Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

17. DÉDESTAPOLCSÁNY-VEREBCE-TETŐ A Verebce-tető Dédestapolcsány és Mályinka határvonalán, Mályinkától DNy-ra kb. 2,5 km-re emelkedik. A gerinc fő iránya É-D-i, oldala igen meredek, három nagy kiemelkedés tagolja. Az É-i hegykúpon (tszf. magassága 598 m) a középkori dédesi vár romjai találhatók, a középső egy sziklás, meredek oldalú csúcs, az ún. Kisvár, majd tovább D-i irányban hosszan elnyúló, lapos hegyhát, a Verebcebérc következik, melynek különálló előtagja a „Vásárhely-parlag" nevű emelkedés. A középkori dédesi vár hegykúpjának Ny-i oldalát két sánc zárja le, egymástól 40-130 m-re, magasságuk 0,5-1,5 m. A hegy Ny-i, viszonylag lankásabb oldalán sok mesterséges terasz húzódik, hosszuk több száz méter, de vannak rövidebbek is. A legalsó a meredekebbé váló hegyoldal felett jelenti a telep szélét, egyúttal a védelmi vonalat is. Ez a terasz a DNy-i oldalon közel 1,5 km hosszan már sánc alakjában követhető és felkanyarodik a D-i nyeregbe, a Verebce-lápára. Itt három rövid védelmi vonal védte a Verebce-tető D-i végét, két árok, közöttük pedig egy alacsony sánc. A hegy K-i oldala sokkal meredekebb, itt határozott védelmi vonalat nem találunk. A „Vásárhely-parlag" vonalától kezdődően itt is vannak mesterséges teraszok egymás alatt, többnyire rövidebbek, mint a Ny-i oldalon lévők, a legalsó közel a völgyfenék felett húzódik. A középkori dédesi vár alatti K-i oldalon a teraszok ehnosódottak, már nem lehet pontosan követni a vonalukat. Az így körülhatárolt egykori telep hossza, az ÉNy-i külső sánctól a Verebce-lápa külső árkáig 2075 m, legnagyobb szélessége a Vásárhely-parlag vonalában mérhető, 860 m. Terjes területe kb. 123 ha. Nagy szintkülönbségek mutatkoznak az egyes belső részek között, ami eléri a 186 méter is. A Verebce nevével első ízben egy 18. század végi térképen találkozunk, de itt „Verepcze lápa" alakjában. Ugyanezen szerepel a hegy két részének ma is használatos neve, a „Kisvár" és a „Vásárhely" is, déli végében pedig a hegynyereg helyén a már elfelejtett „Vas kapu" elnevezést olvashatjuk.

1 Utóbbi elnevezés az 1855. évi térképről már hiányzik.

2 Az ugyanitt lévő középkori Dédes várától jól elkülönülő hatalmas földvárat elsőként Fodor Antal ismerte fel, aki 1827-ből fennmaradt kéziratában említi. Eredetét azonban nem vezeti vissza az őskorba, hanem a dédesi vár nevezetes 1567. évi ostrommával hozza kapcsolatba.

3 Lehetséges, hogy Bartalos Gyula is ismerte, mert 1899-ben a középkori dédesi várat úgy említi, mint amely „az ősi sziklavárnak egyik csúcsán épült."

4 Közveüenül a középkori vár melletti barlangból 1941-ben Róth (Rozsnyai) M. gyűjtött egy őskori cserepet, amely a Nemzeti Múzeumba került, 1944ben pedig ugyaninnen egy kis silex töredékét juttatta ugyanoda.

5 1968-ban Nováki Gyula járta be a nagy kiterjedésű földvárat, ennek alapján említi két évvel később Kemenczei Tibor, mint feltehetően a Kyjatice-kultúrába tartozó erődített lakótelepet.

6 1974-ben a középkori vár és az ún. Kisvár nevű sziklacsúcs közötti nyeregben Dobosy László gyűjtött néhány cserepet.

7 Részletes leírását felmérésével 1988-ban Nováki Gyula tette közzé (17. ábra), majd 1992-ben és 2002ben újra összefoglalják a Verebce-tető erődítményére vonatkozó adatokat.

8