Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

ma is látni. A viszonylag kevésbé meredek D-i és Nyi oldal felől a domb aljában elmosódott terasz övezi, feltehetően betemetődött árok nyomaként. Az É-i oldala is rendkívül meredek, itt semmi jele sincs egykori erődítésnek. A dombtető kör alakú platójának ÉK-i felében nagy kerek mélyedés figyelhető meg. A dombtető átmérője 9-10 m, relatív magassága 7-8 m. A hegy csúcsán jelenleg Sajószentpéter és Sajókápolna közös közigazgatási határa húzódik. A Tömlöchegy először egy 1341. évi oklevélben szerepel.

1 Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjteménye Sajókápolna helynevei között „Tömlöcz ódal" nevén szerepelteti.

2 A vár említése Korcsolyás néven 1932-ben bukkan fel egy turistakalauzban. Ettől kezdve több hasonló kiadványban említik, legutoljára 1977-ben, de valamennyiben közelebbi adatok és helymeghatározás nélkül, mint őskori földvárat.

3 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia továbbra is Sajószentpéter - Korcsolyás lelőhely névvel szerepeltette, amikor 1988. évi felmérését is közzétették (70. ábra). Ekkor jellege alapján a kisméretű középkori motték csoportjába sorolták.

4 A történeti irodalomban a vár helyeként a Sajószentpéterhez tartozó Korcsolyás nevű hegyet jelölték meg, azonban a vár nem itt, hanem a tőle kb. 250 m-re Ny-ra lévő önálló hegyen a Tömlöc-tetőn található. 1341-ben, amikor Erzsébet királyné parancsára Tóth-nak mondott Pál és testvérei kérésére - a Kápolna és Szentpéter birtokok között fekvő Parasznya, más néven Tóthpálteleke birtokuk határjárását az egri káptalan elvégzi, a birtok határának K-i részén a határ megkerül egy Tömlöchegy nevezetű kis hegyet (...circuit quemdam monticulum Thimlechhegy nuncupatum...).

5 A hegy mellett D-re már Szentpéter határa kezdődött a határjárás szerint, ami nagyjából a mai közigazgatási határoknak felel meg. 1341-ben a várat már nem említik, de a hegy máig megmaradt neve a vár egyik funkciójára utal, amely itt helyi elnevezésben maradt fenn. További történeti adatok hiányában nem lehet megállapítani, hogy a vár melyik birtokhoz, illetve birtokoshoz köthető. A vár területéről korhatározó lelet eddig nem került elő, ennek ellenére áz erődítményt nagy valószínűséggel középkori eredetűnek tekinthetjük. 1 HOkl. 230. - Az adatra Tóth Péter hívta fel a figyelmet. 2 PESTY F., 1988.164. 3 ERDEY GY. - HUBAY J. - VIGYÁZÓ J., 1932. 23, 227.; ERDEY GY., 1956. 31., 152.; HEVESI A., 1977. 156. - Más, további turistakalauzok is említik. 4 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 42, 125. - A leírásban Sajólászlófalva tévesen szerepel Sajókápolna helyett. 5 HOkl. 230.; TÓTH P., 1996. 97. (magyar fordítással); AOkl. XXV. 68, 860. szám - Tótpáltelke birtok és falu már elpusztult, de a Nyögő-patak völgyében lenyúló korai borsodi várföld, Parasznya területén alakult ki. Erre vonatkozóan valamint Parasznya és Szentpéter korai történetére lásd: GYÖRFFY GY., 1987.1. 800, 807. 72. SAJÓVELEZD-VÁRTETŐ A 307 m tszf. magasságú Vártetőt Sajóvelezd községtől Ny-ra 2,5 km-re, Putnoktól D-re 2 km-re találjuk, a Sajóvelezdről Sajónémetibe vezető mellékút felett. A laposan szétterülő hegyhát K-i vége, amely egyben a tető legmagasabb pontja, háromszög alakban végződik. Itt alakították ki a háromrészes várat úgy, hogy árkokkal és sáncokkal átvágták a két oldalról meredek háromszög szárait. A legbelső magot egy jó fenntartású, kb. 4-5 m mély és 13-15 m széles árok veszi félkörbe, a hegy K-i, kiugró éle felől is védte egy kis átvágás. Legmagasabb, ÉNy-i részén egy minden bizonnyal kerek, kb. 10 m átmérőjű kőtorony sejthető.

1 A középső várat szintén egy hasonló méretű árok vette körbe, de ennek külső oldalán sánc is húzódik. A vár harmadik részét egy sekélyebb árok védte, amelynek feltöltődött nyomai jól kivehetők, külső oldalát ennek is sánc kíséri. E harmadik várrész É-i felében gödrök találhatók, melyekről feltehető, hogy az ostromgépek felvonulását nehezítették. Az árkok jó fenntartásúak, területüket azonban sűrű bozót fedi. A három várrész együttes hossza kb. 160 m, legnagyobb szélessége 85 m (16. kép). A várra vonatkozó utalásokat Fényes Elek, Pesty Frigyes, Kandra Kabos majd Könyöki József és Gerecze Péter munkáiban találjuk meg először.

2 1903-ban Reiszig Ede tesz említést arról, hogy a 15. sz.-ban Velezd a többi Sajó völgyi várhoz hasonlóan a huszitáké volt.

3 Borovszky Samu is néhány adatot összegyűjtött róla,

4 melyeket a későbbi munkákban is megtalálunk, ezek között azonban több bizonytalan adat is előfordul.

5 A várat a helyszínen elsőként Dobosy László vizsgálta meg, és részletesen leírva fekvését és, erődítési rendszerét, vázlatos helyszínrajzát is közölte. Egy helyen még falazott kőfal nyomát is látta.

6 1977-ben Fügedi Erik közölte következtetéseit a várra vonatkoztatva, de ezt a későbbi munkák nem használták fel.

7 A vár pontos felmérésének közzétételére a Borsod megyei vártopográfia keretében 1992-ben került sor (71. ábra). Ekkor Nováki Gyula és Sándorfi György a vár építését a 11-14. század közé tették.

8 Az 1294-ben feltűnő Velezd a Hontpázmány nemzetség birtoka, akiknek tagjai még ugyanebben az évben a birtokot két részletben eladták [a Rátót nembeli] Rátóti Lóránd mesternek; a jogügyletet azonban a nemzetség ágának egyes tagjai megtámadták és azok utódai 1347-ig tartó hosszas pereskedéssel bebizonyították, hogy az eladás jogtalan volt és ekkor az országbíró nekik ítélte a birtokot, illetve egy részét