Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Az ispánsági várhoz tartozott az a 11. századi templom is, amelynek hiányos maradványai a várbelső ÉK-i részén kerültek elő. Egykorú írás nem említi, feltehetően ez volt a borsodi esperességi központ temploma. A templom alaprajzilag kissé szabálytalan téglalap, teljes hossza 18 m, belső hossza 16 m, belső szélessége 8 m, falvastagsága 80 cm. A közelében talált hatalmas kőlap valószínűleg az oltár volt. Körülötte nem volt temető. A vár területén kívül D-re, egészen közel különálló kis dombon áll a 18. század végén épült református templom. A korai, Árpád-kori templom kis részletei a mai tornyának északi oldalán bukkantak elő. Körülötte Árpád-kori sírokat tártak fel, minden bizonnyal a ma álló barokk templom helyén volt a falu 11. század második felében már fennálló plébániatemploma. A vár első említését Anonymus 1200 körül írt művéből ismerjük, aki szerint a honfoglaló Bunger fia, Bors vezér építtette a föld népével és róla is nevezték el, majd Árpád őt tette meg a vár ispánjává. Györfry György azonban ettől eltérően Bors ispánt Géza fejedelem, vagy Szent István idejére teszi, amikor a vár megyeszékhellyé vált. A vár kezdetben a borsodi esperesség központja is lehetett. 1219-1282 között gyakran szerepel az oklevelekben, többek között 1219-ben börtönőröket, ugyancsak 1219-ben, majd 1220-ban és 1263-ban a várnagyot említik. Pusztulásának idejét nem ismerjük, de a tatárjárás után elveszthette a jelentőségét. Utoljára 1334-ben már csak mint „Feldwar" nevű sánccal találkozunk vele.

6 1568-ban egy vizsgálati jegyzőkönyvben megemlítik, hogy [mintegy húsz évvel] korábban Balassa Zsigmond Bebek Ferenc borsodi castellumát ostromolta. A források adatai szerint a castellumot Bebek Ferenc 1544-1554 között építhette. A castellum ostromának idejéről nincs forrásunk, más forrásból azonban tudjuk, hogy Bebek Ferenc és a Balassa testvérek (Menyhért és Zsigmond) között 1545-ben volt fegyveres összetűzés, és ennek során a szendrői várat is ostromolták a Balassák. A falu egy török támadás következtében 1582-ben elpusztult, 1595-ben már ismét lakott volt, a castellumot azonban többet már nem említik. Az ásatás a Ny-i sánc melletti belső területen egy nagyobb ház alapozásának maradványait tárta fel, 16. századi leletekkel (köztük egy 1544. évi dénár is volt), melyet Wolf Mária a castellummal azonosított.

7 1 Borsod község 1950-től Edelény város része. 2 LOSSONCZYL, 1902C.; BARTALOS GY., 1910. 90. 3 LESzm A., 1927a. 85-87. - A vár részletes kutatástörténetét lásd: NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 29-30. 4 NOVÁKI GY., 1993.125-145.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006a. 3-6. 5 WOLF M., 1992b. 393-442.; WOLF M., 1996. 242-254.; WOLF M., 1999. 315-328.; WOLF M., 2001a. 179-198.; WOLF M., 2001b. 127-152.; WOLFM., 2005. 131-139. 6 GYÖRFFY GY., 1987. I. 737, 761-763. - Benkő Loránd mutatta ki, hogy all. századtól sok helyen említett „földvár" (Feldwar, Felduar, Fewlduar stb.) helynevek mindig elpusztult várat jelentenek. Vö.: BENKÖL., 1998a. 127-132. 7 WOLFM., 2006. 291-299. 19. EDELÉNY-BORSOD - DERÉKEGYHÁZA A Derékegyháza-dűlő dombja Edelény-Borsodtól ÉK-re, 1,5 km-re van. A Derék-hegy DNy-i nyúlványát képezi, melytől egy hegynyergen mesterségesen bevágott árok választja el, amelyen át Ládbesenyő felé vezet az országút. A dombot É és Ny felől vizenyős rét határolja, alját a Balajti-patak és a Malom-ág fogja közre. A domb alakja hosszúkás, felszíne domború. É felé kinyúló része a legmagasabb. É-i oldala meredek, a D-i enyhén lejt, Ny-i vége keskeny gerincben fut le. Az egész terület szántóföld, jelenleg parlag. A feltételezhető erődítés egyeden nyoma az említett mély bevágás az országúinál. Ennek eredeti alakját nem ismerjük, az út építésekor nyilván átalakították. Jelenlegi felső szélessége 20-30 m között váltakozik, mélysége 2 m körüli. Sáncnak nincs nyoma a felszínen, lehetséges, hogy azt már szétszántották. Az É-i, meredek oldal felett mesterségesterasz húzódik végig, ez azonban a szántás következménye, mindenesetre ez a vonal fogható fel az egykori telep szélének. A településre alkalmas D-i, enyhe lejtőn semmi sem zárja le az egykori telep szélét, feltehetően lenyúlt a domb aljáig. Erre mutat az az adat is, hogy Nyíri Dániel ásatása során a domb alján is találtak „tűzpadokat" és sok leletet. Az egykori telep hossza kb. 400, legnagyobb szélessége kb. 250 m, területe kb. 3,7 ha. A domb az őskor és középkor különböző korszakaiban volt lakott. A lelőhelyet első ízben Kandra Kabos említi. 1866-ban a tagosításkor ez a domb Ragály Gy. birtokába került, ekkor mélyszántást végeztek. Az eke egy templom alapfalaiba akadt. A maradványokat feltehetően Butykay J. miskolci mérnök figyelte meg, akitől Kandra az értesüléseit szerezte. A templom hossza 28 m volt, egyik végén torony, másik végén, ÉK felé a szentély alapfala is kibontakozott. Két oldalán három-három „faltam" (támpillér) is kivehető volt. Az egész alapot kiásták (nyílván útban volt a szántásnál), még a templombelsőből is összeszedték a kő és habarcs törmeléket. Az alapozásban hosszú, faragott kövek is voltak. Kandra szerint ez lett volna a borsodi földvárhoz tartozó legkorábbi templom.

1 A templommaradvány helyét nem ismerjük.