Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

106. VATTA-TESTHALOM A Testhalom Vatta község Ny-i szélétől D-re 2,5 kmre, a Csincse-patak jobb partja feletti, alig kiemelkedő széles fennsík szélén található. Ma már csak a középső kis domb maradványát lehet felismerni, az egykor körülötte húzódó ároknak a felszínen már semmi nyoma sem maradt, teljesen feltöltötték. Ezért a domb átmérőjét sem lehet meghatározni, de hasonló lehetett a többi, a hatvani kultúrába tartozó várhoz. Felső átmérője 30-35 m körüli lehetett. DK-i oldala a természetes domboldalban folytatódik, ahol a mesterséges árok megszakadt. Felszínén a szántásban kevés cserép található. Először 1864-ben, a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtéskor említik, amikor feljegyezték, hogy egy monda szerint a török által elpusztított falu lakosait temették ide, ezért nevezik Testhalomnak. A halom birtokosa, Nagy Gedeon 1846-ban szőlővel ültette be, ezt azonban 1849-ben az orosz seregek tönkretették, azóta elhanyagolt terület.

1 1871-ben Kandra Kabos ernliti „Tetemhalom" vagy „Testhalom" néven, amelyben „csákányféle vas és nyolctaréjú sarkantyúk kerültek elő."

2 1900 körül a halom új birtokosa, báró Seckendorff Herman az egész halmot felásatta és az előkerült leleteket (agyagszűrők, lángborítók, kő- és csonttárgyak, tűzpad-maradványok, paticsok, cserepek), összesen 147 darabot, beküldte a miskolci múzeumba. Ezután Gálfry István és Petró József próbaásatást végeztek a halom helyén, miután a halmot már lehordták, elegyengették. Csak néhány cseréptöredék volt az eredmény, de megállapították, hogy a halom váltakozó föld- és hamurétegekből állt. A leleteket (kép nélkül) Lossonczy István részletes leírással közölte.

3 Ugyanekkor a lelőhelyről származó 16. századi kardról és Anjou-kori páncéling darabjáról is értesülünk, de ezek előkerülési körülményei nem ismertek.

4 Később ugyanezeket ismertetik röviden.

5 A halom helyét 1960-ban védett régészeti területté nyilvánították.

6 Kalicz Nándor 1968-ban a miskolci múzeumban őrzött leletek alapján a hatvani kultúra telepei közé sorolta a Testhalmot.

7 Legutóbb 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (104. ábra)} A földvár erődítését - az előkerült leletek alapján - a kora bronzkori hatvani kultúra idejébe helyezhetjük. A lelőhellyel kapcsolatosan felmerült annak a lehetősége is, hogy itt elsősorban egy őskori teli-szerű település állhatott, mely eredetileg is egy vízzel körülvett dombra települt, vagy azt később vették körbe árokkal. 'PESTY

F., 1988.364, 366. 2 KANDRAK., 1871. (1871. szeptember 28.) 3 GÁLFFY I., 1901. 39.; LOSSONCZY L, 1902a. 345-350.; LOSSONCZYL, 1902b. 78. 4 LOSSONCZY I., 1902b. 90,92.; LOSSONCZY L, 1902c. 5 NAGY G., 1914. 385. 6 HOM Régészeti Adattára. 650/2/1960.; HELLEBRANDT M., 1978-1979.19. 7 KALICZN, 1968.119. 8 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 24,112. •