Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

szakadékig lejtő részt is hozzászámítjuk, akkor kb. 15 m széles. Az árokkal (terasszal) körbefogott teljes terület hossza kb. 50, szélessége kb. 28 m. A történeti irodalomban Györffy György tett említést először a várról, egy 1248. évi, átírásból ismert oklevél adatai alapján; a vár helyének kérdését azonban ekkor nyitva hagyta, de megemlítette a Füzér-lé nevű helytől DNy-ra eső, közeli Ódorvárat, mintegy célozva arra, hogy talán ott volt a szóban forgó vár.

1 Az 1975-ben kiadott Vártúrák kalauza Györffy történeti adatait azzal egészítette ki, hogy a 450 tszf. magas Füzér-kő sziklán lévő kisméretű vár Diósgyőr elővára lehetett.

2 Fügedi Erik Györfryre hivatkozva Cserépvárral azonosította Füzérkő várát,

3 ez azonban félreértésen alapul, mert Györfry Füzérkőt csak mint a Cserép nevű birtok határjárásában É-on feltűnő hegyet ismertette. Az 1970-es évek útikalauzai már arról írtak, hogy a Füzér-kő (449 m) tetején középkori vár alapfalai vannak, melynek építésére a király az egri püspöknek 1248-ban adott engedélyt, majd a 14. században a Hór-völgyében futó utat őrizte, de további sorsa nem ismert.

4 Az 1970-es évek végén a Borsod megye erődítményeivel foglalkozó tanulmányokban a szerzők - tévedésből - a Füzérkő hegyét azon helyek közé sorolták, ahol a terepbejárás nem igazolta a hely erődített voltát.

5 Ennek nyomán 1983-ban már az is felmerült, hogy mivel Füzérkő messze esett a püspöki székhelytől, így helyette a püspök a felsőtárkányi Várhegyen építhette fel erősségét.

6 A következő évben megjelent Kiss Gábor féle összefoglalás azonban részben Györffyre utalva, részben az útikalauzok adatai alapján ismét a vár alapfalairól tesz említést Füzérkő szikláján.

7 1986-ban Fügedi Erik módosította korábbi véleményét és Füzérkőt azon helyek közé sorolta ahol később sem épült vár.

8 Ezt követően a történeti Borsod megye várainak topográfiájában Füzérkő vára, mint meg nem épült vár szerepelt, de itt is felvetődött az Ódorvárral való azonosságának lehetősége.

9 A legutóbbi történeti összefoglalók a korábbi irodalomban szereplő említett felvetések valamelyikét fogadták el.

10 A vár kutatásában a döntő fordulat a 2000. év tavaszán történt, amikor végre tisztázódott a vár léte. Ekkor vált ismertté az, hogy Tóth Sándor felsőtárkányi lakos a sziklacsúcstól 150 méterre, a gerincen megtalálta a kis vár maradványait. Ezt közölte Nováki Gyulával, aki Baráz Csabával együtt - Tóth Sándor felfedező kalauzolása mellett ugyanazon év május 16-án azonosította a valóban megépült várat. A maradványok felmérésére 2001. augusztus 4-én Nováki Gyula vezetésével, Jurecz László Miklós és Sárközy Sebestyén közreműködésével került sor (12. ábra)}

1 A vár kormeghatározására egyeden támpontunk egyben a vár egyeden okleveles említése is - IV. Béla király 1248. február 24-én kelt oklevele, amely eredetiben nem, csak I. Károly király 1326. február 18-án kelt átiratában maradt fenn. Ebben Füzérkő egy esetben a határ megjelölésére szolgál: "...a Füzérkő nevű helyig..." másik esetben pedig a következő szöveggel szerepel: "...Továbbá Lantpert püspököt felhatalmazzuk, hogy egyháza nevében Füzérkőn vagy Kerekkőn, amelyek az egri egyház területén vannak, várat építsen... "

n A fent említett 1248. évi oklevél a püspöknek visszaadott Cserép (ma Cserépfalu) határának leírása kapcsán tesz először említést Füzérkőről, ahol a birtok határa haladt. Ezzel teljességgel összhangban van a jelenlegi határvonal is, mivel (Bükk-)Zsérc és Cserépfalu közigazgatási határa jelenleg is Füzérkő kettős csúcsán halad keresztül. A vár építésének és fennállásának közelebbi idejére nincs adatunk, de az bizonyára nem sokkal később felépülhetett. A kifejezetten Cserép birtokát érintő, megerősítést és új adományt tartalmazó 1326ban átírt oklevélnek még további számos, egészen az újkorig terjedő átírása ismert, de ezekben sem találni utalást a Füzérkőn megépített várra.

13 (Bükk-)Zsércről tudjuk, hogy már a 13. sz. elejétől az egri püspöké volt egészen 1457-ig amikortól a felsőtárkányi karthauzi szerzetesrend birtoka lesz.

14 A vár építését így nagy valószínűséggel a szomszédos Cserép birtokát is uraló egri püspöknek tulajdoníthatjuk. A vár jelentősége már csak kis mérete, és a főbb útvonalaktól távoli fekvése miatt is korlátozott lehetett, de alapvetően a püspök hatalmát szolgálhatta területe felett. Nem valószínű, hogy a vár feladata a Hór-völgyében futó út ellenőrzése lett volna, mivel ez a sziklacsúcson lévő várból eredményesen nem volt megvalósítható. A vár területén az azonosításakor egy apró középkori cseréptöredéket és egy kis égett paticsdarabot sikerült a magas fűben fellelni. További adatokat csak régészeti ásatással lehetne megtudni. 1 GYÖRFFY GY., 1987. r I. 767-768, 773. - Györfry térképmellékletén Füzérkőt Odor vár helyén jelölte 2 VK. I. (1975) 171. - A Vártúrák kalauza volt az első, amelyik (nem tudni, milyen forrás alapján) de elsőnek írt határozottan várról a Füzérkőn. 3 FÜGEDI E., 1977.116-117. 4 HEVESI A., 1977. 336.; KRATOCHWILLT., 1979. 70. 5 GÁDOR J. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1978-1979. 23, 29.; SÁNDORFI GY., 1980. 28. 57. sz.jz. 6 KOVÁCS B., 1983.316. 7 Kiss G., 1984. 83-84. 8 FÜGEDI, E., 1986.57. 9 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 56. 10 Kis P., 1995. 290-291.; DRASKÓCZYL, 1996. 95,102,110. 11 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S„ 2001.45-49. 12 IV. Béla 1248. évi oklevelének legújabb kiadása: KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 13-15. - Az 1326. évi átírás: AOkl. X. 62. szám. - Az oklevélben szereplő Kerekkő nem azonosítható. Györfry Kerekkőt a később Szarvaskő néven ismert várral