Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

gyokat tévesen a szendrőládi várral hozta összefüggésbe.

5 A várat a történeti Borsod megye várainak kutatása során 1980-ban Nováki Gyula és Sándorfi György mérte fel, majd 1992-ben a várra vonatkozó adatokat is közzétették.

6 Egy 2001. évi terepbejárás során Hajnal Zsuzsa egy fazék peremtöredékét találta a lelőhelyen; 2004-ben pedig Sárközy Sebestyén végezte el a korábbi felmérés pontosítását (80. ábra), egyidejűleg Tomka Gáborral újból összegezték a várra vonatkozó adatokat.

7 A várról írott forrást nem ismerünk. A leletek valószínűsítik, hogy a várat a 13-14. században használhatták, honfoglalás-kori eredete kizártnak tekinthető. Felmerült, hogy a rom esetleg a legkorábbi szendrői vár maradványa volna. E feltevésnek ellentmond, hogy a 13. században adatolható (és feltehetően a mai falu helyén álló) Lád falu, Szendrő 83. SZERENCS-REF. Szerencs belvárosának É-i szélén a várostól északra elhelyezkedő Köves-tető (Árpád-tető) délre lenyúló enyhe lejtőjének bevágásában található a református templom, amelyet sokszögű, külső támpilléres kialakítású, lőrésekkel ellátott körítőfal vesz körül. A körítőfalon lévő lőrések nem futnak körbe, csak mindössze néhány szakaszon találhatók, s akkor is igen ritkásan: általában minden, két támpülér közé eső szakaszon csak egy-kettő készült.

1 A lőrések kifelé szűkölő kialakításúak. Belső méretük 40/39 x 36/31 cm között, külső méretük pedig 14/16 x 18/12 cm méret között váltakozik. A déli kőboltozatos kapu anyaga, kiképzése, falazási módja azonos a település és a vár között fekszik, ezért a vár vélhetőleg mindig a ládi határhoz és nem a szendrőihez tartozott. Valószínűbbnek tűnik, hogy a várat a 13. század második felében a szuhogyi Csorbakő vára építtetőjeként is ismert Ládi család egyik ága emeltette, melynek itteni birtoklása 1221 és 1322 között adatolt. Pusztulása jelenlegi ismereteink szerint legkésőbb a 14. században következettbe.

8 1 PESTY F., 1988. 316. 2 MEGAY G., 1962. 96.; KEMENCZEI T. - K. VÉGH K., 1964. 236. A múzeum a „remetétől" is őriz 13. sz.-i cserepeket. 3 BOROVSZKY S., 1909. 7. 4 Joó T., 1968.100-103. 5 DÉNES GY., 1975. 380, 396. - A borsodi várnagyokra vonatkozólag lásd: GYÖRFFYGY., 1987.1. 762. 6 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 49-50. - Értékelésükben a vár tatárjárás előtti eredetét sem zárták ki. 7 TOMKA G. - SÁRKÖZY S., 2004.19-20. 8

Uo. TEMPLOM ERŐDFALA fal többi részével. Az ÉK-i részen, a fal belső oldalán ismeretlen rendeltetésű, alaktalan kőhasáb áll ki a várfalból a fal belső oldala felé kb. 50 cm-re, a jelenlegi terepfelszíntől kb. 1 m magasságban. A templom tornyának második emeletéről É kivételével mindhárom égtáj irányába szintén lőrés-szerű nyílások találhatók. A templomra - bár az épületen falkutatás, illetve a templom területén régészeti kutatás még nem történt - viszonylag sok adattal rendelkezünk, és a műemléki védettségű épület a történeti irodalomban is gyakran szerepel. % A templom kutatásában döntő jelentőségűnek tekinthető Détshy Mihálynak az a munkája, amelyben Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezéseivel foglalkozott.

2 A későbbi ismertetések is az ő adatait vették át.

3 Magára a templomot körülvevő körítőfalra azonban csak egy-két utalást találunk.

4 Részletesen csak Tolnai Gergely foglalkozott vele, aki a körítőfal gyengeségeire rámutatva úgy vélte, hogy a templom erődítései akkor készülhettek, amikor a közeli szerencsi vár már elvesztette jelentőségét. Rámutatott arra is, hogy a templom tornyának második emeletéről nyíló - É kivételével mindhárom égtáj irányába kialakított - lőrések nem védelmi céllal létesülhettek, fedezetet nem nyújtanak, ezért inkább csak megfigyelésre szolgáltak. Tolnai egyidejűleg a templom körüli várfal Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1998. évben készített felmérését is közölte (81. ábra).

5 A templom körüli várfal szabálytalan ovális, de egyenes szakaszokból álló megtört alakja vélhetően középkori nyomvonalú lehet. Ezt megerősíti a templom elhelyezkedésének és felépítésének ugyancsak