Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
• dombot jelenleg nem művelik, magas fű borítja, jól áttekinthető. DNy-i, már erősen lejtő végét nagy területen lebányászták, az őskori telep szélét ezzel megsemmisítették. A homokbányászatot jelenleg nem végzik: A vár pontos körvonala jelenleg már nem mérhető, a korábbi intenzív földművelés jelentős mértékben elegyengette. Nagy vonalakban azonban még ma is felismerhető. A vár alakja hosszúkás, ovális, hossza 90-100 m, szélessége 50 m körüli lehetett. ÉK-i oldalán a folytatódó fennsík felől mesterséges árok védte. Ez ma már annyira betöltődött, hogy a vártetőhöz viszonyított mélysége alig 1 m körüli, elegyengetett szélességét pedig csak ásatással lehetne megállapítani. A lelőhelyet először Szendrei (Wagner) János említette 1879-ben. Valószínűleg Csoma József révén értesülhetett erről az őskori telepről, mert néhány évvel később kétszer is a Csorna-gyűjteményből említi az innen származó őskori kőbaltát és edénytöredékeket. 2 A századforduló idején több helyen ermítik, mint őskori földvárat. 3 Részletes leírást ad róla Soós Elemér, aki a helyszínen is járt és innen származó kőkorszaki és középkori leletek előkerülését említi. 4 1910-ben Csoma József „Földvár" néven ismerteti és az itt talált leletekről is beszámolt, ugyanekkor Puky Andor tévesen a felsővadászi 16. századi erődített castellumot helyezi a földvár területére. 5 1929-ben Pogrányi-Nagy Félix neolitkori földvárként említi, 1935-ben azonban már „teraszokat" és „egykori fal töveit" ismertetik, ezeket a téves adatokat később a Vártúrák kalauza is átvette. 6 Ezzel szemben Kalicz Nándor már 1968-ban a hatvani kultúra lelőhelyeként számol be róla, 1977-ben pedig arról kapunk hírt, hogy a kassai múzeum őriz néhány innen származó, a bükki kultúrába tartozó cserepet. 7 1978-ban homokbányát nyitottak a Várdombon, ahol ekkor több cserép került elő. A bánya metszetfalában két gödör foltját lehetett megfigyelni, a dombtetőn pedig kerámiatöredékek, patics, őrlőkő-töredék és állatcsontok voltak. A terepbejárás alapján talált leletek az újkőkor bükki kultúrájába és a bronzkorba voltak sorolhatók. 8 A folyamatos homokbányászásra tekintettel 1981ben S. Koós Judit járta be ismét a területet, majd 1982-től 1984-ig három éven át folytatólagos ásatást vezetett. A feltárások alapján megállapította, hogy a mélyművelés erősen megbolygatta az egykori települést. Jól elkülöníthető kultúrrétegeket feltárni nem sikerült. A bükki kultúra klasszikus és késői fázisának, a rézkori bodrogkeresztúri és péceli kultúra, a bronzkori hatvani és füzesabonyi kultúra leletanyagának keveredését figyelhették meg. Ennek ellenére viszonylag nagy számú és gazdag leletanyag került elő, melyek között agyag-, kő- és csonteszközök, állatfigurák és különféle használati tárgyak voltak; továbbá kilenc csontvázas sírt is sikerült feltárni, amelyből kettő rézkori, a többiek pedig bronzkoriak voltak. 9 Az ásatások eredményeit az ásató 1986-ban összefoglaló jelentésben ismertette. 10 Legutóbb 2001-ben foglalták össze az erődítményre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették^. ábra). u S. Koós Judit ásatása magának az erődítésnek a vizsgálatára nem terjedt ki, ugyanakkor nem sikerült a különböző kultúrrétegeket a bolygatás miatt elkülöníteni, így annak vizsgálata sem történhetett meg, hogy mely korszakban jött létre az erődítés. Más távolabbi területek ismerete alapján arra következtethetünk, hogy az árok, amely a telepet ÉK-felől védelmezte, minden bizonnyal az itt is rendkívül gazdag emlékanyaggal képviselt kora bronzkori hatvani és a középső bronzkori füzesabonyi kultúra időszakában készülhetett. 1 CSOMA J., 1910. 48,125.; FÖLDI E„ 1980.16,47. 2 SZENDREI J., 1879. 199.; SZENDREI J., 1883. 132.; SZENDREI J., 1888c. 347. 3 VENDE A., 1896. 299.; MIHALIK J., 1896. 468.; GERECZE P., 1906. 69. 4 SoósE., 1889-1928.1. 22,137-146. 5 CSOMA J., 1910. 48,125.; PUKYA., 1910. 267. 6 POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 54-55.; MOLNÁRE., 1935. 155-156.; VK. I. (1975.) 225-226. 7 KALICZN., 1968.116.; KALICZ N.-MAKKAY J., 1977. 129. -A kassai múzeumban lévő leletek a 19. század végén, illetve a 1920. századforduló idején kerülhettek elő. 8 GÁDOR J.HELLEBRANDT M.-SIMÁNK., 1978-1979.111. 9 L. WOLF M. - SIMÁN K., 1982. 113.; S. Koós J., 1983. 14.; Losrrs F. - S. Koós J., 1984. 14-15.; L. WOLF M. - SIMÁN K, 1983-1984. 80.; S. Koos J., 1985. 12.; L. WOLF M. - SIMÁN K., 1985.348. 10 S. KOÓS J., 1986. 18-20. 11 SÁRKÖZYS.-NOVÁKIGY., 2001. 148-151.
