Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
inkra a településerődítésnek felismerhető nyomairól nem tudunk. 1 KEMÉNY L., 1907. 374.; IVÁNYIB., 1926. 44,143. 2 HOFFMANN A., 1896. 118, 121.; ENYICZKEY B. - SZKLAY J., 1896.511. 3 Coll. 23., Sect. 10. 117. HANGÁCS - CASTELLUM Hangácsról több adatunk van egykori erődített helyekről, de ezeknek ma már nincs nyomuk. 1864-ben helybeli hagyományra hivatkozva jegyezték fel, hogy bizonyos „barátok zárdáját" a csehek elfoglalták, „egy kevéssé megerősítették" és innen, valamint a galgóci és vadnai várból uralták a vidéket. Ennek a várnak a lerombolását, a leírás szerint, I. Ferdinánd alatt az 1543. évi 4. törvénycikk rendelte el. 1 Hangácson 1535-ból tudunk „kastélyról", Bertóthy Mihály és felesége, Zsófia, azelőtt özv. Hangácsi Albertné tulajdonában. 2 A 16. század közepén Réghy Kelemen egri udvarbíró a Tomori család birtokának felét örökölte, Hangáccsal együtt. A Tomori-birtok másik felét 1549-ben Rákóczi Mihály kapta meg Nádasdy Tamás országbíró ítélete nyomán. Rákóczi híve, Serédi Gáspár kassai főkapitány a hangácsi kastélyt elfoglalta, felgyújtotta és kirabolta. 1554-ben Réghy visszafoglalta a Tomori család volt birtokát, így ismét övé lett a hangácsi kastély is. 1556-ban újabb támadás érte a kastélyt, ezúttal Bebek György vezette kisebb nemesi csapat részéről, az erődített kastélyt elfoglalták, kirabolták, védőit megölték, vagy elhurcolták. 1558-ban azonban Réghy újból harcol a birtok viszszaszerzéséért. Ebben az évben ismét övé a hangácsi kastély, a következő évben pedig már az egész volt Tomori birtokot visszaszerezte. 3 A hangácsi kastélyra a következő adatunk már 1629-ből származik, amikor „curiam seu castellum Hangács"-ot említenek. 4 Az 1740es években Szathmáry Király György kijavíttatta a kastélyt, majd utódai elbontották a düledező tornyokat. A 19. század végén a hangácsi református egyház vette meg, s annak helyén annk anyagából templomot építtetett. 5 A helybeliek szerint a faluban egykor négy kastély volt, ma már egyik sem áll. Az egyik helyén a református templom emelkedik. A másikat akkor bontották le, amikor a helyére a római katolikus templom épült. A harmadik a református templom közelében volt, a negyedik pedig kint a falu északi szélén. Ezek környékén 1979-ben Nováki Gyula és Sándorfi György egyik helyen sem talált erődítésre utaló nyomokat. Leginkább a református templom áll olyan helyen, ahol elképzelhető lenne egy védett épület. 6 'PESTY F., 1988. 136-137. 2 BOROVSZKY S., 1909. 88.; H. TAKÁCS M., 1970.194. 3 CSOMA J., 1897. 477-478, 480. - Az adatokat innen veszi át: PUKYA., 1910. 12-13. 4 H. TAKÁCS M., 1970.194. 5 SOÓSE., 1889-1928. 6. 186. 6 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 57. 118. HERNÁDNÉMETI-TELEPÜLÉSERŐDÍTÉS Hernádnémetire vonatkozóan eddig egyetlen forrást ismerünk, amely a település 17. sz. végi - 18. sz. eleji erődítettségét igazolja. 1704-ben, amikor a Szerencs várának tartozékát képező, - de ekkor Abaújvár megyéhez tartozóként szerepeltetett - Hernád Némethy összes utcáját összeírják, megemlítik a Szerencs felé és Ónod felé eső l-l kapuját is. 1 A hajdútelepülések számító Hernádnémeti erődítettségére 1983-ban Csorba Csaba hívta fel a figyelmet. 2 Hernádnémeti 1592-ben lesz a Rákócziak birtoka. Rákóczi Zsigmond 1608-ban és 1609-ben, fia Rákóczi György 1630-ban, Rákóczi Pál pedig 1631-ben telepít hajdúkat Hernádnémetibe, akik a telepítéskor kiváltságokban is részesültek. A hernádnémetieknek adott hajdúkiváltságokból tudjuk, hogy az ott lakók feladata földesuruk, a Rákóczi-család birtokainak védelme volt. 3 További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a feltehetően palánkból és árokból álló településerődítés fennállásának idejét, illetve pontosabb helyét és kiterjedését meghatározhassuk. 1 U. et C. 4. 88-89. - Erre utalt Csorba Csaba is. 2 CSORBA Cs., 1983.41. 3 MOL A 57 5. 18-19.; RÁCZ I., 1969. 128.; DANKÓ L, 1991. 23.
