Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

8 HELLEBRANDT M., 1978-1979. 18.; GÁDOR J. - HELLEBRANDT 9 SÁRKÖZY S. -NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997.40-44. M.-SIMÁNK., 1978-1979. 111. 25. FELSŐVADÁSZ - KASTÉLY Felsővadászon a ma Rákóczi (volt Vay)-kastély néven ismert épület - a település Vadász-pataktól K-re lévő részének D-i szélén - a templomhoz közel, de tőle egy utcával elválasztott területen helyezkedik el. Jelenleg általános iskolaként használják. A domboldalban fekvő egyemeletes kastély egy középső téglalap alaprajzú, részben alápincézett kéttraktusos főtömbből és annak átellenes (ÉNy-i és DK-i sarkaihoz) egy-egy toronyszerűén kapcsolódó bővítményből áll. A főtömb Ny-i oldalának tengelyében pedig egy nyaktaggal csatíakozó négyzetes torony helyezkedik el, földszintjén az épület főbejáratával. Az épület kialakítása alapraj zilag hasonlóságot mutat Golop és Vaja 1590 körül épített várkastélyaival. Felsővadászon napjainkra már semmi nem utal arra, hogy épület egykor erődített volt. A történeti irodalomban a felsővadászi erődített kastély első alkalommal Forgách Ferenc históriájában bukkan fel, aki beszámol arról, hogy az erődítményt a törökök 1567-ben felgyújtották és elfoglalták.

1 Erről az ostromról, mint a kastélyra vonatkozó legismertebb eseményről a későbbi munkák is rendszerint beszámolnak. 1878-ban Vincze Gábor tette közzé a kastély 1631. évi inventáriumát, majd Soós Elemér foglalkozott részletesebben a várkastéllyal, aki egy 1633. évi leltár alapján írta le az épület egykori kialakítását. Eszerint a mai helyén, a dombhát ÉNy-i lejtőjén álló kastélyt ekkor vizesárok vette körül, és az épületet még ugyanabban az évben átépítették és nagyobb ablakokkal látták el. Építési idejét Soós a 16. század első felére tette.

2 A századvég nagy összefoglaló monográfiáiban is több helyen szerepel az építmény, majd 1910-ben Puky Andor közölt róla további adatokat, aki az 1567-ben szereplő, török által megostromolt kastélyt - tévesen - az őskori földvár helyére „lokalizálta". Említést tett egyben arról is, hogy a helyi hagyomány a mai kastély egyik helyiségét I. Rákóczi Zsigmond (1544-1608) erdélyi fejedelem születési helyének tartja. Puky szerint azonban a fejedelem inkább az „öles vastag falakkal egy emeletre két szöglettoronnyal" kialakított, majd később többször átépített kastély építője lehetett.

3 Az 1930-as évek megyei monográfiái alapvetően a korábbi adatokat ismételték meg kiemelve azt, hogy a Rákóczi család a török ostrom után új kastélyt épített, ami a jelenleg fennállóval azonos.

4 A kastély a műemlékjegyzékekben is szerepel, így Gerecze Péternél, majd Genthon István topográfiáiban. Ez utóbbi szerint az 1850-1860 között teljesen átalakított kastély alapfalai a 16. századból származnak, és ugyanezt állapította meg róla később Joó Tibor is.

5 1970-ben H. Takács Marianna foglalkozott részletesen a kastéllyal, amikor a kiadott források elemzése alapján a kastély korára, építőjére és kialakítására vont le következtetéseket. Említi, hogy a kőkastély mellett már az 1631. évi és az 1641. évi összeírások is említenek egy fából épült kúriát, szintén a Rákócziak birtokában. Utal arra is, miszerint a mai kastély udvarán lévő régebbi kúria romjait melynek ma már nincs nyoma - 1945-ben hordták szét.

6 Az ismert írott adatok alapján 2001-ben Sárközy Sebestyén és Nováki Gyula foglalta össze a kastélyra vonatkozó adatokat.

7 Legutóbb a mai fennálló kastélyépület felújításához kapcsolódva 2006-2007-ben Simon Zoltán végzett falkutatást az épületen (25. ábra). Kutatásai alapján hat különböző korú periódust állapított meg. A legkorábbi rész a középső főtömb elülső, Ny-i traktusa volt a DK-i sarok-toronyszerű résszel, amely 1521-1556 között épülhetett, és ehhez 1590 körül építették hozzá az átellenes (ÉNy-i) sarkon a másik saroktornyot. A következő építési fázisban, amely 1628 előtt történhetett a középső főrészt K-felé egy újabb traktussal egészítették ki. A negyedik periódus, a 18. sz. elején csak kisebb átalakításokat jelentett, és a Ny-i oldal közepén nyaktaggal csatlakozó torony is