Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

enyhén emelkedő hegyháton, 30 méteren belül próbafúrásokat is végeztek, de csak vörösre égett paticsdarabokat találtak.

6 Az eddigi kutatók a Földvár nevű dombot valójában csak neve alapján sorolták az erődítmények körébe, a domb korára és rendeltetésére csak egy teljes körű ásatás deríthetne fényt. 1 B.-A.-Z. M. Lt. U. 91. sz. térkép 2

PESTYF., 1988. 53. 3 KEMENCZEI T., 1968. 21. XI. t. 7, 3. kép. - 1866-ban Ipolyi Arnold említ „arany ékszereket és bronzokat" Bánfalvárói, közelebbi helymeghatározás nélkül. Mivel a Földvár az egykori Bánfalva határához tartozott, nem kizárt, hogy ezek is onnan származtak. 4 HOM Fotóleltárkönyv. 15-16. Erre az adatra Wolf Mária hívta fel a figyelmünket. 5 DOBOSY L, 1975.10-12. 6

NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992.10,101. 5. BODROGKISFALUD - VÁRHEGY A jelenleg Bodrogkisfalud területén elhelyezkedő Várhegy helyének megjelölésére számos téves adat látott napvilágot, mivel egyszer Szegihez,

1 máskor pedig Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt a történeti irodalomban. A Szegihez való tartozás talán azzal volt magyarázható, hogy ez a legközelebbi település a Várhegyhez, azonban már a legkorábbi 1806-ból származó kéziratos térkép, majd a későbbi térképek is egyértelműen Kisfaludhoz tartozóként jelölték a Várhegyet.

2 Bodrogkisfaludtól E-ra 2 km-re emelkedik az önálló kúp alakú 299 m tszfm. Várhegy. Körös-körül meredek oldalának aljában nagy kiterjedésű szőlő és gyümölcsös van, felső meredekebb részét bokros erdő fedi. A hegy felső része füves, több bokros résszel, de jól áttekinthető. A vár a hegytető kis ovális platóját foglalja magába, ennek magasabb része a K-i szélén van. A platót körben jól meghatározható perem szegélyezi. A platót alul két árok övezi, de ezek nem fedik teljesen egymást. A felső árok 4-5 méterrel alacsonyabb szinten veszi majdnem teljesen körbe a várat, csak a DK-i oldalon hiányzik kb. 40 m hosszan. Az alsó árok a plató alatt 9-11 méterrel alacsonyabb szinten futja körül a vár K-i felét. A Nyi, lényegesen meredekebb oldalon nincs nyoma az alsó ároknak. A felső platón és az árokban néhány nagyobb gödör újkori bolygatásokra utal. A plató átmérője 33, illetve 20 m. A vár terjes átmérője - az alsó árkot is beleszámítva - kb. 80 m-re tehető. A Várhegy helynévként először 1676-ból ismert, de ez akkor, mint Bodrogkeresztúrhoz tartozóként szerepelt. A későbbi összeírások ezután már folyamatosan Kisfaludhoz számítják. Minderre magyarázatul szolgáihat az 1607-ik évi bodrogkeresztúri törvénykönyvnek a középkori viszonyokra utaló bejegyzése, amely szerint Keresztúr, Kisfalud és Szegi közös határral rendelkezett.

3 Magát az erődítményt elsőnek Fényes Elek említi, miszerint a Várhegy tetején Szeghi vár romjai láthatók, majd a Tokaj-hegyalj ai Album is utal a romokra és a Várhegyen lévő csekély várromról képet is közöl.

4 1897-ben Dongó Gyárfás Géza említi a várat Zemplén megye erősségei között.

5 Az 1905. évi Zemplén megyei monográfiában azt írják róla, hogy a Bodrogkisfaludhoz tartozó Szegi pusztán a Várhegyen állt hajdan Szegi vára.

6 Az ugyanebben az évben kiadott egyházmegyei emlékkönyvben is szerepel a vár, amelyet Rákóczi Ferenc, valamint a Zeghi család várának tartanak. 1906-ban Gerecze Péter várromként két helyen, Bodrog-Kisfaludnál és Szeginéi is szerepeltette.

7 1955-ben Angyal Béla arról tudósít, hogy a község határában a Várhegyen várszerű erődítmény állhatott, amely valószínűleg a törökkorban pusztult el. A vár romjai, faltöredékei szerinte a század elején még láthatók voltak, de ma már csak a hegy csúcsán lévő kőtörmelék, egy kútszerú üreg s a csúcs körül körbefutó utak - valójában sánc és perem - mutatják, hogy ott valamikor vár állott. A hegy oldalában pedig egy régebbi kincskereső ásás ürege volt látható.

8