Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
10 VÁRADY J., 1989. 181. 11 HANKÓ Z., 1990.294. 12 A szakállas puskák további sorsára vonatkozóan lásd: HANKÓ Z., 1990. 289. 13 SZABADFALVI J., 1980. 7-8, 13.; SZABADFALVI J., 1992. 23. - A templom alatti veremben élelmiszer és lőszer(?) maradványait, a templom körül házak, kemencék nyomait találták, valamint fegyverek és csontok is előkerültek. 50.MÉRA Mérától É-ra, a Novajidrány felé vezető országút - a 3. sz. főút - Ny-i oldala felett meredek oldallal egy fennsík végződik. Ennek vonalából a községtől 2 kmre E-ra két, mélyen bevágódó völgy választ el egy kis ' lapos dombot, melyet Földvár-iiak hívnak. A terület, amely korábban a község felsőmérai részéhez tartozott, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A földvár dombját három oldalról a meredek part, illetve a két völgy határolja. Ny-felé a fennsík folytatásától egy eredetileg bizonyára mély, de ma már alig észlelhető árok választja el. Az egész domb és a vele összefüggő fennsík jelenleg szántóföld, így ez lehet az oka az árok betemetésének. A két kis völgy természetes eredetű, ezek esetleges mesterséges mélyítése az állandó szántás következtében nem állapítható meg. A domb egész területén és a hozzá csatlakozó fennsíkon sok őskori cserép hever a felszínen. A 19-20. sz. fordulója idején több publikációban is említik ezt a helyet, mint őskori földvárat, 1 illetve FÖLDVÁR mint neolitkori pogányvárat. 2 Később Pogrányi-Nagy Félix is pogányvárként említi. 3 Genthon István műemlékjegyzékében kifejezetten romot említ a mérai Földvárnál, később azonban annyiban pontosítja adatait, hogy csak a földvár nyomairól tesz említést. 4 Hogy a középkorban is ismerték ezt a várat, illetve a vár helyét az Györfry György történeti földrajzából vált ismertté, ugyanis 1259-ben egy birtokmegosztás kapcsán megtartott határjárásban említik, hogy a határ egy „Vár"-nak nevezett dombon kezdődik, amely Alsó-Szend (ma Szalaszend) és FelsőMéra határában található. 5 1968-ban Kalicz Nándor mint árokkal erődített telepet említi, és a felszínen a hatvani és a füzesabonyi kultúra cserepeit gyűjtötte. 6 A Vártúrák kalauza késő kőkorinak tartja a várat és egy teljesen téves helymeghatározást közöl róla. 7 1979-ben Hellebrandt Magdolna egy bejelentésre a helyszínen terepbejárást végzett, melynek során a szántásban bronzkori cseréptöredékeket és őrlőköveket gyűjtött. 8 A vár részletes leírásának és felmérésének közzétételére 2001-ben került sor (49. ábra)} A földvár korára vonatkozóan Kalicz Nándor már ismertetett kormeghatározását fogadhatjuk el, mely szerint a korai és középső bronzkorba, közelebbről a hatvani és a füzesabonyi kultúrába sorolhatjuk a lelőhelyet. Az 1979. évi Hellebrandt féle terepbejárás és leletei is ugyanezt a megállapítást erősítették meg. A Soós Elemér által feltételezett kősáncnak azonban nem volt felismerhető nyoma a felszínen. 1 Soós E., 1889-4928. I. 22, 135.; VENDE A., 1896. 295.; GERECZE P., 1906. 69.; - Soós Elemér szerint a fennsík karimáját kőből rakott száraz kőfal kerítette, de ennek nyomait ő sem látta. 2 CSOMA J., 1910.125. 3 POGRÁNYI-NAGY F., 1928. 55.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 54. 4 GENTHON I., 1951.153.; GENTHON I., 1961.187. 5 GYÖRFFYGY., 1987.1.144. 6 KALICZN., 1968.117. 7 VK. I. (1975.) 225. 8 HELLEBRANDTM. - SIMÁN K., 1980. 92. 9 SÁRKÖZY S.-NOVÁKI GY., 2001.155-157. 51. MESZES - VÁRHEGY A Várhegy Meszes községtől ÉNy-ra 1 km-re, a Rakaca-völgyi víztározó D-i partja felett emelkedik. Tengerszint feletti magassága 231 m, relatív magassága átlag 76 m körüli. A hegy oldalai mérsékelten meredekek, É-i oldala erősebben lejt. A kismérető, ovális platón találjuk az egykori vár nyomait, amelyet ma is jó megtartású mesterséges árok és annak külső szélére hányt föld (talán sánc) jelez. Az árok
