Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

88. SZÖGLIGET - OVAR Szögliget község szélétől ÉNy-ra, közel 1 km-re emelkedik a 382,3 m tengerszint feletti magasságú Óvár-tető.

x A hegy EK-felé kinyúló széles gerincének kissé kiemelkedő végén található a vár. A hegyet ENy felől a Méhes-völgy, majd ennek folytatásaként K felől a Szögligetre levezető Vár-völgy fogja közre. A hegyet jól áttekinthető erdő fedi. A vár alakra ovális, szélét elmosódott terasz jelzi, amely csak az ÉNy-i oldalon szakad meg 25 m hoszszan. Belső területe domború, Ny-i szélén egy rövid perem törik meg derékszögben. A DNy felé csatlakozó, néhány méterrel alacsonyabban fekvő hegynyereg felöl ívben görbülő árok védte, melynek szélessége 7 m, hossza 45 m, és mai mélysége alig éri el az 1 m-t. A vár hossza 88 m, szélessége 40 m. Először egy 1866. évi térkép tünteti fel az Óvár helynevet,

2 majd a LTI. katonai felmérés térképe.

3 1969-ban Paládi-Kovács Attila egy Szádvárral kapcsolatos népmondát ismertetett, melyben az Ovárt is ernlítik, ahol egy helyi lakos adatközlése szerint a hegyen „60-70 éve [tehát az 1900-as évek elején] még meg volt a fundamentum, kövek pedig ma is találhatók"} A helyszínen először Dénes György járt, aki rövid leírást is közöl róla megemlítve azt, hogy az Óvár csúcsán ismeretlen korból származó sáncolás maradványai találhatók, majd ugyanabban a munkájában „ősi földvár maradványainak" határozta meg a sáncokat.

5 Leírását és 1988. évi felmérését (86. ábra) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vártopográfiai cikksorozat keretében 1997-ben közölték először.

6 2004ben Halász Ágoston Szádvár kapcsán vetette fel azt a nézetét, hogy a korai Szádvár esetleg nem is a mai helyén, hanem a 14. - 15. századig az Óvár-tetőn lehetett.

7 Legutóbb Feld István foglalkozott széleskörű vizsgálat keretében az Óvárral, felvetve azt, hogy elsősorban a kilátás és a megfigyelési lehetőségek növelése lehetett létesítésének célja, ásatás nélkül azonban kora közelebbről nem határozható meg; nem dönthető el, hogy őskori vagy középkori eredetű, de származhat akár a 16. századból is.

8 A vár eredete ismeretlen, okleveles említéséről nem tudunk. Neve régebbi építésű várra utal, az amit a vele szemközti, a Ménes-völgy túlsó oldalán álló Szádvárral lehet kapcsolatba hozni. Forgách Ferenc krónikájából tudjuk, hogy Szádvár 1567. évi Schwendi-féle ostromakor Jablonca és Szögliget felől egy-egy erődöt építettek. így felmerül, hogy az Óvárban az ostromkor a Szögliget felöl létesített erődítményt lássuk, azonban annak eredeti funkcióját, az útelzárást a hegyen nem tudta volna betölteni.

9 A leletek hiánya főleg azt valószínűsíti, hogy nem lehetett hosszabb ideig használatban.

10 1 Az Óvár-tetőtől nyugatra az 1969. évi katonai térkép (M = 1: 25 000. Bódvaszilas, M-34-126-A-d) egy másik Óvár nevű hegyet is jelöl. 2 ROMÁN J., 1977-1979. 9. 97.: B.-A.-Z. M. Lt. U. 648. sz. térkép 3 Hadtörténeti Múzeum. Térképtár. LTI. kat. felmérés: Zone 11. Coll. XXm. sz. térképe (1887). 4 PALÁDI-KOVÁCS A., 1969.53. 5 DÉNES GY., 1975. 71,331. 6 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 82-84. 7

HALÁSZA., 2004.22-23. 8 FELD I., 2006.112. 9 FORGÁCH F., 1977. 887.; Forgách után többen is említik, így: HUNFALVY J. - ROHBOCK L., 1856-1864. II. 204. is. A Szádvártól D-re kialakított útzáró erődítmény maradványai lent a völgyben talán az Aggteleki Nemzeti Park területéhez tartozó „Szalamandra-ház" telkének déli szélén található sáncvonulattal azonosíthatók, amely a Szögligetre levezető Vár-völgy északi végét zárta le egykor, közvetlenül a Ménes-völgy kiszélesedése előtt, (Feld István, Halász Ágoston és Sárközy Sebestyén terepbejárása 2005. novemberében). 10 FELDL, 2006.112. 89. SZÖGLIGET - SZÁDVÁR Az Aggtelek-Tornai karszt területén, Szögligettől gú, önálló sziklakúpon emelkednek a K-Ny-i irányú, ÉNy-ra kb. 2 km távolságra egy 461 m tszf. magassá- közel ovális sokszög alakú vár - mintegy 200x70 m