Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

azonosította, mivel a szarvaskői várhegy párnalávaként alakult ki, így „kerek" alakja miatt kaphatta a nevét. Vö.: GYÖRFFY GY., 1987. III. 107.; Egy másik elképzelés szerint Kerekkő az Ódorvár hegyével lehetett azonos. Vö.: Kis P., 1995. 290.; Egy legújabb verzió szerint a Kerekkő és a Füzérkő ugyanazt a hegyet jelöli, mivel Füzérkő hegyének, amelyen a vár áll távolról kerekded alakja van. - Megjegyzendő, hogy (Bükk-)Zsérc mellett DK-re, a Hór völgy bejáratának Ny-i oldalán ma a Kerek-hegyet találjuk. 13 Ezek részletes felsorolása: AOkl. X. 62. szám alatt. 14 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 31.; GYÖRFFY GY., 1987.1. 817.; ENGEL P., 2002. passim 13. CSERÉPFALU - MÉSZ-TETŐ Cserépfalu községtől É-ÉK-re 1,5-2 km-re egy ÉNyDK irányú hegyhát húzódik, a községből a Szárvölgybe vezető út felett. A viszonylag keskeny gerinc a hegyhát E-i szélén van, igen meredek oldal felett. D-i irányban azonban enyhén lejt az egész hegytető és csak a széle megy át meredekebb oldalba. A hegy ÉNy-i vége nem válik külön, de tagoltabb és csúcsosan végződik. A természet szinte magas „sánccal" vette körbe a belső területet, ami védelmi szempontból előnyös volt. DK-i irányban a lankás hegyoldal folytatása felé nyitott volt a lakott terület, ezért itt valódi sáncot emeltek, amely a hegyoldalban majdnem egyenesen tart lefelé. A sánc fent a gerincen derékszögben meghajlik, majd 20 m után megszűnik. Magassága 1-1,5 m között váltakozik, árok nincs mellette, de külső oldala magasabb, mint a belső, tetején kövek is vannak. Az egykori telep szélét az É-i oldalon, fent a gerincen a továbbiakban az éles, természetes hegyperem jelenti, amely közel 60 m hosszan vulkáni eredetű sziklasorból áll. Nem találni mesterséges sáncot a Ny-i és a DNy-i oldalon sem, ezeken a részeken az egykori telep széle nem követhető teljes bizonyossággal. Különösen bizonytalanná válik a középtájon kiemelkedő kis, természetes domb körül. A belső terület nagy szintkülönbségeket mutat. Ny-i harmadában egy mély, természetes eredetű mélyedés húzódik végig. A telep hossza 400, legnagyobb szélessége a sánc mellett mérve 225 m, területe 5,86 ha. A Mész-tetőt, mint őskori földvárat, Korek József ismerte fel és írta le elsőként. 1960-ban egy korábban, 1933-ban előkerült neolitikus sír helyét kereste. Rövid, mindössze egynapos próbaásatást végzett. Összesen öt kutatóárkot ásatott a sánc felső harmada mellett, egyet a sánctól Ny-ra 10 méterre, hármat a sánctól K-re 20, illetve 40 méterre, egy 10 m hosszú árokkal pedig a sánc külső, K-i oldalát vágta át. Telepjelenség nem bontakozott ki. A sánc mindkét oldalán kevés cserép került elő a felső rétegben, a sánc K-i oldalán kívül az egyik helyen 50 cm mélyen. A sáncátvágással az egyenes eredeti felszínre hordott, mesterséges töltés metszete jól látszott. A sánc külső alján kívül V alakú, keskeny árok bontakozott ki, külső nagy árok azonban nem volt. A sáncban is előkerültek cserepek, amelyek, a többi kutatóárokból napfényre kerültekkel együtt, a kora vaskorból származnak.

1 Később az ásatás eredményei alapján Kemenczei Tibor ismertette röviden a leleteket, mint a Kyjaticekultúra erődített telepéről származókat, megjegyezve, hogy Saád Andor is gyűjtött cserepeket a helyszínen.

2 Ezt követően a lelőhelyet még több helyen említik.

3 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (13. ábra).

4 A rövid próbaásatás alapján a késő bronzkori Kyjatice-kultúra erődített telepének bizonyult, de úgy tűnik, a kora vaskort is megérte. A cserepek előkerülési helyei arra mutatnak, hogy a telep a sáncon kívüli lankás hegyoldalban is folytatódott. Az a körülmény pedig, hogy a sáncban is voltak cserepek, annak a jele, hogy az erődítés megépítésére nem a telep keletkezésekor, hanem a kultúra egy későbbi szakaszában került sor. 1 Korek József ásatási naplója. Magyar Nemzeti Múzeum. Adattár. II. 1961/51. 2 KEMENCZEI T., 1970. 20.

1.

1. 14., III. t.; KEMENCZEI T., 1988. 93. 5. kép 7-12. 3 MIHÁLY P., 1978-1979. 61.; SZABÓ JÁNOS GY., 1983C. 292.; KEMENCZEI T., 1984.129. 4 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 12, 103. - A várra legújabban: D. MATUZ, E. -NOVÁKI, GY., 2002. 11, 91.