Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
Az eddigi sikertelen lokalizáción túlmenően sem a vár keletkezése, sem pusztulása nem ismert, de ha elfogadjuk Kristó Gyula feltételezését, ez azt jelenti, hogy a vár Aba Amadé nádor gönci székhelyű tartományuraságával függhetett össze. 1 Pesthy Frigyest idézi: WOLFM., 1989.136. 2 SoósE., 1889-1928. L 22, 318. 3 GYÖRFFYGY., 1987. L 138.; KRISTÓ GY., 1978. 34.; GÁDOR J.NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1978-1979. 27. 4 KRISTÓ GY., 1979.195-196. 5 FELDL-CABELLO J., 1980.12-13. * CSOMA J., 1897. 548.; L. WOLF M. - SIMÁN K, 1982. 119.; WOLFM., 1989.135-138,158. 7 Kiss L., 1988. E. 456.; WOLFM., 1989. 137., Lásd még; BENKÖ L., 1998c. 87. 8 Wolf Mária dűlőnév alapján Sárvárt Novajidránytól ÉNy-ra egy kisebb patak partjára helyezte, de itt nem találta nyomát 9 CSORBA Cs., 1993.37. 10 Dl. 75196.,-eztidézi: GYÖRFFYGY.. 1987.1.138. 126. ÓZD-VASVÁR-TETŐ A város mai területének középpontjában, a modem városközpont fölött, attól délre található a 269 m magas Vasvár tető, 1 melynek neve egy 18. sz. végi és egy 1878-ból származó térképen szerepel. 2 Mára a város lakóépületei által három oldalról is közrefogott meredek oldalú hegy egy észak-déli tengelyű kettős hegycsúcsban végződik. A hegytető egy tágas, széles és lapos felszínt képez, amelyen erődítésnek nincs nyoma. A fedetlen hegytetőn a korábbi mezőgazdasági művelés nyomaira a bizonytalan formájú teraszokból és a vadszőlőből lehet következtetni. Ezen túlmenően a hegytető két végén egy-egy háborús ütegállás nyoma ismerhető fel. Vasvárral első ízben Marjalaki Kiss Lajos foglalkozott, kezdetben nyelvészeti szempontból majd kifejtve azt a feltevését, hogy Castrum Sa\uar 1221-ből származó említése az Ózd melletti Vasvárral hozható kapcsolatba. 3 Ezt az azonosítást Györfry György is elfogadta és a vár jelentőségére a körülötte található törzsi nevekkel is utalt, majd később kifejezetten Géza fejedelemnek tulajdonította a vasraktárként szolgáló „Vasvárak" szervezetének kialakítását. 4 Heckenast Gusztáv szerint az itteni Vasvár lehetett az észak-borsodi vastermelés ellenőrzésének a központja a 10. században, nevének keletkezését pedig nem sokkal a honfoglalás utáni időkre valószínűsítette. 5 Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg 1988ban Kristó Gyula, aki szerint az 1220. évi adat az Ugocsa megyei Sásvárra (később Tiszasásvár) vonatkozik, amely az azonos nevű várispánság és főesperesség központja volt, és ugyanezt az álláspontot fogadta el a Váradi Regestrum legújabb kritikai feldolgozása is. 6 Dobosy László több ízben foglalkozott a Vasvár-tetővel, kiemelve a hegy jó fekvését, esetleges útellenőrzéssel kapcsolatos szerepét, de mivel várnak nyomát a hegyen nem találta, ezért később már arra utalt, hogy a vár nem föltétlenül a hegytetőn állt. 7 1992-ben a korábbi megyei vártopográfia az elpusztult erődítmények között szerepeltette Vasvárt, legutóbb pedig F. Dobosy László foglalta össze a Vasvárra vonatkozó adatokat. 8 Vasvár nevének első és egyetlen Árpád-kori említése 1221-ből a Váradi Regestrum 243. számú jegyzőkönyvében található „Castrum Sajuar" alakban. A jegyzőkönyv egy 1220-ban lezajlott tüzesvaspróba ítéletet ír le, melyre azért került sor, mert a Hangonyban lakó Hangonyi Isztrás, Tubulnak testvére a vasvári vár tiszti rangú jobbágyait és a (lénárd)daróci közrendű várnépet vádolta birtokrészének, Susának feldúlásával. A jogsérelemben Demeter alországbíró akart bíráskodni, de a tanúk elégtelensége miatt a váradi tüzesvaspróbára hárította a legfelsőbb ítélő szó kimondását. 9 Más okleveles adatról, amelyben a várat emhtik nem tudunk. Heckenast Gusztáv csak közvetett adatok alapján tételezte fel, hogy itt még a megyerendszer megszervezése előtt egy adminisztratív központ lehetett. Úgy vélte a nyugat-magyarországi Vasvár analógiája alapján, hogy a kialakuló magyar államszervezet valamilyen formában itt is biztosította magának a vastermelés ellenőrzését és irányítását. 10 Központi szerepére szerinte a környéken megtalálható törzsi helynevekből (Jenő, Kér, Ladány, Várkony, Hetény, s talán Horvát) is következtethetünk. E helynevek annak emlékei, hogy az Árpádok idegen törzsekből származó katonasággal szállták meg az elfoglalt területet. 11 A környékről számos korai vasbányászattal, vaskohászattal és vasfeldolgozással kapcsolatos helynév ismert, sőt vasfeldolgozásra utaló leletek is előkerültek. 12 A Vasvár név ezen a tájon legközelebb csak a késő-középkorban bukkan fel. 1456 és 1498 között kilenc olyan okleveles forrást ismerünk, amelyekben a Vasvár-i családnév bukkan fel Ózd környékén, illetve - amennyiben ez egy 18. sz. második feléből származó adatból visszakövetkeztethető - a Fodorháza nevű borsodi birtok is Vasvárral azonosítható. 13 E Vasvár kora-újkori és újkori története napjainkig ismert 14 , ennek ellenére nem tudunk olyan vármaradványról vagy említésről, amely segítene a korai Vasvár helyét Ózd környékén helyhez kötni. A leletek és nyomok hiánya a Vasvár-tetőn csupán azt valószínűsíti, hogy a vár nem ezen a hegytetőn állt. 15 1 A hegy mai hivatalos neve Kő-lápa 2 B.-A.-Z. M. Lt. T. 89. és U. 728. sz. térképek 3 MARJALAKI KISS L., 1925. 47.; MARJALAKI KISS L., 1926. 1315. - Marjalaki Kiss Lajos szerint a jogesetben szereplő személyek több egykorú, Ózd környéki ügyekkel összefüggő oklevélben is szerepelnek. A Sasvár - Vasvár vitához meggyőzően fejtette ki azt a véleményét, miszerint „nem valószínű, hogy két ilyen távol
