Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

jelentős telepmaradványai kerültek elő, két földbe mélyített ház, gödrök, paticsok, csiszolt kőbalta és kerámialeletek. A felső rétegek (a felszíntől 20-60 cm mélyen) pedig a késő bronzkorba sorolhatók, de utóbbi korszakból rétegződés, vagy ház alaprajza nem volt megfigyelhető. A feltárt leletanyag a telep szélére dobott hulladéknak bizonyult. Az ásatás folyamán a kerámialeletek között került elő egy 41 darabból álló bronz kincslelet (bükkaranyosi IV. számú) egy halomban (31 lándzsa, 8 tokos balta, 2 csákány) amely a pilinyi kultúra Bárca-csoportjába sorolható.

6 Kemenczei a feltárt szelvény folytatásaként 26 m hosszú kutatóárokkal átvágta a sáncárkot is, amely a metszetrajz szerint eredetileg 2 méterrel mélyebb volt, de szélessége mindössze 3-4 métert ért el, alját pedig gömbölyűén képezték ki. Az árok betöltődésében késő bronzkori cserepek voltak.

7 1967-ben Lossos Miklós és Ráksi Miklós készítették el a földvár felmérését. 1976-ban a földvár körül, az árkon kívül hétvégi házak építése közben került elő nagyobb mennyiségű bronzkori cserép, patics és őrlőkő.

8 Az erődítés felmérését és a rá vonatkozó adatokat - mint a késő bronzkori Kyjatice-knltúra várát, - 1992-ben, majd 2002-ben tették közzé (11. ábra).

9 A földvár erődítését - az előkerült leletek alapján - a késő bronzkori pilinyi kultúra idejébe helyezhetjük. 1 FÉNYES E., 1851.1. 49. 2

SZENDREIJ., 1897. 185. 3 KOREKJ.-PATAYP., 1958.12. 4 KEMENCZEI T., 1965. 7.; K. VÉGH K. - KEMENCZEI T., 1965. 450. 5 HOM Régészeti Adattára. 1965. május 25. 021 - 2299/2. helyrajzi számmal. 6 KEMENCZEI T., 1966a. 6-7.; KEMENCZEI T., 1966d. 49-53, 5760.; KEMENCZEI T., 1970. 28-29.; KEMENCZEI T.- K. VÉGH K., 1966. 403-404.; KEMENCZEI T., 1974. 49.; KEMENCZEI T., 1984. 97-98,115. A neolitikus leletekkel kapcsolatban lásd: KALICZ N. - MAKKAY J., 1977. 71, 123. - Bükkaranyosról (korábban Aranyos) a 19. század óta már négy bronz kincslelet került elő. Ezek közül az I. számú a pilinyi kultúrából származik, tehát azonos korú az 1965-ben, a Földvárban előkerült IV. számú leletegyüttessel, de a H és El. számú már az ezt követő Kyjaticekultúra hagyatéka. Az I, EL és m. számú leletegyüttes közelebbi lelőhelyét nem ismerjük Bükkaranyos határán belül, ezért bizonytalan, mennyiben hozhatók összefüggésbe a Földvárral (KEMENCZEI T., 1984. 115, 145.). Mozsolics Amália e leletek alapján aranyosi raktárlelet-horizontot különböztetett meg (MOZSOLICS A., 1985.104-106.). 7 KEMENCZEI T., 1974.49.; KEMENCZEI T., 1984.97. 8 GÁDOR J.HELLEBRANDT M., 1977. 78. 9 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 11-12, 102.; D. MATUZ, E. -NOVÁKI, GY., 2002.12,93. 12. BÜKKZSÉRC - FÜZÉRKŐ Bükkzsérc és Cserépfalu között indul É-ÉNy felé a Bükk hegység közepe irányába a Hór völgy, amely a völgy elejétől kb. 6,5 km után kettéágazik. ÉK-i irányba a Hór-völgy folytatódik tovább, ÉNy felé pedig a Hosszú-völgy ágazik el. E két völgy fogja közre a rendkívül meredek, több helyen szakadékos oldalú 448,9 m tszf. magasságú Füzérkő sziklás csúcsát. A vár nem a csúcson található (erre kevésbé is lett volna alkalmas), hanem attól kb. 150 méterre ÉK-re, a gerinc 449,0 m tszf. magasságú következő kiemelkedő részén. A vár hosszúkás, lapos platójának ÉNy-i szélét határozott, 20-30 cm-re kiemelkedő perem jelzi. Középtájon a perem külső oldalán 3-^1 m hosszan egy gyenge, habarcsba rakott, kb. 1 m magas kőfal külső síkja figyelhető meg. Ez a peremen futó egykori várfal alapozása, melynek vastagságát nem ismerjük. Úgy tűnik, a kissé kiemelkedő, fűvel benőtt perem a fal maradványait takarja. A plató ÉNy-i, hosszanti oldalán futó fal feltehetően bekanyarodik mindkét végén, de ezt csak ásatással lehetne tisztázni. A vár DK-i, hosszanti oldala rövid, erős lejtő után szakadékban végződik, ezen az oldalon erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A várat É, Ny és DNy felöl, 5-6 méterrel mélyebb szinten árok védte félkörívben, kis részben sziklába vágva. Ez azonban ma már csak terasz alakjában látható, mivel a felső falból leomló kövek feltöltötték. Csak a DNy-i végében van rövid szakaszon sánc az árok külső oldalán, amely egy sziklatömbben végződik. DNy felöl természetes hegynyereg választja el a Füzérkő sziklás csúcsától, ÉK felé pedig a hegy keskeny, kissé lejtő gerince folytatódik. A vár platójának hossza 24 m. Szélessége nem állapítható meg pontosan, a felső sík rész kb. 6 m, ha a