Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

nincs nyoma határozott sáncnak, csak néhány kő hever a felszínen. Valószínű, hogy ott volt az eredeti kapunyílás, de a sánchiány származhat az újkorból is, talán így biztosítottak könnyebb feljutást a tetőre. A kősánc és a természetes sziklaletörés által határolt terület 70 x 58 m nagyságú. terasz DNy-i végét az idáig lenyúló, természetes sziklaletörés zárja le, E-i vége azonban fokozatosan elmosódik, majd a hirtelen meredekké váló hegyoldal következik a sziklaletörés alatt. E teraszon nem látni mesterséges erődítésnek a nyomát a felszínen. Külső lejtőjét szélesen elteiülő sziklagörgeteg borítja, amely áthúzódik a DNy-i oldal sziklaletörése alá is. A terasszal bezárt alsó terület átmérője lefelé mérve 40 m, hossza pedig a szintvonalakkal párhuzamosan mérve kb. 70 m. Az erődítményre irodalmi adatot nem ismerünk. 1982-ben vált ismertté Kormos Sándor Hejcéről szóló kéziratos falumonográfiája, amelyben megemlíti, hogy a Bánhegyen sáncvár található, amely valószínűleg őskori eredetű. Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1993 augusztusának végén járták be a hegyet és az ún. Süllyedt-Bánhegyen valóban megtalálták a fent leírt, sánccal erősített őskori telepet, majd nem sokkal később felmérték (29. ábra)} A felső és az alsó területen egyaránt sok, jellegtelen őskori cserép található a felszínen. A sáncvár korára vonatkozóan a magas fekvésű földrajzi helyzete alapján leginkább a késő bronzkor jöhet számításba, de azok között a kis kiterjedésűek közé sorolható.

2 A kősánc alatt DK-i irányban a meredek hegyoldal folytatódik, majd 40 m után újabb, ugyancsak természetes eredetű terasz következik. A 1 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY., 2001.151-152. 2 D. MATUZ, E. - NOVÁKI, GY., 2002. 7, 79. 30. FÜZÉR - ŐRHEGY Füzértől ÉK-re, Füzér és Pusztafalu között emelkedik a 634 m tszf. magasságú őrhegy, amely a két települést elválasztó hegyvonulat D-i elemét képezi. Tetejéről szinte az egész Hegyköz áttekinthető, és K-felé is kitűnő kilátást biztosít a Bodrogtól É-ra elterülő dél-zempléni síkságra. A hegy minden oldalról igen meredek, a csúcs szinte csak ÉNy-felöl, a szomszédos Szántó-hegy irányából kapcsolódó gerincen keresztül közelíthető meg. A füzéri Várhegytől viszonylag közel - légvonalban csupán mintegy 1000 m-re - esik, de a két hegy közé egy valamivel alacsonyabb, ugyancsak meredek oldalú hegy, a Kopaszka ékelődik be. A hegytetőt erdő és 1992. év nyaráig szinte járhatatian bozót fedte. Ekkor a vár területén kiirtották az erdőt és a bozótot, de csak részben a sánc külső pereméig, és sok helyen még addig sem. Az Őrhegy csúcsát háromszög alakú plató foglalja el. A háromszög alak nagyjából K-Ny -i tengelyű, hossza 35 m, Ny-i vége (a háromszög talpa) 20 m. A plató tetején egykor egy fa háromszögelési pont (kilátó) állt, ennek romjai egy mesterséges halom körül helyezkednek el. A platót, síkjától 7-8 méterrel lejjebb sekély árok övezi, külső szélén az árok aljához képest csak kissé kiemelkedő sánccal. A sáncárok külső peremétől a hegyoldal meredeken esik lefelé. K-en a hegygerinc irányában az árok és a sánc elmosódott. A plató szintjétől 2 méterrel lejjebb karimaszerű perem húzódik a hegycsúcs körül. A plató területe 0,35 hektár, az erődítés teljes területe a sáncokkal együtt 1,5 hektár (30. ábra). A várat Simon Zoltán 1992-ben egy helyi szájhagyomány alapján fedezte fel, majd felmérte és kisebb ásatást is végzett a várban. Az erdőirtás révén lehetővé vált kisebb szondázó ásatás itt két különböző helyre koncentrálódott. Az egyik vizsgált terület a plató tetejének középső szélesebb része volt, ahol nagyjából É-D tengellyel, 8 m hosszan 1 m széles árkot nyitottak és 40 cm mélységig jutottak el, ahol hatalmas szabálytalan sziklatömbök bukkantak elő. Rétegződésnek és építménynek nyoma nem volt, az előkerült kevés és jórészt jellegtelen