Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

1 HOFFMANN A., 1896. 112-113.; VENDE A, 1896. 352.; 3 NÉMETH G., 1986.62-63,67. ENYICZKEY B. - SZKLAY J., 1896. 481. - A 19. században a sánc 4 BALÁZSIK T., 1999.178. szó általában árkot és nem kiemelkedő töltést jelentett. Vö.: SOÓS E., 1889-1928.1. 366-378. 2 POGRÁNYI-NAGY F., 1928. 56. 135. TÁLLYA - PUSZTAVÁR A Tállya északnyugati szélén az Abaújszántó felé vezető út jobb oldalán található a Pusztavári kút helynév, amely napjainkra az egyetlen emléke az egykor itt létesült egykori erődítménynek. Az elnevezés nyílván abból az időszakból származik, amikor a vár már elhagyatott, pusztulófélben volt. A vár kialakításáról és méretéről - a jelenlegi ismereteink szerint - nem maradtak fenn adatok. Az Országos Levéltár térképtára őrzi Francisais Römisch Tállyáról készített térképét 1783-ból, amelyen a „Palota" felirat található a Puszta vár helyén.

1 Magára a várra először Berzeviczy Egyed utalt, de ő a vár nevét nem közölte.

2 A vár létéről és egykori helyéről 1984-ben Encsy György tállyai geológus adott tájékoztatást, aki szerint Pusztavár Tállya felett, a nagy kőbányánál van.

3 Az Encsy által előadottakból készítette el Nováki Gyula azt a helyszíni vázlatot, amely a vár egykori helyét és környékét hozzávetőlegesen ábrázolja és amely 1994-ben jelent meg a település monográfiájában. A várra vonatkozó adatokat ugyanott B. Hellebrandt Magdolna foglalta össze.

4 A 17. sz. folyamán létesülhetett, a középkori tállyai vár lerombolását követően. Első írásos említése 1646-ból, a regéci uradalom összeírásában található, mint „Puszta vár"

5 Lehet hogy építése egybeesik a települést körülvevő városerődítéssel és annak külső, kiegészítő erődítménye lehetett. A várat a 18. sz. végén bontják le és helyén gazdasági épületeket építenek, amelyek még a 20. sz. elején is álltak.

6 'MOL. S 11 159/2/1783. 2 BERZEVICZY E., 1903.17. 3 Encsy György (Tállya, Rákóczi u. 70.) szóbeli közlése Nováki Gyulának, 1984. augusztus 16.-án. 4 B. HELLEBRANDT M., 1994. 77, 82. - A várra legújabban: NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004. 222. 5 MOL E 156. (U. et C.), Fasc. 66., No. 31. 6 B. HELLEBRANDTM., 1994. 82. 136. TÁLLYA-TELEPÜLÉSERŐDÍTÉS Tállya településszerkezetében még jelenleg is kirajzolódik az a korai település-terület (településmag), amely ovális alakban feltehetően a hajdani városfalak nyomvonalát követi. Tállya mezővárosa ezen utcák által alkotott nyomvonal mentén volt kőfallal megerősítve, melynek két főkapuja és több kisebb kapuja volt. A falak ma már nem állnak, látható nyomaik a településről 1994-ben kiadott monográfiában leírtak ellenére - nincsenek.

1 Arról, hogy a 17. században Tállya kőfallal is körülvett mezőváros volt, elsőként a Borovszky-féle megyei monográfiában találunk adatokat.

2 A városfalra vonatkozó további részletes adatok közzétételére, egyben a fal nyomvonalának rekonstrukciójára azonban csak az említett 1994. évi monográfiájában vállalkozott Takács Péter és Kavecsánszki Gyula. Ez utóbbi szerző által alaprajzon is bemutatott nyomvonalról, mint a Tállyára jellemző ún. körutakról, azonban csak feltételezi - Borovszky nyomán -, hogy az egykori településerődítés nyomvonala lehetett.

3 Ezt hiteles források még nem igazolták. Tállya 1498-ban szerepel először mezővárosként, de valószínűleg már ettől korábban is voltak városi privilégiumai.

4 1631-ben Tállya zálogjogon Pálffy Istváné, 1633-ban azonban már Eszterházy Miklós nádor foglalta el „erő-hatalommal", mint nejének, Dersffy Orsolyának a hozományát. 1647-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem és neje, Lorántffy Zsuzsanna kapta meg Tállyát királyi adományként. A Rákócziaktól 1715-ben került a királyi kincstár tulaj-