Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

kori lehet.

10 2004-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Zemplén megyei vártopográfia foglalta össze felmérése újbóli közzétételével (83. ábra).

11 A várra történeti adatot nem ismerünk. Csánki Dezső, Nagy Iván nyomán, a Kálnói család birtokában 1434-ben Fölfdjvár és Zadvar nevű birtokokat említi,

12 melyek esetleg az itt ismertetett várral hozhatók összefüggésbe. Az erődítményt az eddigi kutatások alapján feltételesen Árpád-kori eredetűnek tekinthetjük, de csak további régészeti ásatások adhatnak választ arra, hogy a mocsaras területen eredetileg nem állt-e itt már az őskorban is egy sánccal védett település. 1 DONGÓ GYÁRFÁS G., 1897. 226, 259. 2 SoósE., 1889-1928.1.16. 3 VENDE A., 1905.119. 4 GERECZE P., 1906.1061. 5 BARNA J. - DARVAS L., 1931. 12.; SCTQEZLER A. - SZÉN J. BARNA J., 1931. 92.; ANGYALB., 1955.115. 6 KEMENCZEI T. - K. VÉGH K., 1966. 405-406. 7 KEMENCZEI T. - K. VÉGH K., 1969. 511-512.; KOREK J., 1973. 88-102.; HELLEBRANDTM., 1979. 7. 8 GÁDOR J. - HELLEBRANDT M., 1975. 140.; HELLEBRANDT M., 1979. 7. 9 GÁDOR J. - HELLEBRANDT M. - SIMÁN K., 1978-1979. 107.; HELLEBRANDT M., 1979. 7. 10 HELLEBRANDT M., 1979. 7-24. 11 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004. 209-213. 12 NAGY L, 1857-1868. VT. 45.; CSÁNKI D., 1890. 347, 362. Szada és Földvár puszta 1435-ben már a Bogátradvány nembeli Monoki és Dobi család birtoka. Vö.: ENGEL P., 2002. passim 86. SZIKSZÓ-REF. TEMPLOM ERŐDFALA A Szikszó településmagjában elhelyezkedő középkori templomot a D-i irányból vezető mai úthálózat két oldalról, egy V alakot alkotva fogja közre. A két út a település egykori, mára már részben épületekkel beépített, de eredetileg orsó alakú egykori piacterét rajzolja ki, melynek központjában a templom áll. A templomot, attól váltakozó távolságra jelenleg egy 0,7-0,9 m vastagságú kőfal veszi teljesen körbe szabálytalan ovális alakban. É-i és D-i oldalán egyegy kosáríves kapu található, míg DK-i részén legújabban egy - a teherfuvarozást szolgáló - széles faláttörést képeztek ki. Az ovális fal egyedül az É-i kapunál törik meg, ahonnan enyhén befelé ívelve kb. 30 m hosszú egyenes szakaszt képez. Ugyancsak enyhe befelé ívelést figyelhetünk meg a fal DNy-i részén is. A fal által körbezárt terület teljesen sík, a falon kívüli környező parkosított tereppel közel azonos szintben helyezkedik el. A terepszinttől a mai fal magassága kb. 2-2,2 m, melyen közel egy vonalban, kb. 1,7 m magasságban egy lőréssor fut körbe. A lőrések kifelé szűkülő kiképzésűek, külső kisebb keresztmetszetük 0,3 X 0,3 m átlagos méretű. A falon körben jelenleg 49 db lőrést találunk, a falszerkezetben befalazott vagy megszüntetett lőrésnek nyoma nincs. Az É-i kapu két oldalán, valamint a DNy-i oldalon a lőrések hiányoznak, ami esetleg ennek a falszakasznak a későbbi (át)építésére, javítására utal. Ezt támasztja alá, hogy befelé ívelést is csak ezeknél a szakaszoknál tapasztalunk. Szikszó református templomának körítőfaláról a történeti irodalomban egy-két kivételtől eltekintve alig tesznek említést. Mivel a templomban és annak környékén - az 1995-ben befejezett helyreállítást megelőzően - komplex régészeti-műemléki kutatások és ásatások voltak, és történetére is új, megbízható forrásokkal rendelkezünk, korábbi irodalmának öszszefoglalásától eltekintünk. Szikszót 1868-ból származó térképe

1 a templom körül, pontosabban annak K-i félkörében egy még meglévő vizesárkot ábrázolja, a ma is meglévő bejáratokkal szemben egy É-i és egy D-i híddal. A hidaktól Ny-ra lévő másik oldalon viszont már ekkor sem volt nyoma ároknak, ugyanakkor a háromszög alakú piactér is határozottabban kirajzolódott még. Ezzel szemben sem a korábbi, sem a későbbi más térképeken nem találni az erődítmény egykori létére utaló térképi ábrázolást. 1992-1995 között történt templom-helyreállítást megelőzően a templomban és környezetében teljes körű régészeti feltárást és műemlékvédelmi kutatásra került sor, melynek eredményeit Balázsik Tamás adta közre.

2 2001-ben Tolnai Gergely és az Abaúj-Torna megye erődítményeivel foglalkozó topográfiai cikksorozat foglalkozott a szikszói templom erődfalával,