Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

nek engedte át, akiknek az utóbbi 1631-ben bekövetkezett haláláig egyik székhelye volt.

7 Ezt követően az uralkodó a pácini birtoktestet a kastéllyal Sennyei Sándornak adományozta s ez a család birtokolta ezután 1945-ig. Bár az új birtokos részletes családtörténete még feltáratlan, tudjuk, hogy 1676-ben felvett inventáriuma szerint az adományos Albert nevű fia nem lakta - a leírás kettős tetőt és olaszfokokat említ. Talán az épületet ért, a Tokaji-féle felkelés okozta károk helyreállítása miatt is építkezett Sennyei István a 1680 és 1720 között. Kisebb javításról tudunk 1829ből, majd az 1856-ban Sennyei László által végeztetett átalakításnak köszönhette az a kastély a rekonstrukció megelőző fomáját.

8 A 20. század 2. felében irodák, lakások, iskola, óvoda kaptak itt helyet, 1987től múzeum. A kapu feletti évszámos tábla tanúsága szerint 1581-ben épült - talán kifejezetten Mágócsi András és felesége rezidenciájaként - az első, nem teljesen szabályos alaprajzú pácini nemesi lakóépület, részben alápincézve, úgy az egyszerűbb műrészletekkel kialakított földszinten, mint az emeleten szintenként 55 helyiséggel, melyek funkciója (lépcsőház, kandallós előtér, ebédlőterem, hálószoba árnyékszékkel), nyílás-, födém- és fűtési rendszere nagyrészt felderíthető volt. A külső homlokzatokat a faragott kőkeretek mellett festett sarokarmírozás díszítette. Az egykori tetőformát nem ismerjük, ahogy az 1590-ben említett erődítés nyomai sem kerültek elő az ásatások során az épület fő védelmét a természetes vízfolyások biztosíthatták. 1590-ben Alaghi Ferenc két, szabálytalan hatszögű, a ma is meglévő törpeárkádsor felett minden bizonnyal díszes pártázattál lezárt emeletes saroképítménnyel bővítette D-n az épületet. Tagozatai kívül és belül (timpanonos kandallófülke) falazottak 63. PUTNOK A Zsuponyó-völgy a Putnok-Dubicsány közötti országút felől indul egyenes vonalban É-EK-i irányba. Az említett országúttól számítva 2,6 km-re a völgy ÉK-felé elkanyarodik. További 500 m után ÉNyfelöl egy mellékvölgy torkollik be, melynek ÉK-i oldala felett, a hegynyúlvány D-i végében találjuk a Kakasvárat. A térképeken rossz helyen, a vár tényleges helyétől ÉNy-ra, kb. 1,3 km-re, a Zsidó-völgy felső vége felett, a 350 m-es szintvonalon jelölik a „Kakasvár" feliratot, ami megtévesztő.

1 A 273,5 m tszf. magasságú Kakasvár hegy egy D-i irányban erősen lejtő, és fokozatosan keskenyedő gerinc alacsony legvégét foglalja magába. É-felől a gerinc folytatásától egy 9 m széles és 3 m mély mesterséges árok védte. Az árok két vége alatt az árokból kitermelt, szétterített föld látható. A vár D-i végét is árok védte, de ennek nagy része ma már csak terasz és vakoltak voltak, az épületrészek megjelenését alapvetően a sgrafittódísz határozhatta meg. Kőkeret minden bizonnyal csak az ugyanekkor emelt saroktornyos külső falöv D-i bejáratában volt, - a lőrésekkel, védőfolyosóval, farkasveremmel ellátott „erődítés" - katonai értéke azonban csak csekély lehetett, sokkal fontosabb volt reprezentációs szerepe (61/a. ábra). A bejárat előtt, a domb D-i részén gazdasági udvar helyezkedett el.

9 A kastély 17-18. századi átépítéseinek részletei nem ismertek - bizonyára már ekkor elbontották a saroképítmények pártázatait - de 16. századi megjelenését alapvetően 1856. évi romantikus stílusban végrehajtott gyökeres átalakítása szüntette meg. Homlokzatai szimmetrikus elrendezést kaptak, a kerek saroktornyok pártázatos falkoronát. Körülötte a tájképi parkot telepítettek s bontották el ennek kapcsán D-i külső falát.

10 Az 1987-ben befejezett rekonstrukció azután - a tetőszerkezet és néhány boltozat kivételével - lényegében teljesen megsemmisítette a 19. században emelt részleteket. 1 SZIRMAY, A., 1803.90. 2 LOJDAJ., 1900-1901. 3 H. TAKÁCS M., 1954b. 123-130. - Itt a korábbi irodalom vázlatos áttekintése is megtalálható. 4 KISSNÉ NAGYPÁL J., 1964.227-232. 3 FELD I., 2000. 68-79. - Ugyanitt a korábbi, kisebb közlemények felsorolása. A kutatás többkötetes dokumentációja megtalálható a KÖH Tervtárában. 6 SZABÓ A, 1984. 209-221.; SZABÓ A., 1987.263-278.; SZABÓ A., 1999b. 52-60. 7 FELD I., 2000. 75-76., részletesen: SZABÓ A., 1984. 209-221.; SZABÓ A., 1987.263-278. 8 LOJDAJ., 1900-1901. passim; H. TAKÁCS M., 1954b. 123-130. az 1676. évi inventárium szövegével. 9 Az építéstörténeti értékelésre bővebben: FELD I., 2000. 77-79. 10 H. TAKÁCS M., 1954b. 123-130. KAKAS VÁR alakjában követhető. E terasz felett a belső terület D-i végét rövid perem jelzi, de két hosszanti oldala terasz, vagy árok hiányában egyáltalán nem állapítható meg, csak a keskeny hegygerinc természetes, domború alakját mutatja. A vár hossza 19 m, szélessége 10 m körüli lehetett. Egész területét jól áttekinthető erdő fedi. A várra - nevének említése nélkül - először az 1903. évi Gömör megyei monográfia utal, mikor közli, hogy a 15. sz. közepén Kazai Kakas Gyula a Zsuponyó völgyében várat emelt, ahonnan szövetségeseivel, - a csehekkel - kitörve, dúlta és rabolta a vidéket.

2 IIa Bálint Putnok földrajzi nevei között szerepelteti a név legkorábbi, 1522-ből való alakját: „Kakaswara", megemlítve azt, hogy nevét a Rátold nembeli kazai Kakas családtól kapta, valamint hogy a vár területe akkor még a Borsod megyei Kazához