A kora vaskori cserepeket később Kemenczei Tibor említi, kettőnek a képét is közli. Vö.: KEMENCZEI T., 1970. 27. V. t. 14,15. 6 KOREK J. - PATAY P., 1958. 21-26. Az 1948. évi ásatási felületek helyét nem közlik a térképvázlaton, csak két próbagödröt, feltehetően Megay Géza ásatásának a helyét, amelyek a telep K-i széléhez közel, a lejtős oldalba esnek. 7 CSALOG J., 1955. 26, 30-31,43. * KOREK J. - PATAY P., 1958. 21-26. 9

K.VÉGHK, 1970. 79-80. 10 KALICZN. - MAKKAY J., 1977.127. 11 NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992.13-14,105.