Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

várfal belső oldalához hozzáépített épületekből D-n és ÉNy-on

1 csupán a legalsó, pince- illetve földszint részletei kerültek elő a feltárások során. A szabálytalan V-alaprajzú - lényegében két, egymáshoz csatlakozó, egytraktusos, 7-9 méter széles épületszárnyból álló - szabálytalan alaprajzú D-i lakóépület nyolc, különböző méretű, részben utólag beboltozott alsó terének ajtó- és ablaknyílásai is nagyrészt megmaradtak. A felettük volt emeletre eredetileg csak egy Ny-i, ablakos külső köpenyfalszakasz és néhány árnyékszékakna utalt. Az ÉNy-i - legutolsó formájában négy térre tagolódó - 7x30 méteres épületszárny egykori D-i tereit szolgálta ki a várfalhoz kívülről hozzáépített, ma is két szint magasságban álló, zárt ejtőcsatornás árnyékszék. Az É-felé következő helyiségekben előkerült négy falazott pillércsonk, illetve a kőből épített sütőkemence jelzi a terek egykori funkcióját (konyha és sütőház). A Ny-i oldal középső részét övező fal is azonosítható volt, míg ÉK-en csak egy favázas földfeltöltés húzódik a várfal előtt. A lakószárnyak előtti, mélyebb terepszinten négyzetes, sziklába vágott kút és egy kerek, kváderköves burkolatú ciszterna található. A magas falakkal ránk maradt épületek vonatkozásában az emeletes kaputorony födémgerendáinak fészkei, kandallóinak maradványai, a késő gótikus kápolna csúcsíves, az egykori mérműveket már nélkülöző ablakai, alattuk az ülőfülkék részletei, a falpillérek baldachinos szoborfülkéi illetve az egykori, eredetileg kétszakaszos csillagboltozat indításai említendők meg. A várhegy alacsonyabb DNy-i részén egy ágyúlőréses, sokszögű alsó védőmű, míg É-i oldalában - a kapubástyához felvezető, a terhek felvonására használt sziklapadkával kísért sziklalépcső indításánál - egy mintegy 90x15 méteres kiterjedésű, kőfallal övezett alsó- vagy elővár helyezkedett el. Az utóbbi építményei közül eddig külső kapujának részletei és egy gazdasági épület kerültek feltárásra. A várromok történetével a 19. század végétől kiterjedt irodalom foglalkozott,

2 melyből kiemelendő Pettkó Béla történeti összefoglalása 1911-ből

3 és Kemény Lajos 1914-ben napvilágot látott újkori megyetörténete.

4 Az 1930-as években a várban végzett konzerválási munkák kapcsán Lux Géza elsősorban a várkápolnáról tett közzé kisebb írásokat,

5 s ezek alapján tárgyalta az erősséget várkönyveiben Gerő László.

6 A történeti földrajzi összefoglalások közül jelentős Györfry György munkája,

7 a korai időszak vonatkozásában főként erre támaszkodtak a későbbi feldolgozások, így Fügedi Erik 1977-ben megjelent vártörténeti alapmunkája is.

8 A várban 1977-ben végzett részleges ásatásukról Juan Cabello és Feld István tett közzé jelentést.

9 Emellett az utóbbi kutatók egy kismonográfiát

10 is összeállítottak, itt az addig feltárt adatok összegzése mellett számos 17. századi összeírást is közöltek és kísérletet tettek azok elemzésére. A feltárásokat 1992-től Simon Zoltán folytatta, aki egyúttal jelentős levéltári forrásfeltárásra is vállalkozott.

11 Az 1998-ig terjedő időszak eredményeit 2000-ben megjelent disszertációjában dolgozta fel,

12 itt saját kutatásai mellett főként Engel Pál és Détshy Mihály

13 munkáit hasznosíthatta. Elsősorban a vár 16-17. századi történetét vizsgálta, példát mutatva az írott és a tárgyi anyag - azaz elsősorban az inventáriumok illetve a feltárt építészeti részletek és a leletanyag, főként a gazdag kályhacsempe-anyag - összevetéséből adódó lehetőségekre, az erősség már elpusztult részeinek egy lehetséges rekonstrukciójára. Külön tanulmányban foglalkozott - Szekér Györggyel együtt - a várkápolna építési idejének meghatározásával,

14 majd 2005-ben összefoglalta az 1999-2004 közötti feltárások eredményeit.

15 Végül 2006-ban átfogó, de tudományos apparátus nélküli áttekintést tett közzé a várról.

16 Az erősségre vonatkozó - csak a 19. századtól ismert - képi források egy részét és az 1934-1936. évi munkák dokumentációját Juan Cabello és Feld István tették közzé,

17 a romok első mérnöki felmérését 1977-ben Eőry Karácsony készítette,

18 míg a jelenleg folyó munkák alapjául az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ felmérése szolgál (31 /a, b. ábra)}

9 Füzér vára 1264-ben tűnik fel az írott forrásokban, amikor IV. Orbán pápa felszóhtja IV. Béla fiát, István herceget, hogy az általa elfoglalt erősséget adja vissza testvérének, Anna halicsi hercegnőnek, aki azt apjától kapta.

20 A következő, 1270-ben kelt királyi adománylevélből azután