Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

ok és sáncok" ma is láthatók.

1 Az eredetileg 1687-ből származó protocollum hiteles szövegét később Benke István ismertette: „A Templom ellenében való hegyről ostromlottak őket, [mármint a cseheket] mellyet most is Cserhegyének hínak, a' holott is földhányások helyei láttatnak. '

a Az enüített utalás nyomán 1993. év őszén a Cser-hegyet Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén járta be Patay Pállal együtt. Ennek eredményeként egy nagy kiterjedésű, eddig ismeretlen, - de a leírásokkal szemben nem középkori eredetű - sáncvárat sikerült lokalizálni, melynek adatait, 1994. évi felmérésével együtt 1997-ben tették közzé (93. ábra)} A sáncvár területén előkerült őskori cserépdarabok között közelebbi kormeghatározásra alkalmas nem volt. Korára vonatkozóan azonban leginkább a késő bronzkor jöhet számításba a környék többi őskori sáncvárához hasonlóan. Erre a korra a többnyire magas fekvésű, nagy kiterjedésű sáncvárak a jellemzők, de végleges kormeghatározás csak régészeti kutatástól várható. 1 RAPCSÁNYIL., 1975. 36. 2 BENKEL, 1988.103. 3 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 84-88. 96. TELKIBÁNYA A Telkibánya közepén emelkedő Templomdomb legmagasabb pontját a középkori eredetű többször átépített református templom foglalja el, melyet temető vesz körül. A temető szélén sáncárok fut körbe, melybe a sírok egy részét is beleásták. Az árokkal közrefogott terület a Templomdomb fennsíkszerű platójának DK-i szélén annak közel 1/3 részét foglalja el. A 116 m átmérőjű területet körbevevő árok nagyrészt most is ép állapotban van, csak az ÉNy-i oldal mintegy 70 m hosszú szakaszán lett teljesen feltöltve, melynek helyén jelenleg aszfaltozott út, épületek és kertek találhatók. Az árok a K-i oldalon szakadékba torkollik bizonyára újabbkori földcsuszamlás vagy lebányászás következményeként, majd 70-80 m után folytatódik ismét az árok az É-i oldalon és az útig követhető. A K-i oldalon a szakadék vonalából indul egy másik árok a vár belseje felé, de kb. 30 m után megszűnik; valószínűleg egy belső árok kezdete, de folytatását már teljesen feltöltötték. A Ny-i oldalon az árok külső szélén található a sánc egyetlen, ma is épen maradt mintegy 50 m-es szakasza, melynek D-i vége a meredek hegyoldalban végződik, É-i folytatását pedig a már említett aszfaltozott út, épületek és kertek kialakításakor tüntették el. A várat a D-i, a K-i és az ÉK-i oldalon a meredek hegyoldal is védte, így itt egyetlen sáncárok is elegendő volt; az É-i és Ny-i oldalon azonban a hegytető folytatódik, ezért ezeken a helyeken komolyabb erődítés kellett. Ez utóbbira utal a K-i oldal szakadéktól kiinduló árokmaradványa és a Ny-i oldal sánca, amelyek feltehetően a körbefutó sáncárok további erősítését szolgálták. A ma is látható sáncról és árokról először a templom É-i falában az 1624. évi átépítéskor állított, jelenleg is eredeti helyén álló - korabeli emléktábla szövege tesz említést.

1 Ezt követi a helyi református egyház 1687. évi protokolluma, mely szerint a 15. sz. közepén a várost megszállva tartó husziták (csehek) erődítették meg a templomot, „azt árokkal körül vévén abból oltalmazták magukat. "

z 1906-ban Gerecze Péter tesz említést műemlékjegyzékében az erődítményről, TEMPLOMDOMB 3 amikor bástyák és körfalak maradványairól ír. Soós Elemér is említi, Pogrányi-Nagy Félix pedig az olyan erődített városok közé sorolja, amely ma is lakott, de „erődművei" eltűntek.

4 Később Molnár Endre tévesen azt írja róla, hogy: 1395-ben „«Vítas"-ként megerősített hely volt két hatalmas kőtemplommal, melyeket védőfalak vettek körül. Az erődítéseket a templomokkal együtt a csehek elpusztították, de bástyáinak, árkainak csekély nyoma még ma is látszik.

5 A Telkibányával foglalkozó későbbi munkák jórészt a már korábban közölt adatokat ismételték meg, utalva a középkori bányaváros korabeli erődítményeire.

6 Benke István adatai szerint a templom körüli temetőben sírásás közben gyakran nagyméretű faragott párkánykövek kerültek elő, melyből és a város középkori címere alapján itt kőből falazott várra következtetett.

7 A templom körüli sáncok 1994-ben